Minden jel arra utal, hogy a HVB Bank vezette nemzetközi tőzsdei-banki konzorcium irányításával hamarosan megvalósulhat a hazai tőkepiaci intézményi infrastruktúra vertikális és horizontális integrációja, amelynek keretében a Budapesti Értéktőzsde nemcsak a Budapesti Árutőzsdét, hanem a mindkét piacot, sőt a hazai tőkepiac egészét kiszolgáló elszámolóházi-értéktári társaságot, a Kelert is bekebelezi. A BÉT többségi pakettjének 2004 májusában bejelentett kivásárlásakor meghirdetett, igen összetettnek ígérkező ügylet kapcsán adódó kérdések egyike nyilvánvalóan az: vajon milyen hatással lesz mindez az érintett társaságok nyereségtermelő képességére, a piac versenyképességére? Arra a potenciálra, amely az elmúlt évek tanúsága, így a 2004-es évről szóló beszámolók szerint amúgy sem "utolsó" - leszámítva persze az éveken át veszteséges árutőzsdét, amely ráadásul már 2003 vége óta a tevékenységének berekesztésére, az értéktőzsdéébe való integrálására várakozik.

A hazai tőkepiac három kulcsintézményének 2004-es gazdálkodását, pénzügyi helyzetét többé-kevésbé lényeges mértékben befolyásolták azok a rendkívüli események, amelyek 2003-ban vették kezdetüket azzal, hogy pénzügyi befektetők kontrolljuk alá vonták a két tőzsdét és az általuk felerészben tulajdonolt Kelert, majd 2005 márciusában vezettek el odáig, hogy az Európai Unió versenyhatósága engedélyt adott a HVB vezette konzorciumnak a magyarországi tőzsdeüzletben történő összefonódáshoz. Ezért az éves produkció áttekintése előtt indokolt összefoglalni a számok alakulása (egyszersmind a hazai tőkepiac) szempontjából legfontosabbnak értékelhető - a hazai médiumok által részletesen taglalt - fejleményeket (Bank & Tőzsde, 2004. 4., 5. és 7. szám).

Rendkívüli

fundamentumok

Emlékeztetőül: a pénzügyi befektetők a tőzsdefelvásárlás hozamát egy olyan program révén kívánták "kinyerni", amelyik a hazai tőkepiaci infrastruktúra alapvető átalakítását vette célba. A lényege az volt, hogy az irányító (több mint 75%-os) befolyásuk alatt álló BÁT-tal eladatják az árutőzsde több éve veszteségesen üzemeltetett piacát és kapcsolódó eszközeit, valamint kelerbeli részvénycsomagját (25%), a többségi tulajdonukban álló BÉT-tel pedig megvásároltatják azokat. Ezután a két piacot egyesítik, majd a Keler 50%-át birtokló BÉT részvényeit nyilvános tőkeemeléssel összekapcsolt tőzsdei bevezetés révén értékesítik. A BÁT kiürítésével egyet jelentő üzlettől ezen az ágon több mint 3 milliárd forintos bevételt vártak - az indításhoz szükséges (2004. februári) közgyűlési határozatok értelmében a vételárat (a Keler tőkéjét alapul véve) legalább 2,887 milliárd forintban határozták meg. Ezzel párhuzamosan 252 millió forint osztalékot fizettettek ki a 2003-as évét is veszteséggel záró árutőzsde-társasággal. (Osztalékot persze a BÉT is fizetett, mégpedig 575 milliót.) A program kivitelezését azonban a jegybank, a kelerbeli tulajdonostárs megakadályozta (elővásárlási igényt jelentett be a részvényekre). A pénzügyi befektetők ezután a kiszállás útját választva új tulajdonost kerestek tőzsderészvényeiknek. Így kötöttek üzletet a HVB-vel, illetve rajta keresztül a nemzetközi konzorciummal, amely 50,2%-nyi BÉT-tulajdont vásárolt meg a két tagja (a HVB és az Erste-csoport) által már birtokolt részesedés mellé, összesen 68,8%-os befolyáshoz jutva. A konzorcium tulajdonosi fellépését viszont blokkolta az EU fúziós rendelete, amelynek értelmében a nemzetközi bankok és a Bécsi Tőzsde magyarországi összefonódása engedélyköteles ügylet (Bank & Tőzsde, 2004. 7. szám). Ez pedig megakasztotta a kivitelezés alatt álló "tőzsdeügyeket" is, mivel az engedélyezés majdnem egy évet igényelt, s addig a tulajdonszerzés feltételesnek számított. A tetejében a konzorcium eleve nem szállt be közvetlenül az árutőzsdébe, abban csak a HVB szerzett közvetlen tulajdont. Ezért az átmenet idejére sajátos módon, egy "befolyásnak látszó" konstrukcióval oldották meg az árutőzsdei részvények tartását és a BÁT irányítását, amiről a BÉT vezetőinek és a HVB alkalmazottainak tisztségviselői szerepvállalásán kívül három, az ismeretlenségből előlépő részvényes megjelenése tudósított.

Ebben a helyzetben a BÁT kiürítését és a két piac egyesítését célzó határozatokat lefújták, a BÉT vezetősége által folytatott "verbális intervención" kívül érdemi esemény csupán az volt, hogy a finanszírozási szempontból (főképpen az osztalékfizetés miatt) nehéz időszakot élő árutőzsde az arányosan vásárló tulajdonostársaknak eladott 5%-nyi Keler-részvényt, ami által levegőhöz juthatott.

Az EU engedélye birtokában a tőzsdék egyesítését és a Keler bekebelezését célzó program új lendületet kapott, ám eredeti változatához képest átalakulva. Az időközben megformált tervek, illetve a májusban meghozott közgyűlési döntések tükrében a BÁT piacának és eszközeinek kivásárlásából a BÁT kivásárlása lett; a konzorcium zászlajára tűzte a jegybanki Keler-részvények megvételét is, ami az állami vagyon érintettsége miatt privatizációs eljárást feltételez; a "bevásárlások" finanszírozására a tőkeemelés helyett a hitelt választották.

A BÉT közgyűlése kapcsán napvilágot látott tervek értelmében a BÁT felvásárlása szeptemberben realitássá válhat. A plénum felhatalmazta az igazgatóságot arra, hogy megkösse a szükséges adásvételi szerződéseket. A testület felhatalmazást kapott arra is, hogy szerződjön az MNB kelerbeli részesedésének megvásárlásáról, illetve hogy az ügylet finanszírozása érdekében hitelt vegyen fel. A jegybank tulajdonában lévő csomag (53,3%) értékesítéséhez a kormány júniusban határozat formájában járult hozzá oly módon, hogy a pakettet szakmai befektetők számára kiírandó nyílt pályázaton fogják eladni. Ez persze közbeszerzési eljárással, tanácsadó foglalkoztatásával kombinált, jó pár hónapot igénylő eljárást vetít előre, s a portéka sajátosságára tekintettel akkor is kényes üzlet elébe nézhetnek a döntéshozók, ha éppen ezen jellemzők miatt aligha lesz nagy verseny. Az adásvétel nyomán mindenesetre megvalósulhat a hazai tőzsdeüzlet vertikális integrációja, ami komoly értéknövekedéssel kecsegteti a BÉT-et. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a közgyűléshez kapcsolódóan többek között azt jelezte: a Keler-tranzakció után megtörténhet a horizontálisan és vertikálisan is integrált BÉT részvényeinek tőzsdére vitele. Vagyis azzal számol, hogy a kivásárlás finanszírozására eredetileg választott tőkepiaci út helyességéről sikerül meggyőzni a tulajdonosi konzorciumot, amelynek egyik prominense (az Erste Bank feje, Andreas Treichl) tavasszal még igencsak kemény ellenérveknek adott hangot (Bank & Tőzsde, 2005. 3-4. szám).

BÉT: nem csak az árfolyamok

Kiemelkedően sikeres volt 2004-ben a Budapesti Értéktőzsde gazdálkodása - a HVB Bank által vezetett nemzetközi konzorcium is minden bizonnyal elégedett volt az előző évit mintegy nyolcszorosan meghaladó, 1,038 milliárd forintos adózás előtti, egyben adózott eredmény láttán. Ez még annak tükrében is tisztességes profit, hogy a konzorcium máig meg nem erősített hírek alapján mintegy 8 milliárd forintért vásárolta be magát a magyarországi tőzsdeüzletbe.

Profit. Az összegszerűen és a társaság méretéhez, tőkéjéhez mérve is jelentősnek mondható, a 2003. évit nem kevesebb, mint 909,5 millióval meghaladó eredmény ráadásul az előző évivel ellentétben nem elsősorban a pénzügyekből, hanem a működésből fakadt. Amíg ugyanis 2004-ben pénzügyi műveletekből 314,9 milliós eredményt realizáltak (88,5 millióval nagyobbat, mint egy évvel előbb), addig a tőzsdei működésből 723,5 millió forintnyi eredmény származott - szemben a 2003-ban keletkezett 97,3 milliós mínusszal (Bank & Tőzsde, 2004. 5. szám).

A működési eredmény 820,8 millió forintos javulása döntő részben ugyanannak a tényezőnek a következménye, amely miatt 2003-ban az operatív veszteség kialakult. Ez nem más, mint az MMTS kereskedési rendszer leírása, amely a megelőző évben elszámolt 602,6 millió forintnyi amortizációs költség oroszlánrészét okozta. Tekintettel arra, hogy ezzel a 2003-hoz kötődő fejleménnyel a BÉT könyveiben a 2004 végi állapotok szerint immár alig 20 millió forint értékű immateriális jószág és 199,5 millió forintnyi tárgyi eszköz maradt (ebből is 101,1 millió az ingatlan), hasonló mértékű amortizációs költség felmerülésétől már nem kell tartani. Legalábbis addig, amíg a börzetársaság nem hajt végre hasonlóan nagy beruházást, mint az egykor több mint 2 milliárd forintba kerülő MMTS kereskedési rendszer moduljainak bevezetése volt 1998 és 2001 között.

Bevételek. Az amortizációs költségek "megfogyatkozása" mellett a működési bevételek bővülése képezte az elmúlt év üzleti sikereinek másik fontos tényezőjét. Az előző évinél 321,1 millió forinttal, azaz 21%-kal magasabb (1850,7 milliárd forintra rúgó) bevétel nagyobbik részét természetesen a kereskedési díjbevételek adták. Ezek emelkedése törvényszerűnek mondható azok után, hogy 2004-ben a részvényforgalom 41,1%-kal (2609,9 milliárd forintra), a teljes azonnali értékpapír-forgalom 32,8%-kal (2947,3 milliárdra), a határidős piaci adásvételek összértéke pedig 57,1%-kal (2207,5 milliárd forintra) ugrott. A bevezetett értékpapír-sorozatok száma 133-ról 160-ra nőtt mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy a tőzsdén forgó jelzáloglevelek sorozatszáma 27-ről 47-re gyarapodott, s ezzel párhuzamosan 13 új sorozatot vittek parkettre befektetési jegyekből. Eközben a részvénysorozatok száma (a Milton, a Titász, a Démász és az Édász papírjainak kivezetése miatt) 51-ről 47-re zsugorodott.

A bevételeknek alig hatodát tette ki az információértékesítés, amelyből 2004-ben az előző évinél 9,8%-kal nagyobb, 306 millió forintnyi forgalmat realizált az intézmény.

Költségek. A BÉT tavaly is folytatta az elmúlt években megszokott, igen takarékos gazdálkodását. A működési költségek - amortizáció nélkül számolva - mindössze 2,9%-kal, azaz 30,9 millió forinttal nőttek, így 1,083 milliárd forintra rúgtak. Előbbi összegből a személyi jellegű ráfordítások tették ki a legnagyobb részt: a hetven (az előző évinél kettővel kevesebb) emberből álló munkaszervezet, illetve a vezető testületek javadalmazása járulékokkal együtt 611,6 millió forintba került, 5,8%-kal (33,6 millió forinttal) többe, mint egy évvel előbb. Az anyagjellegű ráfordítások ennél kisebb mértékben, 4%-kal (15,2 millió forinttal) bővültek, ami 394,3 millió forinttal egyenlő.

Pénzügyi műveletek. Mindazonáltal a pénzügyi műveletek is szépen hoztak a konyhára. Az ezekből származó nyereség 2004-ben 314,9 millió forintot ért el, 39,1%-kal (88,5 millió forinttal) többet, mint 2003-ban. A 77 millióval növekvő (324,6 milliós) pénzügyi bevételek között a legnagyobb tételt a kapott kamatok képezték. Ezek összege 254,8 millió forintra rúgott, ami éves összehasonlításban 92,6 millió forintos (57,1%-os) többlet. A növekedés oka egyfelől a kamatszint alakulása, másfelől a BÉT cash-helyzetének javulása. A társaság tulajdonában lévő forgatási célú értékpapírok és bankbetétek állománya 2004 végén 2,4 milliárd forint volt, 429,3 millióval (20%-kal) nagyobb, mint 2003 utolsó napján - annak ellenére, hogy a közgyűlés 2004 tavaszán hozott döntésének megfelelően összesen 575 millió forintot kellett kifizetni a 2003. év után járó osztalék formájában.

Keler-osztalék. A pénzügyi műveletek bevételeinek fontos részét képezte a Kelertől kapott osztalék is. Az elszámolóház ugyanis 2004-ben (a 2003. évi eredményéből) 275 millió forintnyi osztalékot fizetett a tulajdonosainak, amiből a BÉT-re 68,75 millió jutott. Különben ezek után a 2005-ös mérlegben még nagyobb bevételt könyvelhetnek majd el ezen a soron az intézmény új részvényesei. A Keler közgyűlése ugyanis a 2004-es beszámoló elfogadásakor sosem látott összegű osztalékról döntött: az elhatározott 2 milliárd forintos részvényesi pénzből 533,3 millió forint jutott az értéktőzsdére.

Az osztalékból való részesedésből is kitűnik:
a BÉT részesedése a Kelerben tavaly 25-ről 26,67%-ra nőtt. A társaság - a 2004. szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlést követően - elővásárlási jogával élve 15 (5 millió forint névértékű) Keler-részvényt vásárolt a BÁT-tól annak a 2003-ban (a pénzügyi befektetők által kimódolt, majd az új tulajdonosok által is pártfogolt) programnak a jegyében, amely a Keler bekebelezését célozza. A tranzakcióval a mérlegében kimutatott elszámolóházi részesedés könyv szerinti értéke 196,3 millió forinttal, 2,566 milliárd forintra nőtt - más kérdés, hogy ez az összeg az elmúlt évek hagyományait követve lényegesen elmarad a Keler saját tőkéjének arányos részétől, amely 2004 végén a 12,365 milliárd forintra rúgó saját tőkét alapul véve 731,5 millió forinttal magasabb értéket képviselt (3,298 milliárd forintnyit).

Tőkepozíció. Összességében a BÉT tulajdonosai mérlegzáráskor minden bizonnyal a jó befektetéseik közé sorolták az értéktőzsdében szerzett/tartott tulajdonrészüket. A társaság saját tőkéje ugyanis az osztalékfizetés ellenére egy év lefor-
gása alatt 23,9%-kal (5,387 milliárd forintra) gyarapodott, vagyis lényegesen gyorsabban bővült, mint az állampapírban vagy bankbetétben elhelyezett invesztíciók. Ez még akkor is kellemes sajátosság, ha a BÉT a 2005. május 24-én ülésező közgyűlésének határozata alapján a 2004-es eredményéből nem fizetett osztalékot.

Osztalékfizetés. Az osztalék elmaradása persze aligha meglepő a vezetőség által a megelőző egy évben kitartóan hangoztatott, később (befolyása gyakorlásának az EU által történő engedélyezése óta) pedig a tulajdonosi konzorcium által is szentesített program ismeretében, amelynek fő elemeit ugyancsak a májusi közgyűlés hagyta jóvá. Eszerint a BÉT mind a BÁT-ot, mind a Kelert bekebelezi - utóbbit részint az árutőzsde, részint az MNB birtokolta többségi pakett megvásárlásával.

BÁT: beolvasztás előtt

Eladási eredmény. Az 5%-os Keler-csomag eladása billentette helyre az árutőzsdét üzemeltető Budapesti Árutőzsde Rt. eredményét, amely így 43,6 millió forint lett, szemben a 2003 egészében (vagyis a BÁT társasággá alakulása előtt és után együttesen) realizált 177,2 millió forintos veszteséggel. Az eredményen - a BÉT-éhez hasonlóan - egyaránt felfedezhető a régi és az új tulajdonosok keze nyoma: közülük a 2004 tavaszáig regnáló pénzügyi befektetőké főként abban, hogy a 2003-ban veszteséges társaság "kasszájából" a 2004. április 23-i közgyűlés határozatával összesen 252 millió forintot "emeltettek ki" osztalékként. A BÉT többségi csomagját megvásárló konzorcium színrelépésével összefüggésben az árutőzsde-társaság éves beszámolója megörökíti, hogy a 600 millió forintos jegyzett tőke 68,64%-án egyenként 22,88% erejéig három főrészvényes osztozott (az Ánit Kft., a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Cottstown International Ltd. nevű társaság, valamint egy Nagy Henriett nevű magánszemély).

A hosszan elnyúló uniós engedélyezési eljárás következtében a BÁT és a BÉT egyesülése az árutőzsde oldaláról is "gellert kapott": a közgyűlés 2004. július 2-án visszavonta azt a február 18-án hozott határozatát, amely a BÁT Rt. kiürítését, eszközeinek a BÉT-re történő átruházását célozta. Ez a plénum hozott döntést arról is, hogy az árutőzsde 25-ről 20%-ra mérsékli a társaság részesedését a Kelerben az 5%-os pakett 589 millió forintos áron való eladásával. A közgyűlési határozat értelmében a részvényeket a jegybank vásárolta volna meg, ám a BÉT élt elővételi jogával, és így az eladott pakett harmada hozzá került.

Keler-osztalék. A részvényeladás mindenesetre igencsak egyenesbe hozta a BÁT kimutatásait, hiszen a részvényekért kapott vételár meg a Keler 2003-as eredménye után bevételezett 68,75 milliós osztalék nemcsak a kiürült kasszát töltötte fel, hanem az üzemi szinten kitartóan veszteséges működés negatívumát is eltüntette. A részesedés eladása egyébként 83 millió forintos nyereséggel járt, amit a pénzügyi műveletek bevétele soron könyveltek el. A megmaradt 20%-os Keler-tulajdont a BÁT 2,024 milliárd forintos értéken tartja nyilván könyveiben: ugyanakkor a 2005-ben 400 millió forintnyi osztalékot "fialó" befektetésre az elszámolóház 2004 végi kimutatásait alapul véve 449 millió forinttal több (2,473 milliárdnyi) saját tőke jut.

Pénzügyi tételek. Miközben a Keler révén a BÁT 2004-ben összesen 151,75 millió forinthoz jutott osztalék és árfolyamnyereség címén - a pénzügyi műveletek bevételének 178,2 millió forintjából további 26,3 milliót a lekötött pénzeszközök kamatai hoztak -, addig az árutőzsde másik befektetése, az adómegfontolásokból létrehozott BÁT Szolgáltató Kft. csak a pénzügyi műveletek ráfordításai folytán volt hatással az eredményre. A közgyűlés 2003. decemberi határozata alapján végelszámolással megszüntetett (100%-ban birtokolt) leánycég zárómérlegét 2004. december 20-án hagyta jóvá a BÁT Rt. igazgatósága. A 2003-ban elszámolt 37,7 millió forint után 2004-ben még 5,4 millió forintnyi értékvesztést kellett elszámolni utána. További értékvesztéstől nem kell tartani a végelszámolás lezárultára, ugyanakkor a BÁT könyveiben az év végén nyilvántartottak egy 15 milliós - vele szembeni - követelést, amelynek megtérüléséről az éves beszámoló nem informál - miként annak a 198,598 millió forint értékű egyéb követelésnek a mibenlétéről sem, amelyik a 2003-hoz képest csaknem tízszeresére, 225,9 millió forintra növekvő év végi követelésállomány nagy részét kiteszi.

Üzemi veszteség. A tavaly összességében mégis stabil pénzügyi helyzetbe kerülő társaságnak - amely 2004 végén a Keler-részesedésen túl 447 millió forint értékű kincstárjegyet és pénzeszközt tartott a mérlegében, miközben tartozása minimális volt - egyedül a működése ad okot aggodalomra. Noha a 2004-ben realizált 117,5 millió forintos üzemi veszteség 21,6 millióval kevesebb az előző évinél, ez az összeg csaknem akkora, mint az éves működési bevétel. Pedig ez a bevétel 2004-ben még bővült is, 16,6%-kal (18,2 millió forinttal), miközben a működési költségek 1,3%-kal (3,3 millió forinttal) lettek nagyobbak.

A bevételek növekedését a határidős piac forgalmának 6,9%-os (1118,9 milliárd forintra való) növekménye magyarázza - a devizatermékek forgalma 9,1%-kal nőtt, a gabonatermékeké 22%-kal csökkent. Az opciós piac a múlt évben is marginális volt, az adásvételek összértéke 43,4 milliárd forintot tett ki.

Bevételek és költségek. A BÁT 2004-ben felmutatott, 128,2 millió forintra rúgó működési bevételeinek 92,7%-át - csakúgy, mint egy évvel előbb - a tőzsdei ügyletek jutalékai, vagyis a kereskedési díjak adták, s csupán 7,3%-uk (6,2 millió forint) származott a különféle kiszolgáló tevékenységekből, például a back office bérleti díjakból, illetve egyéb közvetített szolgáltatásokból. A 2004-ben mindössze nyolctagú (az előző évinél eggyel kisebb) stábbal üzemelő BÁT költségeinek java részét ezúttal is az anyagjellegű szolgáltatások - ezeken belül is az igénybe vett szolgáltatások - tették ki, amelyek összege 11%-kal (14,4 millió forinttal) csökkent, de így is 11,7 millió forint volt. Számottevő összeget igényeltek a személyi jellegű ráfordítások is, amelyek ráadásul 25%-kal (22,3 millió forinttal) növekedtek, 108,5 millió forintot érve el még úgy is, hogy a vezető testületek tagjai nem vettek fel tiszteletdíjat. Az amortizáció és az egyéb ráfordítások - az előző évhez hasonlóan - 2004-ben sem módosították érdemben az eredményt.

A társasági és az iparűzési adó megfizetésének kötelezettsége alól (az értéktőzsdével azonosan) 2006 végéig mentes BÁT a tavaly megtermelt 43,6 millió forintos nyereségének nemcsak az összetétele, hanem a nagysága miatt sem számít túl jó befektetésnek, hiszen ez a nyereség mindössze 1,6%-os megtérülést jelent a 2004 elején mért saját tőkéhez viszonyítva. Üzleti szempontból tehát racionális a tulajdonosok azon szándéka, hogy az árutőzsdét egy nagyobb gazdálkodószervezet részeként, s ne önállóan működtessék.

Keler: rekorderedmény

rekordosztalékkal

Profit. A piac által szinte aranytojást tojó tyúknak tartott elszámolóházi és értéktári intézmény, a 2004 eleje óta szakosított hitelintézetként működő Keler Rt. 1998 után történetének második legjobb üzleti évét zárta. Ezt az is mutatja, hogy adózott eredménye (2,256 milliárd forint) nemcsak az előző évi értéket (1,092 milliárd) haladta meg több mint kétszeresen, de kis híján ráduplázott az éves tervben rögzített 1,144 milliárdra is.

A kiemelkedő eredményt a szolgáltatási és a pénzügyi (kamatjellegű) bevételek terven felüli teljesülése magyarázza. Ami a szolgáltatási bevételeket illeti, az értékpapír-piaci és (különösen az értéktőzsdén) a határidős piaci forgalom vártnál erőteljesebb élénkülésével az elszámolóházi jutalék- és díjbevételek a végrehajtott tarifacsökkentések ellenére 12,3%-kal (338 millió forinttal) nőttek. A szóban forgó bevételek elérték a 3,076 milliárd forintot, holott a tervezett összeg 2,539 milliárd volt. Ezzel szemben a működési költségek és ráfordítások az előirányzatoknak megfelelően alakulva 2,311 milliárd forintra rúgtak, ami mindössze 3,7%-kal (82,3 millió forinttal) magasabb az egy évvel korábbi értéknél.

Költségek. A működési költségek legnagyobb tételét 2004-ben is a személyi jellegű ráfordítások képviselték: ezek összege 5,3%-kal (50 millió forinttal) emelkedve 975,4 millió forintot ért el. Ennél ütemesebben nőttek az anyagjellegű ráfordítások, amelyek többlete 8,6% (54 millió forint) volt, és 693,3 millióra rúgtak.

A Keler tavaly önellenőrzést végzett az 1999-2000-es időszakra, és ennek kapcsán számos költségként elszámolt fejlesztési tételt beruházásként aktivált. A korrekció a 2004-es eredménykimutatás több sorát is érintette: 274 millió forinttal emelte az egyéb bevételeket, 237,9 millióval az amortizációt, 51,2 millióval pedig a ráfordításokat. Összességében az önellenőrzés 15,1 millió forinttal csökkentette a működési eredményt, amely így is rekordnak számít az intézmény történetében: 758,1 millió forint lett a tervezett 233,6 millióval és az egy évvel előbbi 570,6 millióval szemben.

Állampapírtárca. A vártnál lényegesen jobban alakultak a kamatjellegű bevételek is, amelyek összege egy év alatt 524 millió forinttal (2,052 milliárdra) duzzadt. Ennek hátterében az állampapírok tervezettnél nagyobb (napi átlagban 14,5 milliárdos) állománya állt, amely ráadásul a vártnál magasabb hozamot termelt.

A társaság átlagosan 7,722 milliárd forint értékben használt fel idegen forrásokat, 4,04%-os átlagos forrásköltséggel. Összességében a pénzügyi tevékenység eredménye 2004-ben több mint két és félszeresére, 758 millióról 1,922 milliárd forintra ugrott, 70%-kal haladva meg az előirányzott 1,125 milliárdot.

Beruházások. A Keler tavaly 580,7 millió forint értékben tervezett beruházásokat, a felhasználás pedig 432,1 millió forint lett. A végrehajtott fejlesztések kapcsán megvalósult többek között a tőzsdei távkereskedői tagság (remote membership) intézménye, vagyis technikailag függetleníthetővé vált egymástól a tőzsdei kereskedési tagság és a klíringtagság. Szintén a múlt évben valósult meg az az ún. háttérközpont-projekt, amelynek jóvoltából az elszámolóház valamely katasztrófa bekövetkeztekor négy órán belül képessé válik arra, hogy egy másik központból szolgálja ki az ügyfeleit.

Osztalék. A Keler 2004-es teljesítménye aligha okozott csalódást a tulajdonosoknak: a realizált 2,256 (2003: 1,092) milliárd forintnyi adózott eredmény ugyanis az év eleji saját tőkéhez (12,109 milliárd forint) viszonyítva igen tisztességes, 18,6%-os megtérülést jelentett - aminek láttán az egyszerű pénzügyi befektetők szeme is fölcsillanhat. Különösen azok után, hogy az eredmény javát - amire még nem volt példa a ház történetében - rögvest ki is osztották: az osztalékot egyébként csak néhány éve fizető társaság közgyűlése április 21-én kétmilliárd forint kifizetéséről határozott.

Ezek után a 2005-re szóló tervek - amelyeket 2004. december 15-én fogadott el a rendkívüli közgyűlés - mértéktartónak tűnnek. A főbb keretszámok szerint a tulajdonosok 1,745 milliárd forint adózás előtti eredményt várnak, amelynek nagyobbik része (1,31 milliárdnyi) ismét a pénzügyi műveletekből származna, míg az üzemi tevékenységből 435,3 millió forintot irányoztak elő - 2,98 milliárd forintnyi bevétel és 2,544 milliárdnyi működési költség és ráfordítás egyenlegeként. Azóta tudjuk, hogy a tőkepiaci üzletben érdekelt társaságoknak 2005 eddig eltelt részében sem lehet okuk a panaszra. A Keler tervezői ezúttal is inkább óvatosnak látszanak. Igaz, azzal például számolhattak, hogy a részvényeseknek átutalt kétmilliárd forint 2005-ben hiányozni fog a hozamtermelő tárcából.

B. L.