Az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója kifejtette, hogy gazdálkodásukra június végéig a Brent minőségű kőolaj 26,6 dollárról 23,1 dollárra csökkenő féléves világpiaci átlagára, valamint az importbeszerzést olcsóbbá tevő erősödő forint volt a legnagyobb hatással. Jóllehet a kutatás-termelési divízió hatékonysága a világpiaci árak csökkenése miatt romlott, az ennek köszönhetően ismét nyereségessé váló gázüzletág eredményének javulása ezt bőségesen ellensúlyozta.

A június végéig elért 578,3 (2001 első féléve: 567,6) milliárd forintos csoportszintű árbevétel ugyan százalékos mértékben alig növekedett, ám a 41,2 (-10,8) milliárd forintos üzemi eredmény, illetve a 39,6 (-4,7) milliárdos nettó eredmény már látványos javulást mutat. A nagy ugrás annak köszönhető, hogy az elmúlt három évben a csoportnak komoly veszteségeket okozó gázüzletág végre nyereségesen működött. Mivel a világpiaci gázárak általában kilenc hónapos csúszással reagálnak az olaj árának elmozdulására, a 2001 eleje óta markánsan csökkenő kőolajárakat követve az importált gáz ára csak most ért abba a mélységbe, ahol 1999 harmadik negyedéve után végre újra profitot lehetett kicsikarni a gázszolgáltatásból. Míg tavaly hat hónap alatt 80,4 milliárd forintnyi veszteség halmozódott fel a gázszolgáltatásból, addig az idén mindössze 3,8 milliárdnyi. Különösen a második negyedév javult sokat, amikor 2,9 milliárd forintos üzleti profit keletkezett, szemben a bázisidőszaki 38,9 milliárd forintos negatívummal.

Segítőként hatott az is, hogy a második negyedévben a szezonálisan kisebb fogyasztás révén csökkentek a beszerzési költségek. A második negyedévben nyereséges üzletág azonban továbbra sem képes a
8 százalékos eszközarányos nyereség kitermelésére. A szabályozott kiskereskedelmi árak tehát még mindig nem érik el azt a szintet, amelyet a gáztörvény előír. Amint Michel Marc-Delcommune pénzügyi vezérigazgató-helyettes kiemelte, a második negyedévi folyamatok ellenére a gázüzletág a jelenlegi keretek között nem önfenntartó, hiszen a pozitív üzemi cash-flow az üzletágban szükséges pótló beruházásokat sem tudja fedezni.

A Mol másik három divíziója vegyes teljesítményt mutatott a tavalyi adatokkal történő összehasonlításban. A feldolgozás és kiskereskedelem, illetve a petrolkémiai divízió a második negyedév folyamán magasabb eredményt produkált, féléves profitjaik azonban rendre alatta maradtak a megelőző évieknek.
A kutatás-termelés szegmens mindkét idei negyedévben gyöngébben teljesített. Ez utóbbi üzletág működési feltételeinek romlása a kőolajárak csökkenésének, a forint erősödésének és a karbantartási költségek némi emelkedésének tudható be. Pozitív ugyanakkor, hogy már a második negyedévben érzékelhető volt a hazai kutatási portfólió összetételének módosítása és a külföldi kutatásból történő folyamatos kivonulás költségmérséklő hatása. További reménykeltő folyamatot sejtet az, hogy a második negyedévben a geológiai feltételek kedvezőbbé válása nyomán bővült a kőolajtermelés volumene.

A feldolgozás és kiskereskedelem eredményességét számos belső és külső tényező befolyásolta.
A Mol marketingszakembereit dicséri, hogy míg a hazai PB-gázértékesítés 6,5 százalékkal nőtt, addig a Mol 14 százalékkal tudta eladásait bővíteni. Ezen túlmenően az is örömteli lehet, hogy a stabil bevételt jelentő törzsvásárlói kártyák száma 6,9 százalékkal emelkedett 2001 júniusához képest, illetőleg a shop-termékek értékesítése is egyharmaddal bővült. Kisebb kellemetlenségnek számít viszont, hogy a választási évnek betudhatóan erősen megugró reálbérek és az alacsonyabb benzinár motiválta hazai üzemanyag-értékesítés növekedéséből a Mol nem tudta piaci részesedését megtartva kivenni a részét. Jóllehet a benzineladás 4 százalékkal, a gázolajeladás 5 százalékkal emelkedett, a tavaly félévkor még 42,4 százalékos benzinpiaci részesedés 41 százalékra apadt, a dízelolajpiacon pedig 48 százalékról 47 százalékra csökkent a mutató. A hatékonyság javításában ellenben komoly előrelépés történt. A 2001. június végi 444-ről 427-re fogyott a töltőállomások száma, ami lehetővé tette, hogy az állomásonkénti üzemanyag-értékesítés 5,9 százalékkal bővüljön.

A feldolgozásban ennél is jelentősebbek az eredmények. Az üzembe helyezett késleltetett kokszoló (más néven maradékfeldolgozó) kisebb mértékű nyersolajbeszerzést tesz szükségessé, miközben növeli a magasabb árrésű termékek arányát az értékesítésben. Ennek köszönhetően negyedéves szinten 3,9 milliárd forintnyi eredmény keletkezett költségmegtakarítás, illetve bevételnövekedés formájában. A Mol-Slovnaft értékesítési csatornát is sikerült optimalizálni, ami egyrészt a Slovnaft árbevételének növekedésében mutatkozott meg, másrészt - ahogy Mosonyi György kifejtette - csaknem 4 milliárd forintnyi csoportszintű szinergiát realizálhattak. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az olajipar egészére jellemző, csaknem 50 százalékos finomítói árrésszűkülést a Mol enyhébb mértékben szenvedte meg. Igaz, ebben része volt a társaság által használt készletértékelési módszer számviteli hatásának is. A vezérigazgató aláhúzta, hogy a készletértékelés torzításait kiszűrve is elmondható, hogy a Mol üzemelteti a régió leghatékonyabb feldolgozóipari üzletágát.

A petrolkémiai szegmens féléves eredményeinek romlása mögött többnyire külső tényezők húzódtak meg: a forint erősödéséből fakadó exportkiesés, illetve a szűkülő etilén- és HDPE-árrés. Mindennek ellensúlyozására kevés volt a jelentősen bővülő hazai polimerértékesítésből származó haszon.

Összességében elégedettek lehetnek tehát az olajrészvény iránt érdeklődő befektetők. Optimizmusukat alátámasztja többek között az, hogy a menedzsment a gázárak alakulásának fényében nullszaldós második félévet vár az érintett üzletágtól, ami igen szép csoportszintű eredményekkel kecsegtet. Ráadásul éves szinten a késleltetett kokszoló is hozhat 10 milliárd forintot, sőt két év alatt a vállalatirányítás szolgálatába állított SAP-rendszertől is 16 milliárd forint költségmegtakarítást remél a cégvezetőség, amiből már az idén származhat némi profit. Bár a forintárfolyam, valamint a világpolitikai események miatt meglehetősen bizonytalan, miként alakulnak a kőolajárak, elemzők mégis megalapozottnak tartanak akár 60 milliárd forintot bőven meghaladó éves nettó profitot is. Ezen túlmenően a Mol üzletfejlesztési lehetőségei is ígéretesek. A horvát INA-ért folyó privatizációban immár a rövid listán szerepel a magyar vállalat, s előrelépés történt az orosz Jukosz céggel a Zapadno Malibalik mező hasznosításáért folytatott együttműködésben, mivel bejegyezték a vegyesvállalatot, és a harmadik negyedév folyamán lezárulhatnak a befektetéssel járó pénzügyi tranzakciók is. A gázüzletág esetleges értékesítéséről szólva Mosonyi György tudatta, hogy folyamatban van az új gáztörvény kidolgozása, az eredmények őszre várhatók, csakúgy, mint a kormány előtt lévő új gázárszabályozás kérdésének rendezése. Amíg ezeknek a kimenetelét nem ismerik, addig nem végezhető el a gázüzletág értékelése, így az eladás sem tűzhető napirendre.

Megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy a 2001-es közgyűlésen elhangzottak szerint a Mol akkor is megválna a gázüzletágtól, ha valóban piaci alapra helyezik az árszabályozást. Az így valószínűsíthető értékesítésből befolyó summát pedig van hova befektetni a régióban, ami a térség olajvállalatainak elkerülhetetlenül bekövetkező konszolidációjában jól jöhet majd. Valószínűleg az is ehhez kapcsolódik, hogy a Mol újabb sajátrészvény-vásárlásokat jelentett be augusztus 22-én, ami már közvetlen árfolyamfelhajtó akciónak bizonyult, s a jó eredmények mellett további erősödést is hozhat.-dienes-