A tőzsdei kibocsátók féléves gyorsjelentéseit elemezve megállapítható, hogy az összesített számok valamennyi általunk vizsgált eredménysor (árbevétel, üzemi, adózás előtti és adózott nyereség) tekintetében örvendetesen javultak. Igaz, a bővülés a forgalom tekintetében csak nominálisan helytálló, reálértéken, azaz a pénzromlást is figyelembe véve már visszaesésről kell beszélnünk. Mindazonáltal az eredményszámok mindenütt messze az inflációt meghaladó mértékben javultak. Mindezért - ahogyan 2001-ben vagy 2002 első negyedévében - továbbra is a négy legnagyobb forgalmú részvény kibocsátójának, azaz a Matáv, a Mol, az OTP és a Richter Gedeon alkotta négyesnek lehetünk hálásak (Bank & Tőzsde, 2002. 12. és 21. szám), hiszen ezúttal sem okozott egyikük sem csalódást. E körön kívül még egy szektor környékén sütött ki a nap, az áramszolgáltató cégek gazdálkodási környezetének (itt az érvényesíthető árakra kell gondolni) jobbra fordulása az elvárható kiszámíthatóság jegyében megjelent a számokban. Igazi csalódást nem sokan okoztak, bár annak aligha örültek a befektetők, hogy veszteségbe fordult a Rába és a Graphisoft, s a bázishoz mérve gyakorlatilag elillant a Pannonplast, a Pick és a Zalakerámia eredménye.

A honi tőzsdeviszonyokat követő szakemberek, befektetők számára 2002 második negyedéve leginkább talán azért maradhat emlékezetes, mert éppen azok a kibocsátók teljesítettek a legjobban, amelyek felé az időszak közepére eső parlamenti választások után az új kormányzat - a várakozások ellenére - nem nyújtott támogató kezet. A két legkellemesebb meglepetést ugyanis a gázüzletágát nyereségesen működtető Mol és a változatlanul látványosan és kiegyensúlyozottan növekvő Richter szerezte. Pedig a gázüzletág viszonyainak piacosítása vagy éppen a gyógyszerárakkal kapcsolatban megnyugtató rendszer kialakítása egyelőre csúszik, és e két cég (utóbbi vonatkozásában inkább szektorról érdemes beszélni) némileg áldozatául esett az új kormány színre lépésekor aggályosnak tűnő inflációs helyzetnek. Magyarán az egyéb fronton inflációt gerjesztő intézkedések (száznapos program) miatt a gyógyszerár-emelés, illetve a gázárak piacosítása elmaradt.

Főszámok

Ami az összefoglaló számokat illeti, a második negyedéves teljesítmény inkább örvendetes. Igaz, ez valójában csak néhány kibocsátónak (szerencsére éppen a legnagyobbaknak) köszönhető. A teljes csapat forgalma 1611,265 (2001. első félév: 1580,305) milliárd forintra, azaz 2 százalékkal bővült. Az A-kategóriás kibocsátók ötször akkora súllyal estek a latba, mint a B-kategóriásak, az elitgárda forgalma 1336,247 (1315,168) milliárd forintra, azaz a teljes növekedéssel megegyező 2 százalékkal bővült, míg a B-kategóriában 4 százalékos volt a növekedés (265,137 milliárdról 275,018 milliárdra).

Ezúttal a többi főszám tekintetében is a B-kategóriás kibocsátók növekedése volt a nagyobb, ami a profitszámokat illetően elsősorban a jobb árkörnyezetben dolgozó áramszolgáltatóknak köszönhető. Az összesített üzemi eredmény az A-kategóriában 177,401 (120,013) milliárd forintra, vagyis 48 százalékkal nőtt, a B-kategóriában 66 százalékos volt a javulás: 11,716 (7,052) milliárd forintra. Az A-kategória súlyát jól jelzi, hogy míg a forgalomban 1:5 volt az arány a két szegmens között, addig az üzemi eredmény tekintetében 1:15, így nem csoda, hogy valamennyi kibocsátó vonatkozásában gyakorlatilag az A-kategóriás adatnak megfelelő mértékben, 49 százalékkal bővült az üzemi eredmény.

Az összesített adózás előtti eredmény ennél kisebb mértékben javult, viszont a két kategória közötti különbség itt volt a legszembetűnőbb. A B-kategóriában ugyanis 93 százalékkal, 15,050 (7,814) milliárd forintra nőtt az összesített adózás előtti profit, miközben az A-kategóriában 36 százalékkal, 158,488 (116,241) milliárd forintra, s az átlagos növekedés így 40 százalék lett.

A második negyedév

Érdemes lehet megvizsgálni, hogy mi a féléves adatok újdonságtartalma, azaz az A-kategóriás cégek esetében a második negyedév milyen összesített trendeket hozott. Az első három hónap után az elitgárda forgalma még 2 százalékkal apadt, vagyis a növekedést pusztán a második időszakban érte el a 24 cég (az első negyedév 650 milliárd, a második 686 milliárd forintos árbevételt hozott). Az üzemi eredményt illetően szintén a második három hónap volt az erősebb (januártól márciusig 77 milliárd, áprilistól júniusig 100 milliárd forintos összüzemi eredmény adódott); itt elsősorban a Mol javítása emelhető ki, de a Matáv is sokat lendített e számon. Egyedül az adózás előtti eredmény növekedése koncentrálódott inkább az első negyedévre (amikor még 79 százalékos volt a fejlődés), noha értékben itt is a második három hónap volt az erősebb, hiszen amíg az első negyedév csak 69 milliárd forintot, addig a második már 89 milliárdot hozott. Természetesen a magyarázat a bázisidőszak nagy különbségeiből származik.

Egyedi rangsorok

Ha az egyes kibocsátók adatait külön vizsgáljuk, immár szokásosan a négy blue-chipnek köszönhető a növekedés. Külön kiemelendő a nagy meglepetést szerző Mol, amely még a megszokott nyereségrangsort is átírta. Az olajcéget még az első negyedév végén is könnyedén verte a Matáv és az OTP, most azonban élre ugrott 43,968 (mínusz 4,194) milliárd forintos adózás előtti nyereségével. A Matáv hajszállal maradt le, adata 43,493 (48,184) milliárd forint, azaz a Molnak a bázisban még több mint 52 milliárd forinttal több profitot termelő Matávra sikerült rávernie félmilliárd forintot. A kiegyensúlyozottan szereplő OTP teljesítménye ezúttal is meggyőző volt, 31,319 (27,196) milliárd forinttal kaparintotta meg a lista harmadik helyét. E három cég éppen a kétharmadát adta a teljes kibocsátói nyereségnek. A Mol 48 milliárd forintos javítással természetesen a nominális nyereséggyarapítási listát is vezetné, míg a százalékos növekedési lista élén az extrém adattal bíró Prímagáz áll, hiszen a 8 millió forintról 534 millió forintra bővített adózás előtti profit 6575 százalékos javításnak felel meg.

A B-kategóriában ennél is nagyobb mértékkel találkozunk - természetesen a magyarázat megint a nullaközeli bázisban rejlik. A Skála 2942 (16) millió forintos adózás előtti eredménye 18 195 százalékos növekedés. A "komolyabb" számokra rátérve mindegyik áramszolgáltató sokat javított, az Édász 14 százalékos bővülésétől a Titász eredményének megtízszereséig terjed a spektrum. Veszteségből nyereségbe váltott a Vodafone-részesedésnek immár nem csak a terheit nyögő Antenna Hungária. Az A-kategóriában a műsorszóró és az említett Mol mellett a Synergon is majdnem eltüntette a veszteségét, ám végül 3 millióval még a mínuszos intervallumban maradt. Rajta kívül egyetlen olyan A-kategóriás cég van, amelyik a bázisidőszakban és a tárgyidőszakban is veszteségesen működött, ez pedig a Humet, amelynél már korántsem beszélhetünk javulásról, mert a kibocsátó 110 milliós árbevételére 170 milliós veszteséget produkált. Két kibocsátó most lépett a veszteséges csapatba: a Graphisoft és a Rába árbevételéhez viszonyítva nem kiugró mértékben, de mínuszosan működött. Így összességében csupán négy veszteséges A-kategóriás cég volt, a B-kategóriában azonban már tarkább a kép. Nyolc társaság volt veszteséges, éppen annyi, mint egy évvel előbb, csak éppen nem ugyanazok.

Az üzemi eredmény az adózás előtti profit változásainak ismeretében már nem tartalmaz sok meglepetést, az egyedüli érdekesség az, hogy a Matáv ebben a rangsorban még bőven "vezet". A finanszírozási terheit erősen növelő távközlési cég magas üzemi nyereségét a pénzügyi terhek rontották le.

Az árbevétel nominális rangsorának első két helyezettje betonbiztos, a sorrend mindig a Mollal és a Matávval indul, előbbi 585,512 (570,401) milliárd forintos árbevételével a teljes forgalom harmadát, utóbbi 287,489 (263,315) milliárd forinttal a hatodát képviseli. A harmadik helyen változás történt, a melléktevékenységeit kiszervező TVK lekerült a dobogóról, helyét a legnagyobb forgalmú áramszolgáltató, az Elmű vette át, vagyis ebben a rangsorban egy B-kategóriás cég lett az új dobogós. A javítás százalékos mértékében az alacsony bázissal lehetett befutni. Az econet.hu hatszorozott, rajta kívül a Humet és a Quaestor emelhető ki. A nagyobb bázissal bírók közül a Globus és a Mezőgép 43, illetve 42 százalékkal tudta forgalmát bővíteni, mellettük egyedül a Brau mutatott fel két számjegyű növekedést.

*

Technikai megjegyzések

Az augusztus 15-én lezáruló gyorsjelentési időszakban valamennyi kibocsátónak közölnie kellett eredményeit, s ezt a 24 A-kategóriás és 26 B-kategóriás kibocsátó meg is tette. A Bank & Tőzsde összehasonlító számításaiban ezekből az adatokból indultunk ki, ám az egyes kategóriákban jellemzően kevesebb adattal dolgoztunk. A banki kibocsátóknál nem értelmeztük az árbevétel fogalmát, a Skoglund adatait pedig bázis hiányában nem használtuk fel. Igaz, a cég méreteinél fogva nem okozhatott volna érezhető eltérést az összesített számokban. Az üzleti évét októberben megkezdő Egisnél immár a publikált időszakot, azaz a teljes háromnegyedévet vettük bele elemzésünkbe, míg a Nabi dollárban megadott adatait "forintosítottuk". A Graphisoft újabban már nemcsak euróban, hanem forintban is publikál - itt természetesen a cég által megadott forintadatokat használtuk fel.

Brückner Gergely