Az előző tavaszi hónapokhoz képest május nyugalmasabbnak bizonyult a bankközi forintpiacon: a hazai deviza folyamatos erősödése közepette - elsősorban a befektetni vágyó külföldiek optimizmusának köszönhetően - a hónap második felében a hozamok is süllyedni kezdtek, amit a jegybank újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéssel is "szentesített".

Május első felét a rövid futamidejű kamatok csökkenése és a hosszabb futamidejű hozamok viszonylagos stabilitása határozta meg. Annak ellenére, hogy áprilist a bankok jelentős többletlikviditással zárták, meglepő módon a május 4-én induló kéthetes jegybanki betéti konstrukcióból további csaknem 100 milliárd forintot vontak ki az érdekeltek (az aznap lejáró 482 milliárd forintnyi betétből csak 387 milliárd maradt a Nemzeti Banknál), aminek következtében az összbanki betétállomány 773 milliárd forintra esett vissza.

A meglepő banki döntések motivációja lehetett az óvatosság (elvégre az euró-forint árfolyam azokban a napokban még 252 fölött járt ...) és a spekuláció is (a bankrendszernek a várakozások szerint meg kellett volna növelnie betétállományát, ami a rövid futamidejű pénzek kamatának emelkedéséhez vezetett volna...).

A túlzott pénzmennyiség hatására az overnight-kamat a következő héten nem mozdult ki a 6,75-7%-os sávból, és az egyhetes kamat is a 7,5%-os referenciaérték alá került. A hosszabb futamidejű kamatlábak viszont a hó első harmadában stabilnak bizonyultak: az éven belüli hozamgörbe szinte kiegyenesedett az irányadó 7,5%-os kamat mentén, csak a likviditásbőség megjelenésének hatására ereszkedtek a hat hónapnál hosszabb hozamok 7,4-7,45%-ig. A fölösleges likviditás nagyobb része a 11-én indított kéthetes betétbe áramlott: a 386 millárd forintos lejárathoz képest a bankok 646 milliárd forintot helyeztek el, ismét 1000 milliárd forint fölé növelve a betétállományt. Annak ellenére, hogy ezek a pénzek elhagyták a bankrendszert, a tartalékszámlák egyenlege így is tetemes (megközelítőleg 100 milliárd forintos) többletet mutatott, ami az overnight-kamatot rendületlenül 7% alatt tartotta.

Az azokban a napokban nyilvánosságra kerülő inflációs adat (év/év 3,9%) nem keltett különösebb izgalmat, mivel csak hajszállal haladta meg az előrejelzett értéket. A hosszabb hozamok változatlanul stabilak maradtak, ami azt mutatta, hogy a piac várakozó álláspontra helyezkedett: bár a forint árfolyama folyamatosan erősödött (12-én az euróhoz mérten már a 250-es határ alá is "bekukkantott"), a makrogazdasági mutatók és kilátások nem túl biztató volta óvatosságra intette a befektetni vágyókat.

A következő héten az ezúttal az ország nemzetközi hitelképességének közeli leminősítéséről szóló híresztelés nyomán lábra kapó (253-ig történő) forintgyengülés ellenére a kéthetes betétet elhelyező bankokon ismét erőt vett a kamatcsökkentésbe vetett hit, ami újabb 55 milliárd forint lekötését vonta maga után. A szektor által lekötött betétek volumene ily módon elérte az 1,088 milliárd forintot. Ennek hatására az egynapos kamatszint átmenetileg 7,5%-ig emelkedett, de két nap után kiderült, hogy a tartalékszámlák egyenlege mégsem mutat akkora "mínuszt", így a kamatok ismét 7%-ig ereszkedtek le. A hat hónaposnál hosszabb kamatok szintén sokáig tartották 7,4-7,45%-os értéküket, csak a kamatcsökkentés napjára estek vissza 7,2-7,3%-ra.

Annak ellenére, hogy a forint gyengülése folytatódott (255-ig), a május 23-i 25 bázispontos kamatvágás a csökkentéspártiak igazát bizonyította, valamint a hozamgörbe ismételt kiegyenesedéséhez vezetett, ez alkalommal a 7,25-7,35%-os sávban. A hosszabb futamidejű kamatok mérsékelt csökkenésében elsősorban a franciaországi EU-referendum eredménye nyomán erősödő pesszimizmus nyilvánult meg.

Május végét is a likviditásbőség jellemezte. A hónap utolsó kéthetes betétének elhelyezésekor megint az óvatosság győzött - mint utólag kiderült, fölöslegesnek bizonyult a 150 milliárd forintos betétkivonás. Ennek oroszlánrésze ugyanis a zárás napjára visszakerült a jegybankhoz - ezúttal 6,25%-os kamatozással.

Június forgatókönyve már sokkal jobban hasonlított az idén megszokott modellhez, mivel a piac negligálta a kellemetlen híreket/várható eseményeket, és megint a környező országokéhoz képest viszonylag magas kamatszint csökkentéséhez kapcsolódó várakozásoknak engedett teret. Talán a hó első napján lezajló 125 milliárd forintos jegybanki betétkivonás volt az egyetlen, ami nem illett a képbe. A váratlan pénzbőség miatt a rövid kamat ismét a 6,5-6,75%-os sávba esett vissza, és ezúttal a hosszabbak is követték a példát: a hat hónapos néhány nap alatt 7,3-ról 7,05, az éves 7,25-ről 7%-ra esett vissza.

A következő két alkalommal a bankok már nem követték el azt a hibát, amit korábban: a június 8-án startoló betét állománya 270 milliárd forinttal, a 15-én indulóé pedig 77 milliárd forinttal nőtt, így az összbanki betétállomány (1,171 milliárd forint) ismét történelmi csúcsot döntött.

A nagymértékű betételhelyezés most is megtette a "klasszikus menetrend" szerinti hatását az overnight-kamatra, amely az említett időszakban mindvégig a 7,25-7,75-ös sávban, tehát a jegybanki alapkamat fölött ingadozott. A legalább három hónapos kamatok az MNB Monetáris Tanácsa soros ülésének közeledtével fokozatosan ereszkedtek lejjebb: így a három hónapos kamatok a hó eleji 7,4%-ról 7,05, a hat hónaposak 7,3-ról 7, az egyéves kamatok 7,25-ről 6,95%-ra estek vissza.

A várakozások ezúttal is beigazolódtak: a monetáris irányító testület június 20-i ülésén újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésre szánta el magát, s az irányadó ráta 7%-ra süllyedt.

       Molnár Lajos

           OTP Bank