Az árfolyam süllyedésére a gáztörvény tárgyalása, illetve a Mol tulajdonosi szerkezetének esetleges átrendeződése miatt fölerősödő bizonytalanság tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak. A vállalatcsoport eredményessége ugyanis szinte kizárólag erősödést magyarázhatna.

A Mol az iparágban összességében kedvezőnek tűnő környezeti változásokhoz mérten is várakozáson felül teljesített. A május 14-én közzétett, IFRS-elvek szerint összeállított, konszolidált gyorsjelentés a tavalyinál 16 százalékkal magasabb, 338,633 (2002. március: 291,799) milliárd forintos árbevételt és több mint kétszeres, 22,832 (10,199) milliárd forintos nettó eredményt tartalmaz.

Az eredményhez a kutatás-termelés szegmens - a hatékonyság csöppnyi romlása közepette - 1,4 milliárdot, a feldolgozás-kereskedelem 10,4 milliárdot, a változatlanul veszteséges gázüzletág 3,2 milliárdot, a petrolkémiai ágazat pedig pontosan egymilliárdot tett hozzá. A kutatás-termelési teljesítmény javulása a forint dollárhoz mért erősödésére és néhány külföldi leányvállalat kutatási költségeinek csökkenésére vezethető vissza, bár ezek hatását valamelyest ellensúlyozta a hazai és a külhoni kutatási költségek emelkedése. A feldolgozás-kereskedelem szegmens eredménye a jól alakuló finomítói árréseken felül azért is javult, mert a befolyásolható költségek szintje a szigorú költséggazdálkodás jóvoltából csökkent. Mindennek a hatását mérsékelte a forint erősödése, az értékesítési volumen visszaesése (hiszen a kemény havazások visszavetették az emberek utazási kedvét), illetve a készletek átértékelése. A földgázszegmens veszteségének apadása egyrészt a nem lakossági fogyasztók "számlájára" végrehajtott 5,4 százalékos ár-
emelésre, másrészt a forint egy év alatt produkált erősödésére vezethető vissza. Rontotta viszont az eredményeket az, hogy a tavalyi utolsó negyedévhez képest magasabb volt a gáz beszerzési ára, a hideg időjárás miatt pedig fokozódott a lakossági fogyasztás, ami az árrés romlását okozta. A petrolkémiai divízió ugyanakkor annak ellenére gyarapította üzleti eredményét, hogy az iparág fellendülése elmaradt, aminek magyarázata az erősebb forint és a költségek visszafogása.

Az eredményességre nézve további pozitívum, hogy véget ért az iraki válsággal kapcsolatos bizonytalanság, ezért kiszámíthatóbb olajpiaci árakra lehet számítani. A gáz beszerzési ára egyelőre emelkedik, ám az olajpiac stabilizálódásának hatása előbb-utóbb begyűrűzik a gázpiacra is. Ráadásul akár már az új fűtési szezontól magasabb gázárakkal kell számolniuk a fogyasztóknak, ami számukra ugyan nagy érvágás lehet, de a Mol befektetői számára mindenképpen jó hír.

A befektetők bizakodóbbá válása viszont, amelyet a jó vállalati eredményektől reméltek, elmaradt a gyorsjelentést követően. A közzététel napján ugyan az árfolyam 5945 forinttal éves rekordot döntött, ám azóta lapzártánkig folyamatos elszédelgését tapasztalhatjuk. Pedig az eredményességen túl olyan híreknek is örülhetnének a befektetők, mint hogy a Slovnaftban többségbe került a magyar olajcég, illetve hogy ezt a többségi tulajdonát az EBRD-vel közreműködésben már az alapszabály módosítására is felhasználhatta a szlovák társaság éves közgyűlésén. (A Slovnaft egyik kisebbségi tulajdonosa, a J & T Group nevű szlovák pénzügyi csoport egy óriási önkötés révén ugyan feljebb tornászta a féléves forgalommal súlyozott részvényárfolyamot, és ezt a tranzakciót elismerte adásvételnek a szlovák értékpapír-felügyelet, de ez csupán kisebb fricskának számít a Mol számára. Mert bár negatívan érinti őt, a J & T által kötött üzlet volumene nem jelentékeny.) A befektetők bizalmát erősíthetné, hogy a Mol több régióbeli akvizíció érdekében is jó esélyekkel indulhat a meghirdetett pályázatokon. A szerb Beopetrolban például a szlovén Petrollal közösen kíván részesedéshez jutni. A minap már az is szóba került, hogy a cseh Unipetrol eladó részvényeire a lengyel PKN Orlen partnereként adhat be ajánlatot.

Mindezeknek a híreknek, tekintettel a kínálkozó növekedési lehetőségekre, örömmel kellene eltölteniük a befektetőket. Ráadásul több elemzőcég is javította a részvényre vonatkozó ajánlását, azt sem tartva kizártnak, hogy az árfolyam az év végére 8000 forint fölé juthat.

Bizonytalanságnak így leginkább az marad, hogy mennyire lehet komolyan gondolni azt a szándékot, mely szerint a PKN Orlen Mol-tulajdont szerezne. A lengyel vállalat határozott véleménye, hogy a régió három vezető cége, az OMV, a Mol és a PKN a kereszttulajdonlások révén hatékonyan tudná végrehajtani a térség olajipari konszolidációját a hatékony üzemméret elérése érdekében. Ezzel viszont a 2000 őszén hívatlan vásárlásával a Mol árfolyamát a nagy bukást jelentő 3200 forintról 5400 forintra feltornászó OMV mellett immár a második szakmai tulajdonos lépne a részvényesek közé. Ez pedig felveti annak a veszélyét, hogy a Mol igazgatósága két szakmai tulajdonos egyeztetéseinek esik áldozatul úgy, hogy egyikükben sincs részesedése.

Azok a blokk-kötések, amelyek az elmúlt napokban történtek, a PKN által tett bejelentés nyomán mindenesetre óvatosságra intették az érdeklődőket. Más kérdés, hogy a tulajdonszerzéshez a Mol igazgatóságának és a hazai privatizációs szervezetnek (ÁPV Rt.) a jóváhagyása is szükséges, tehát az ellenséges bevásárlás esélye minimális.