A nyár utolsó hónapját az ilyentájt megszokott izgalommentes üzletmenet és egy váratlan mértékű (50 százalékpontos) jegybanki kamatcsökkentés jellemezte. Szeptemberre aztán kicsit megélénkült a pénzpiac, miután az üzleti közösség tagjainak nagyobb része "visszaszivárgott" szabadságáról, de ez sem hozott különösebb izgalmakat. Az MNB Monetáris Tanácsa ezúttal is tartotta magát ahhoz az ütemhez, amelyet az augusztusi kivételével megszokottnak értékelhetünk, és 21-i hatállyal 25 bázisponttal, kerek 6%-ra vitte le az alapkamatot.

Augusztus első napjaiban a kéthetes jegybanki betétek állományának viszonylagos stabilitása lehetővé tette a rövid távú kamatok kiegyensúlyozódását. Jelesül 3-án a lejáró 253 milliárd forintnyi betéthez képest a bankok 294 milliárd forintot helyeztek el a központi banknál, vagyis a tartalékszámlák hó eleji nyitáskor mért fölöslege ezt követően is fennmaradt. Az overnight-kamatszint az első napokban 6,75%-nál is magasabban járt, majd az enyhe likviditásfölösleg hatására 6,35-40%-ig esett vissza. Fokozatosan lejjebb ereszkedtek a hosszabb futamidejű kamatok is: a hat hónapos 6,5-ről 6,35%-ra, az egyéves 6,4-ről 6,3%-ra csökkent.

A következő héten közölt aktuális makroadat, a CPI (3,7%), illetve még inkább a maginfláció (1,6%) kedvező alakulása ismét optimistává tette a piacot, ami a betétállomány markáns növekedéséhez és a hosszabb futamidőkre kialakult kamatok további süllyedéséhez vezetett (a 10-én elhelyezett 805 milliárd forintnyi betét történelmi csúcsot állított be, és csaknem 1,1 milliárd forintra emelte az összesített betétállományt).

A hat hónapos kamat augusztus közepére a 6,25%-os értéknél stabilizálódott, vagyis a piac felkészülten várta a szokásossá vált újabb 25 százalékpontos kamatcsökkentést.

A bankrendszer olyannyira biztos volt az intézkedésben, hogy a monetáris tanács 22-i "kamatdöntő" ülését megelőző utolsó betételhelyezéskor megduplázta lekötött pénzeinek állományát (294 milliárd forint helyett 580 milliárdot helyezve el). Ez pedig az összbetétállományt is minden addigit meghaladó nagyságúra (1,384 milliárd forintra) emelte.

A jegybanki betétek állományának növekedése természetesen rövid távú likviditáshiányhoz vezetett, és a rövid futamidejű kamatokat az aktív jegybanki kamat szintjére röpítette: a következő néhány napban az overnight-kamatok 7,75-ig, az egyhetesek 7,5-ig emelkedtek, miközben a hosszabb kamatok nem változtatták addigi értéküket.

A monetáris irányító testület 22-i határozata nem, annak mértéke viszont keltett némi meglepetést, amennyiben a várt 25 százalékpont helyett a grémium az 50 bázispontos vágás mellett döntött. Ezzel meghatározták minden idők legalacsonyabb "újkori" alapkamatlábát (6,25%-kal).

A piac pozitívan reagált a kamatdöntésre - és még pozitívabban fogadta az MNB módosított inflációs előrejelzését, miszerint a 2007. évi célt 3%-ra csökkentették. A 6-12 hónapos kamatláb 6%-ra, illetve az alá esett vissza, miközben a 24-én lejárt kéthetes betétállományból kivont 300 milliárd forintnyi pénz a napi likviditási gondokon is nagymértékben enyhített.

A frissen piacra áramló likvid pénz mennyisége izgalommentessé tette az augusztus végi tartalékelhelyezési periódus zárását: a hó utolsó napjaiban a kamatszint 6,25%-on stabilizálódott, sőt az utolsó napon 6% alá süllyedt.

Szeptember első napjai, majd hetei az augusztusihoz hasonlatosan kezdődtek: a tartalékszámlák kiegyensúlyozott egyenlege jóvoltából az overnight-kamat a 6,25%-os jegybanki alapkamat körül mozgott a 6,2-6,35%-os sávban, miközben a hosszabb futamidejű kamatlábak nem hagyták el a folyamatosan lefelé ereszkedő pályájukat.

A várakozások optimizmusát az augusztusra vonatkozó inflációs adat (3,6%) publikálása is erősítette az elkövetkező kamatcsökkentésekkel kapcsolatban: például a hat hónapos kamat a hó eleji 6%-ról a hónap közepére 5,7%-ra, az egyéves 5,9%-ról 5,55%-ra esett vissza.

A piac nyár végi nyugalmát mutatja az euró-forint árfolyam stabilitása, illetve a forint csekély mértékű erősödése és az újabb kamatvágások folyamatos beárazása is.

A jövőre vonatkozóan többféle forgatókönyv fogalmazódott meg. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a következő hónapokban az MNB folytatni fogja a kamatok megfontolt ütemű leszállítását - ezt mutatja többek között az, hogy az egyéves kamat 5,5%-ra állt be, hiszen ez újabb 50-75 százalékpontos redukciót feltételez. Kérdéses viszont az ütemezés: a szeptemberi kamatcsökkentés napjaiban a piac nagyobb része ezen várakozás valósággá válását már 2005-ben lehetségesnek gondolta. Az igazi fejtörést a kamatvágások után előálló új helyzet, illetőleg a piac erre való reagálása okozta. A makrogazdasági problémák ugyanis előreláthatólag tartósak lesznek (sőt választási év következik, ami költségvetési szempontból újabb nehézségeket hozhat...) és az 5,5% körüli hazai kamatszint már nem foglal magában a mostanihoz hasonlóan vonzó prémiumlehetőséget a befektetők számára - különösen, ha a dollárkamatok emelkednek.

A kamatdöntést megelőző napok vezető híre - a "kreatív" autópálya-finanszírozás elutasítása az Európai Unió részéről - az óvatosságra intőket látszik igazolni. A történtekre reagálva hosszabb idő után ismét 245 fölé emelkedett a forint euróhoz mért árfolyama, de a középtávú kamatcsökkentések nem árazódtak ki a piacról.

Ezek után a monetáris döntéshozó testület szeptember 19-i ülése nem okozott meglepetést, hiszen az alapkamatot a mostanság szokásos 25 bázisponttal tolták lejjebb, s az így 6% lett. Kérdésesnek az látszott, hogy ezt a jegybanki lépést most majd követi(k)-e újabb(ak).

       Molnár Lajos

           OTP Bank