Júniusban, majd júliusban nem sokat változott a bankközi forintpiac eseményeinek rendje: a piac változatlanul negligálta a kellemetlen hazai, illetve nemzetközi eseményeket (a hitelbesorolás lefokozását, a rekordnagyságúnak ígérkező költségvetési hiányt, az euró bevezetésének időpontját övező bizonytalanságikat), miközben a környező országokéhoz képest magas kamatszint vonzása erősnek bizonyult. Az előző hónapokkal egybevetve mindössze az overnight-kamatok hektikussága és az újabb kamatcsökkentés(ek) erőteljesebb beépülése hozott változatosságot.

Június első hete a likviditásbőség jegyében telt, mivel a bankok - kissé érthetetlen módon - több mint 110 milliárd forintot vontak ki a kéthetes betéti konstrukció elsején induló állományából. Ebből következően a jellemző overnight-kamatszint ezekben a napokban 6,5 és 6,75% között ingadozott, amivel párhuzamosan a hosszabb futamidejű kamatok is lejjebb ereszkedtek: a hat hónapos például néhány nap alatt 7,3%-ról 7,05, a 12 hónapos 7,25%-ról 7%-ra esett vissza.

A piac optimizmusa némileg ellentmondott a makrogazdasági híreknek és eseményeknek. Azokban a napokban, illetve hetekben látott napvilágot a Moody`s hazánkat leminősítő tanúsítványa, az EU-alkotmány elutasítása a franciaországi és a hollandiai népszavazáson, valamint a költségvetés hiányának idő előtti teljesüléséről szóló hírek, amelyekkel szemben csak az éves infláció várakozásoknak megfelelő (3,6%-os) értékét lehetett a mérleg másik serpenyőjébe helyezni. Paradox módon mégis ezek a tényezők indukálták az optimizmus fellángolását, mivel a piacok valószínűleg azt gondolták, hogy akkor most "túljutottak a nehezén" és a közeljövőben nem kell már újabb rossz hírekre számítaniuk, tehát vigyázó szemüket újból a magyarországi magas kamatszintre vetették.

Az optimizmusról a forint ismét 250 alatt stabilizálódó, folyamatosan erősödő árfolyama mellett a jegybanki betétállomány árulkodott. A június 8-án elhelyezett betétek mennyisége (763 milliárd forint, amiből 270 milliárd forint volt a növekmény) rekordot döntött, amihez a bankrendszer 15-től újabb 75 milliárd forintot tett hozzá - az eddigi csúcsra, 1,171 milliárd forintra növelve az elhelyezett betétek összes volumenét.

A nagy összegű betételhelyezéseknek meglett a természetes következményük: likviditáshiány és magas overnight-kamatok. A rövid futamidejű kamatok különösen a betétállomány június 15-i növekedése után emelkedtek, ezekben a napokban az egynapos kamatszint 7,6-7,75%-ig kúszott fel.

A jegybank a június 20-i döntésével sem okozott meglepetést a piacnak. Az irányadó kamat lába a szokásosnak mondható 25 bázisponttal süllyedt (az egynapos betéti kamat 6, a kéthetes 7, a hitelkamat 8%-ra csökkent).

A kamatmérséklés után a bankok ismét tartalékszámláik egyenlegének rendbehozatalára fordíthatták figyelmüket. Ennek szellemében alakítva kéthetes betétállományukat a 22-én lejáró 763 milliárd forintból kevesebb mint 400 milliárd forint maradt a Magyar Nemzeti Banknál. Az óvatosság azonban túlzottnak bizonyult, a likviditásszűkét hirtelen a bőség napjai váltották fel 6,5% alá szorítva vissza az egynapos kamatot (a változást jól mutatja, hogy a bankrendszer összesített számlaegyenlege június 21-ről 22-re 206 milliárdról 603 milliárd forintra ugrott).

A fölösleges likviditás egy héttel később került vissza a kéthetes betétbe, amikor is az elhelyezett állomány 408 milliárd forintról 752 milliárdra gyarapodott. Ennek következtében a bankrendszer a hónap folyamán sokadszorra is átesett a ló túloldalára - a hó végi zárásra a kamatok a jegybanki hitel kamatával azonosak lettek.

Az optimizmus viszont töretlen maradt: az előző év utolsó hónapjait idézően a kamatvágást követően a piac rögtön újabb csökkentéseket kezdett árazni. A várakozásokról leginkább a hosszabb futamidőkre jegyzett kamatlábak árulkodnak, így például a kamatleszállítás napján a hat hónapos kamat 7%-on állt, majd a hó utolsó napjára 6,75%-ig, július 10-re 6,6-ig csökkent. Hasonló utat járt be a 12 hónapos kamat (6,9; 6,65, illetve 6,5%).

A piac ezúttal sem zavartatta magát a tények miatt. Nem okozott törést a hozamok alakulásában annak bejelentése, hogy az éves költségvetési hiány előirányzata gyakorlatilag 100%-ra valósággá vált az első félévben, sem a meghirdetett adóreform, amely tényezők pedig az euró bevezetésének további késleltetését vonhatják maguk után. Annál inkább éreztette hatását az 50 bázispontos lengyelországi kamatcsökkentés, amely tovább erősítette a forintkamatokkal kapcsolatos várakozásokat.

Július első napjainak kamatszintjét az előző havi likviditáshiányos helyzet determinálta, bár ezekben a napokban már nem volt létszükséglet a tartalékszámla-egyenlegek mindenáron való feltöltése. A kamatszínvonal ezért fokozatosan visszaereszkedett a 7%-os alapkamatig, amihez a 6-án induló kéthetes betétekből kivont 130 milliárd forint (a lejáró 393 milliárd forintból 262 milliárd maradt a jegybanknál) is jótékonyan járult hozzá.

A következő napokban kiegyensúlyozottak maradtak a kamatok, mivel a 13-án induló betétekből ismét kivontak mintegy 80 milliárd forintot, mert a bankrendszer összesített tartalékszámla-egyenlege még mindig mutatott némi hiányt. Ezúttal tehát - noha régóta nem volt ekkora egyetértés a piacon a kamatcsökkentés tárgyában - a kamatdöntést közvetlenül megelőző betételhelyezéskor a bankok redukálták betétállományukat, amelynek együttes volumene így 1000 milliárd forint alá (933 milliárd forintra) esett vissza. Ennek oka az lehetett, hogy többen tanultak régebbi hibáikból, amikor is hiába csökkent az alapkamat, ennek jótékony hatásából a bankok jelentős része nem részesedett, mivel az ily módon elért kamatnyereségnél lényegesen többet veszítettek azáltal, hogy elhelyezett betéteiket a jegybanki aktív kamat "árán" finanszírozták.

A kamatcsökkentési várakozások ezúttal is beigazolódtak: az MNB július 19-től 25 bázisponttal, 6,75%-ra szállította le irányadó kamatlábát.