A decemberi "havi menetrend" nem sokban különbözött a megelőző két hónapban látottól a bankközi forintpiacon. Az időszak egyik lényeges eseményeként az MNB Monetáris Tanácsa soron következő ülésén ismét az irányadó kamatláb 50 százalékpontos csökkentése mellett tette le a voksát, amit a piac immár a szokásokhoz híven jó előre beárazott. Az év végi zárás sem okozott különösebb izgalmakat az üzletmenetben: néhány napos kisebb likviditáshiány után az óév utolsó napjára "beállt" a normálisnak mondható kamatszint. December után január is hasonló jellemzőket produkált. Az alapkamat újabb (szintén előre árazott) 50 bázispontos csökkentését most viszont a kamatokban és az üzleti állományokban is mérsékeltebb mozgások kísérték.

December első felében a likviditásbőség nyomta rá a bélyegét a rövid futamidejű bankközi betétek kamatára. A novemberi tartalékelhelyezési periódus magas egyenleggel történő zárásából következően a hónap első harmadában a bankok egyszámlaegyenlegeinek összege mintegy 100 milliárd forinttal haladta meg a havi elhelyezési kötelezettséget (a 453 milliárd forintos kötelezettséggel szemben a bankrendszer ezekben a napokban 550 milliárd forintos elhelyezési átlagot tudott felmutatni).

A likviditásbőség meghatározta az overnight-kamatokat: az utolsó novemberi értékekhez (10,15- 10,25%) képest fokozatosan alább ereszkedtek, mígnem december 10-én megközelítették az egynapos jegybanki betét 9%-os árát. A hosszabb futamidejű kamatok a várt kamatcsökkentés bejelentését szolgáló nap (a monetáris döntéshozó testület december 20-i ülése) közeledtével mind lejjebb süllyedtek: a hat hónapos Bubor például a december 1-jén jegyzett 9,4%-hoz képest 15-re 9,26%-ra csökkent, napi egy-két százalékpontos lépésközt tartva. Hasonló módon ereszkedett lefelé az egyéves bankközi hitelkamatok szintje is ebben az időszakban (9,11%-ról startolva 8,94%-ra jutott el). Az egy hónaposnál rövidebb lejáratú betétek árát a hónap első felében még megtartotta az MNB deklaráltan december 21-ig érvényes 10%-os kéthetes betéti kamata - bár a Bubor jegyzése már az év utolsó hónapjának első napjaiban (2-án) "benézett" az alapkamat alá is (9,97%-kal), a kéthetes kamatok csak 9-én veszítettek annyit az értékükből, hogy a referenciakamatláb alá essenek.

A 20-i kamatdöntés közeledtével - a piac pozitív várakozását a hosszú idő után 6% alá süllyedő éves inflációs ráta közzététele is erősítette - megélénkült a bankok érdeklődése a kéthetes jegybanki betét iránt: az ily módon lekötött összegek mind 8-án, mind 15-én több mint 50 milliárd forinttal nőttek a lejáró summákhoz képest (191 milliárd forintról 276 milliárdra, illetve 273 milliárdról 345 milliárdra). Az előző két hónaphoz mérve szerényebbnek mondható (ezúttal "mindössze" 621 milliárd forintra rúgó) havi betéti csúcs létrejötte mindazonáltal most inkább a biztonságos év végi zárásra való felkészüléssel volt indokolható, semmint azzal, hogy a piac kételkedett volna a kamatvágás realitásában és bekövetkeztében.

A jegybanki betét állományának megsokasodása azonban így is elegendőnek bizonyult a szokásosnak mondható likviditáshiány előidézésére a (várt) kamatdöntést közvetlenül megelőző napokban. Az overnight-kamat megközelítette a 11%-os jegybanki aktív kamat lábát, s az egyhetes kamatok is 10,15%-ig kúsztak fel. A kéthetes kamatok viszont nem emelkedtek 10% fölé. A tartalékszámla-egyenlegek összege 15. után 350 milliárd forintra apadt, aminek következtében az elhelyezett betétek átlagos állománya 20-ra az elhelyezési kötelezettségig csökkent. Ekkorra azonban jócskán megnőtt a jegybanki betétek állománya, és még hátra voltak az ilyenkor szokásos adóbefizetések, ami az elkövetkező napokra némi likviditáshiányt vetített előre.

A hosszabb futamidejű kamatok ebben az időszakban is folytatták lassú, de annál biztosabb csökkenésüket: december 20-ra a hat hónapos Bubor értéke 9,16%-ra, az egyévesé 8,84%-ra süllyedt. Az egy hónapos Bubor elérte a 9,79%-ot, ami - figyelembe véve a kamatláb kínálati voltát - 50 százalékpontos kamatcsökkentést feltételezett.

A "havi menetrend" ezután sem módosult: a Nemzeti Bank december 21-től 0,5%-kal lefelé tolta az irányadó kamatlábat: az alapkamat 9,5, az egynapos jegybanki betét kamata 8,5, a hitelkamat 10,5% lett.

Az overnight-kamat a következő napokban a tartalékszámlákon kialakuló hiányok következtében mindezek ellenére sem ereszkedett lejjebb. Különösen nem a karácsony előtti adóbefizetési napokon - s ezen a helyzeten az sem tudott számottevő mértékben segíteni, hogy a 22-én induló kéthetes betétből 85 milliárd forintot vontak ki a bankok. A kamatcsúcs a 21-i naphoz kapcsolódik, amit az összbanki tartalékszámla-egyenleg havi minimuma kísért (alig 241 milliárd forint volt az állomány, ami a havi kötelezettség felét sem érte el).

A karácsonyt követő napokban azután már csak néhány bank tartott ki a felvételi pozíciónál, viszont az általuk generált pénzkereslet rendkívül erősnek bizonyult: elegendő volt ahhoz, hogy az  overnight-kamatokat 10% fölött is megtartsa. A magasban tartózkodó egynapos kamat magával húzta az egy- és a kéthetes bankközi betétek kamatát is (az előbbi elérte a 10, az utóbbi a 9,8%-ot).

A folyamatos bankközi felvétek végül eredményre vezettek - az óév utolsó napjára ez a kereslet sokat veszített az erejéből, és a zárás perceiben a kamatok a hóvégente szokásosnak mondható szintre, az egynapos jegybanki betéti kamat közelébe ereszkedtek.

A decemberben látottakhoz képest a piaci helyzet 2005 elejére sem változott sokat: a január közepén nyilvánosságra hozott, kedvezőnek értékelhető makromutató, a CPI (5,5%) ismeretében a monetáris döntéshozó testület soros ülésének közeledtével a piac a jól bevált módon ismét árazni kezdte a nem sokkal később valósággá is váló 50 bázispontos kamatvágást. A kialakult kamatok szintje és a kéthetes jegybanki betétek állománya ebben a hónapban viszont a megelőző időszakokban mutatkozóhoz képest kisebb ingadozást produkált, amit - az előző hónapok tapasztalatain túl - a kamatdöntés viszonylag késői időpontja is indokolhatott.

A betétállomány változását január folyamán akár egyenletesnek is lehetett értékelni: a havi minimum alig volt kevesebb 500 milliárd forintnál, a maximum pedig nem érte el a 650 milliárdot.

       Molnár Lajos

           OTP Bank