A májusban közzétett gyorsjelentésekből kirajzolódó tendencia tükrében a tőzsdei társaságok A-kategóriában jegyzett csoportja a frenetikusnak értékelhető 2004. év növekedési ütemét 2005 első negyedévében ugyan nem tudta tartani, ám a lendület nem tört meg. Emlékezhetünk: 2004-ben az összesített nyereség az előző évhez képest több mint 80%-kal ugrott meg, ezért azután aligha gondolhatta bárki is, hogy fenntartható dinamikának vagyunk tanúi. A március végéig realizált és az inflációt még mindig messze leköröző, 20% körüli növekedés ugyanakkor akár egy hosszabb távú trend átlagos ütemének is beillik. A mezőny azért most sem teljesített egyöntetűen jól, de a Mol, a TVK és az Egis bravúros produkciója bearanyozta a közös mutatószámokat is. Az ugyanakkor beárnyékolja a képet, hogy a szezonális veszteségektől is terhelt első negyedévben a megszokottnál több, hat társaság zárt veszteséggel a tőzsdei "elitalakulatban".

Mivel a tőkepiaci játékszabályok értelmében csak az A-kategóriában jegyzett tőzsdei kibocsátóknak kellett számot adniuk első negyedéves teljesítményükről (május közepéig bezárólag), a szokásos adatsorunkat 22 társaság gyorsjelentéseiből állítottuk össze. A táblázat kiegészítésére szolgáló technikai megjegyzéseink is a szokásosak: a három tőzsdei bank árbevételét és üzemi eredményét nem értelmeztük (kimutatásaikból kiolvasható az adózás és a nettó céltartalék/értékvesztés elszámolása előtti tételként értelmezhető üzleti eredmény, sőt az OTP ekként is jelöli ezt az eredménykategóriát, ám az elnevezés mindmáig nem szerzett polgárjogot). Ezen túl az Egis egyedi üzleti évet alkalmaz, ezért már a fél-éves adatsoránál tart, az adatait dollárban publikáló Nabi jelentésében megadott értékeket pedig forintra váltottuk.

A fő adatok

Az A-kategóriás társaságok együttes árbevétele egyéves távon 15%-kal (éppen a 2004-ben produkált mér-tékben) bővült és elérte a 999,087 (2004. első negyedév: 871,583) milliárd forintot. A leglátványosabban az üzemi eredmény bővült, s itt is a tavalyi éves változás ismétlődött meg: 2004 a megelőző évhez képest 44%-kal hozott magasabb operatív profitot, 2005 első negyedéve pedig 46%-ot tett hozzá a bázishoz. Az együttes üzemi eredmény 149,673 (102,252) milliárd forint lett. Az adózás előtti és az adózott nyere-
ség növekedése a Mol profitjának robbanásával megdobott 2004-es teljesítményhez képest sokkal visszafogottabb, de így is bőven tekinthető reálnövekedésnek, az adózás előtti nyereség ugyanis 19%-kal, 182,838 (153,946) milliárd forintra, az adózott pedig 22%-kal, 158,473 (130,339) milliárd forintra bővült.

Árbevétel

Nézzük először a forgalmi adatok változását. Ebben a tekintetben az elmúlt években majdnem mindig a Mol újabb térnyerése tapasztalható. A társaság immár 57%-át adja a teljes mezőny bevételének - amíg az egyesített bevétel hajszálnyira megközelítette az ezermilliárd forintot, addig az olajóriás 574 milliárdra tornászta fel az egy éve kimutatott 473 milliárdját. Ez a százmilliárdos növekmény messze a legnagyobbnak számít az adott vállalati körben, s a 22%-os bővülés is szinte példa nélkül álló. A Rába által felmutatott 44%-os növekmény a gépgyártó társaság életében kiugróan gyengének számító 2004-es első negyedévre tekintettel kevésbé értékes. Rajta kívül csak a lendületes kapacitásbővítésen túljutó TVK előzött a maga 31%-ával. A forgalmi listán (ne feledjük, a szintúgy robbanásszerűen növekvő OTP itt nem "versenyzett" nálunk) a ma már Magyar Telekom névre hallgató Matáv és a TVK követhette a listavezetőt. Remekelt az Egis is, ám 46 milliárdos forgalma a Richter 38 milliárdjával összevetve jól jelzi, hogy a Richter Gedeon azért egy mérettel nagyobb gyógyszergyár - hiszen az Egis két, a Richter egy negyedéves időszak alatt produkál-
ta megközelítőleg azonos forgalmát. Több kibocsátó ugyanakkor még nominálisan sem tudta megőrizni árbevétel-termelő képességét. Visszaesőben van a Fotex (mínusz 20%), a dollártól (is) sújtott Nabi, a Synergon és a Pannonplast is. S ugyan minimális mértékben, de leadott az egy évvel előbbi árbevételéből a Matáv és a Globus is.

Üzemi eredmény

Az üzemi nyereség által jelzett teljesítménynél érdemes egy kicsit elidőzni, mert ennek a három hónapos periódusnak talán a legkellemesebb meglepetése az volt, hogy a társaságok tartani tudták a "másfélszerezés" trendjét. Hiába, az elmúlt időszakban bejelentett rengeteg hatékonyságnövelő projekt a jelekből ítélve megtette a hatását. Az összes növekedés ezen a fronton is leginkább a Molnak köszönhető, az olajcsoport 48%-os többletet felmutatva 91,6 milliárd forintos üzemi profitig jutott el, s ezzel az üzemi eredmény bővülésének a kétharmadát produkálta. Mivel itt sem minősítettük az OTP-t, az Egis lehetett a második, minthogy majdnem duplázott, 3,3 milliárdról 6,3 milliárdra nőtt a profitja. Az Antenna, a TVK vagy éppen a Zalakerámia arányaiban még szebben teljesített, így együttesen feledtetni tudták a gyengélkedők produkcióját, a veszteségét fokozó Danubiusét, Globusét, Nabiét, avagy a javító, de így is a legnagyobb üzemi mínuszt felmutató Rábáét.

Adózás előtt

A legnyereségesebb cégek mező-nyében adózási specialitások híján együtt lehet értékelni az adózás előtti és utáni profitokat. Ennek ellenére a "valósabb" képet az egyéves távon 19%-kal gyarapodó adózás előtti nyereség adja, több társaság ugyanis évközi kimutatásaiban nem kalkulálja az adózást (ezért jobb híján az adózott eredmény sorában is az adózatlan szám olvasható a jelentésükben). A profit volumene alapján az élmezőnyt a Mol, az OTP és a Matáv alkotja, és végre nemcsak az első két társaság, de a Matáv is két számjegyű ütemben tudta növelni nyereségét. Az adózatlan eredmények alapján ugyanakkor szélesedett a veszteséges társaságok mezőnye: ezúttal hatra. Közülük krónikusan mínuszosnak számít már a Nabi és a Pannonplast, újabban pedig a Fotex és a Globus is. Az első negyedévben a Danubius rendszerint deficittel zár, ám a szállodaipar erős szezonalitása miatt ezt nem feltétlenül kell a többiekével azonos módon megítélni. A Rába nyereségszámát a hedzsműveletek "rángatják’, most éppen veszteségesre jött ki a negyedév, miközben az összehasonlításul szolgáló időszak erősen pozitív volt. Mindezt azért érdemes kiemelni, mert az elemzők valószínűleg mégis jobbnak ítélik a tárgyidőszak fundamentális folyamatait.

Brückner Gergely