A forint régen nem látott átmeneti (?) gyengülése következtében a hosszabb kamatok trendje időszakosan megfordult, ennek ellenére újabb rekordösszegű jegybanki betétek elhelyezése és az elmúlt hónapok menetrendszerűnek mondható 50 bázispontos kamatcsökkentése jellemezte a tavasz első hónapját. A piac már rutinosan kezelte a kamatvágási várakozások beépülését, aminek ezúttal a húsvéti ünnepek miatt megváltozott munkarend adott némi egyedi ízt: mivel a monetáris tanács soros ülése ezúttal keddre tolódott, az ezen a napon lekötött kéthetes betétekre a Nemzeti Bank a kamatcsökkentést megelőző kamatot volt kénytelen kifizetni. Az élénkülés áprilisban is folytatódott: a forint gyengülése mellett a pénzügyminiszter-váltás, valamint a költségvetés rekordösszegű hiánya ellenére a jegybanki alapkamat újabb 25 bázispontos csökkentése keltett némi meglepetést.

Március a megszokottnak mondható módon kezdődött a bankközi betétek piacán: a február végi 75 bázispontos kamatcsökkentést megelőzően az MNB-nél igen nagy, 750 milliárd forintot meghaladó összegben helyeztek el betétet a bankok, aminek nyomán az overnighttól az egyhetesig terjedő futamidőre kialakult kamatlábak a kéthetes betéti kamatláb (8,25%) fölé emelkedtek. A kibontakozó likviditási gondok megoldására a 2-i fordulónapon a bankok 90 milliárd forintot vontak ki a jegybanki betéteikből (531 milliárd helyett 440 milliárd forintot helyeztek el). A betétkivonás a reméltnél nagyobb eredményt hozott, ami a 8% körüli kamatban és némi túltartalékolásban öltött testet (utóbbi azonban felfogható a betétállomány hó végi "felhizlalását" előkészítő törekvésnek is). A felhalmozódott fölöslegek egy része már a 9-én induló kéthetes betétben visszakerült az MNB-hez (ezzel az összbanki betétállomány ismét 800 milliárd forint fölé kúszott).

A hosszabb kamatok is fokozatosan ereszkedtek - napról napra néhány százalékponttal. Például a hat hónapos Bubor az 1-jei 7,58%-ról 11-re 7,21%-ra, a 12 hónapos 7,37%-ról 7,03%-ra esett vissza. A piacot jellemző optimizmust táplálta, hogy a közzétett inflációs adat (CPI) 1981 óta nem látott csekély (3,5%-os) áremelkedésről tudósított februárra.

A március 15-ét megelőző hosszú hétvége ismét mindenféle kombinációra/találgatásra adott alkalmat az euró-forint árfolyammal kapcsolatban. Mivel a hazai munkaszünet (14-én és 15-én) két nemzetközi munkanapot is magában foglalt, egyre többen számoltak egy újabb - a 2003 elején látotthoz hasonló - spekulációs rohammal a jegybanki árfolyamsáv erős széle ellen. A megvalósulás ellen csupán az szólt, hogy a hétvége előtt már az egész piac erről beszélt..

A forint árfolyama végül is elmozdult: a változás nagyságrendje (5-6 forint) nagyjából megfelelt a várakozásoknak, de az előjele nem. A hazai valuta
euróhoz mért árfolyama március 16-ra 246-ig, 21-re 248-ig esett vissza, és a hónap végére is csak 245-ig erősödött. Mindezek a változások megmozdították a hosszabb futamidejű kamatokra vonatkozó jegyzéseket - a piac kiárazta az előzőleg talán túlzott optimizmussal bekalkulált újabb erőteljes kamatcsökkentéseket. Ezzel a korrekcióval a féléves-éves kamatok lényegében visszatértek a február végi 75 bázispontos kamatvágás előtti értékükre. A hónap utolsó harmadában így (246-247 forintos euróárfolyam kialakulásától kísérve) a hat hónapos kamatok 7,55-65-ig, a 12 hónaposak 7,45-55-ig emelkedtek.

A közeli kamatcsökkentést valószínűsítő várakozások viszont változatlanul napirenden maradtak, amit leginkább a kéthetes betétállomány dinamikus növekedése mutat: a 16-án elhelyezett betétek mennyisége újabb 90 milliárd forinttal nőtt (529 milliárdra), ami az összbanki betétek állományát 900 milliárd fölé emelte. A betételhelyezés "erősítése" viszont nem jelentette a rövid távú likviditásbőség végét: az overnight-kamat a hó közepén a 7,5-8%-os sávban ingadozott.

A húsvéti ünnepekkel összefüggő munkarendváltozás sajátossá tette a kéthetes jegybanki betét elhelyezésének menetrendjét: mivel a monetáris irányító testület ezúttal 29-én, kedden délután hirdetett eredményt, a betételhelyezés déli határideje megelőzte az "eredményhirdetést". Így a kamatdöntés napján elhelyezett betétekre az új kamat érvénybelépte ellenére az elhelyezők még két hétre 8,25%-os kamatot kaphattak. A ritkán adódó lehetőséget kiszimatoló bankok betétjeiket a március 30-tól induló kéthetes periódusra koncentrálták: míg a megelőző héten elhelyezett betétek növekménye csupán 17 milliárd forint volt, addig a 30-tól elhelyezett mennyiség további 100 milliárd forint pótlólagos lekötését jelentette, aminek révén a jegybanknál lekötött betétek összmennyisége átlépte az 1000 milliárd forintos bűvös határt (1002 milliárd forinttal).

A menetrend innen kezdve ismerős: megtörtént az irányadó kamatláb 50 bázispontos csökkentése (7,75%-ra), miközben a rövid lejáratú kamatok a mindent átható likviditáshiány miatt a jegybanki aktív kamatlábig (8,75%) emelkedtek, amit a hó végi zárás kötelme is elősegített. A hosszabb kamatlábakban nem történt változás, mivel az MNB ezúttal is jól játszotta el a piac által rá osztott szerepet.

Április első harmadában annak következtében, hogy a jegybanki betétek állománya az ezermilliárd forintot is meghaladta, a betéti piacon az overnight-kamat szinte állandósult a 8,75%-os jegybanki hitelkamat közelében. Ez pedig jócskán 8% fölé húzta az egy- és a kéthetes betéti kamatlábakat. A hónap első napjaiban az összbanki tartalékszámla egyenlege alig haladta meg a 200 milliárd forintot (ami kevesebb volt, mint az elhelyezési kötelezettség fele), és a 6-án lejáró betétekből felszabaduló 138 milliárd forint piacra kerülése sem hozott érzékelhető javulást.

A likviditási helyzet csak a következő héten változott meg, miután a bankok a rekordösszegű (összesen 631 milliárd forintra rúgó) betétekből csak 467 milliárd forintnyit hagytak az MNB-nél, amihez még a napokban lejáró államkötvényből (2005/G) felszabaduló pénzek is hozzácsapódtak. Így a bankrendszernek ezúttal sikerült átesnie a ló másik oldalára, és a következő napokat, lényegében április teljes hátralevő részét, likviditásbőségben élhette meg.

A megnyugvás ugyanakkor ez alkalommal is átmenetinek bizonyult, amennyiben a következő napok hírei/bejelentései alaposan megmozgatták a piacot, illetve a várakozásokat. A nyilvánosságra hozott CPI 3,9%-os értéke - bár mind a várakozásokhoz, mind az előző havihoz képest magasabb volt - még nem keltett különösebb izgalmakat, annál inkább a pénzügyminiszter 18-án bejelentett lemondása/lemondatása, valamint a következő napon a költségvetési hiányról közzétett adat, miszerint az első negyedév folyamán a tervezett éves hiány több mint háromnegyedét "sikerült" teljesíteni.

A rossz hírekre a piac az euró-forint árfolyam gyengülésén túl (a mélypont 254 körül volt) a hosszabb távú kamatok emelkedésével reagált. Az éven belüli hozamgörbe először kiegyenesedett (szinte valamennyi lejárathoz 7,5%-os kamat tartozott, ami alól ezúttal csak a többletlikviditás miatt lógtak ki a legrövidebb kamatok), majd a 6-12 hónapos kamatok egészen 7,65-7,7%-ig nőttek.

A bizonytalanság azonban csak néhány napig tartott. A nemzetközi viszonylatban magasnak számító magyar kamatszint ismét besegített: a hozamok növekedése megállt (a bankközi piacon és az állampapírpiacon egyaránt), és a forint árfolyama is megkezdte lassú erősödését. A minikrízis elmúltát a monetáris tanács - némileg váratlan - döntése is elősegítette az alapkamat újabb 25 bázispontos csökkentésével, aminek hatására az éven belüli kamatgörbe visszaállt a hónap eleji értékeire, vagyis a 6-12 hónapos kamatszint 7,5-7,55%-ra süllyedt.

        Molnár Lajos

             OTP Bank