Nemzetközi piacok. Rendületlenül tartja magát az euró árfolyama a dollár viszonylatában, de még mindig nem tudta áttörni a hőn áhított paritást. Az eseményekben és gazdasági adatokban bővelkedő elmúlt hét további euróerősödést és sorozatos japán intervenciókat hozott. Az amerikai gazdasági mutatók, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek még mindig sokkal jobb képet tükröznek, mint amilyet a tőzsdei cégek teljesítménye és a dollár árfolyama alapján feltételeznénk. Bár az építési piac egyik legélénkebb időszakát éli, az inflációs nyomás változatlanul igen mérsékelt, így nem volt meglepő, hogy - tekintettel többek között a részvénypiacok szerény teljesítményére - a Fed nem változtatott irányadó kamatai nagyságán.

Sokan úgy vélik, hogy a tengerentúlon egész évben nem várható kamatmódosítás. Az egyesült államokbeli részvénypiacokon továbbra is a medve az úr. Az S&P 500 több mint 4 százalékot, a Nasdaq csaknem 6 százalékot veszített értékéből. Mindeközben az euró-dollár árfolyam egészen 0,9990-ig erősödött a hét végén, ám az ott tapasztalt jelentős összegű euróeladási megbízások - egyelőre - nem engedték továbbszárnyalni.

A "zöldhasú" azonban nem csak az európai közös deviza viszonylatában teljesített rosszul. Nagymértékű gyengülést mutatott az angol fonttal és a svájci frankkal szemben is. A font-dollár kurzus áttörte a komoly technikai szintként számon tartott 1,5000-es értéket, és a júliust már 1,5300 közelében kezdte.

Európában nagy várakozás előzte meg a német Ifo bizalmi index publikálását, amely az előzetes becsléseknél némileg kedvezőtlenebb képet mutatott, a magyarázatok szerint az erősödő euró (január óta 15 százalék) exportra gyakorolt hatása következtében. Az utóbbi hetek fejleményei nyomán a piaci szereplők ezért csak szeptemberben látnak esélyt egy esetleges kamatemelésre az Európai Központi Banktól. Az európai közös valutával ellentétben az öreg kontinens
börzéi gyengélkedtek. A tengerentúli részvénypiacok indexeit követve mind a frankfurti, mind a párizsi börze indexe csökkent, átlagosan 3 százalékot.

A dollár a jen vonatkozásában is gyengült, ami aggodalommal töltötte el a japán gazdasági szakembereket. A Bank of Japan a jen vészes erősödésének megakadályozása, de legalábbis lassítása érdekében több alkalommal interveniált a devizapiacon, összességében csaknem 10 milliárd dolláros összegben. A beavatkozás hatásosságának megítélésére elég az év elején még 135,00 környékén jegyzett dollár-jen kurzus múlt heti 118,30-as minimumára tekinteni. A sikertelenséget látva a japán jegybank június 28-án az Európai Központi Bankot és a Fedet bízta meg egy közös devizapiaci beavatkozással. A kurzus ez alkalommal sem jutott a 120,00-as szint fölé.

Soros György újra hallat magáról. A dollár gyengélkedése, az egyre gyakoribbá váló vállalati botrányok (Enron, WorldCom stb.) és az amerikai külpolitika nehézségei kapcsán Soros György is hangot adott véleményének. A legendás pénzügyi spekulátor a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a "zöldhasú" árfolyamcsökkenési trendje még csak most kezdődött, és további, akár 30 százalékot is elérő veszteséget jósolt az elkövetkező évekre. Túl könnyű és felelőtlen tett volna a "hedge fund"-ok körében felhőtlen örömmel fogadott kijelentést pusztán Soros - feltehetően igen jelentős összegű - rövid dollárpozíciójával magyarázni.

Emlékezzünk csak vissza, hogy hány dollárgyengülésre spekuláló bank szenvedett komoly veszteségeket az európai közös valuta bevezetése óta. Ôk minden bizonnyal támogatni és követni fogják a világ egyik legnagyobb pénzügyi "játékosának" számító Soros Györgyöt. Mindazonáltal már az Európai Központi Bank is felismerte, hogy a dollár árfolyamának szabadesése éppoly kedvezőtlen lehet rá nézve, mint a Fed vagy a Bank of Japan számára. Egy változatlan ütemben folytatódó dollárleértékelődés megnövelhetné a Bush elnök hadi-, adó- és kereskedelmi politikája által gerjesztett inflációs nyomást, ami természetesen világméretű gazdasági gondokhoz vezethetne.