Szeptember közepéig a megelőző hónapokban megismert módon "csörgedeztek" az események a bankközi pénzpiacon. A jegybanknál elhelyezett kéthetes betétek összmennyisége alig változott (1,126 milliárd és 1,239 milliárd forint között ingadozott), miközben a forint árfolyama az euróhoz mérve a 245-ös értékhatárhoz tartott.

A hónap első hetében az overnight-kamat az akkor 6,25%-os kéthetes betéti kamathoz igazodott, amit az is indokolt, hogy a tartalékszámlák egyenlege csak kisebb mértékben haladta meg az átlagosat. A hosszabb futamidejû bankközi kamatlábak fokozatosan ereszkedni kezdtek: a hat hónapos kamat a szeptember elsejei 5,95%-ról az első hét végére 5,8-ig, a 12 hónapos 5,85%-ról 5,7-re csökkent. A kéthetes betétben elhelyezett pénzmennyiségek is csak épphogy megbolygatták az összképet: a 7-én induló betét 110 milliárdos (499 milliárdról 608 milliárd forintra történő) növekedése a tartalékszámlák fölöslegének lecsapolását jelentette, a 14-i lejárat után pedig gyakorlatilag nem változott az állomány (a 627 milliárd forintos lejáratot 631 milliárd forintos elhelyezés követte).

A tartalékszámla-egyenlegek szeptember 7-i növekedése következtében a rövid kamatok 15-25 bázisponttal a kéthetes betéti kamat fölé emelkedtek (6,3-6,5%-ig), a hosszabb kamatok viszont folytatták lefelé tartó útjukat, így a hat hónapos 5,7-ig, a 12 hónapos pedig 5,65-ig csökkent.

Ezek után szeptember közepén bekövetkezett a fordulat: az Európai Unió a jegybank kamatdöntő ülése előtti pénteken hozta nyilvánosságra magyar költségvetést befolyásoló állásfoglalását (az autópálya-építések finanszírozása dolgában), ami legalábbis elgondolkoztatta a befektetőket. Az MNB Monetáris Tanácsát a jelekből ítélve még nem befolyásolta ez a hír, hiszen 19-én újabb 25 bázisponttal tolták lejjebb az irányadó kamat lábát (az alapkamat 6, a hitelkamat 7, az egynapos passzív betéti kamat 5%-ra süllyedt).

A következő napok eseményeit mégis inkább a hosszú távú várakozásokkal kapcsolatos óvatosság, mintsem a kamatcsökkentésből fakadó optimizmus irányította. A forint folyamatosan gyengült az euróval szemben - a hónap végére a 250-es határ közvetlen közelébe jutott -, miközben a hosszabb távú kamatok folyamatosan fölfelé változtak. Ráadásul a hó vége közeledtével egyre érezhetőbbé vált, hogy a bankok java része alultartalékolt, mivel megnövelte az MNB-nél lekötött betéteinek állományát. A likviditáshiány következtében a rövid futamidejû kamatszint a jegybanki hitelkamat közelébe kúszott: a kamatvágás hetében az overnight kamat jellemző értéke 6,8-6,95%-ig jutott el, az egyhetes pedig 6,3-6,5%-ig.

A hosszabb lejáratú bankközi hitelek kamatai úgyszintén lassan és biztosan emelkedni kezdtek: például a 6-12 hónaposak szeptember végére az egy hónappal előbbi 5,9-6%-ig meneteltek.

A hó végi zárás végül is a szeptember 28-i, 300 milliárd forintot meghaladó jegybanki betétkivonásnak köszönhetően zökkenőmentesen zajlott le, az ilyenkor szokásosnak mondható egynapos jegybanki kamatláb közeli (5,2-5,4%-os) árakat produkálva.

Október közepére azután bizonyossá vált, hogy vége szakadt a majdnem egy éve tartó folyamatos kamatesés időszakának.

A 6-12 hónapos kamatok fokozatosan az irányadó kamat fölé jutottak, és október közepére elérték a 6,1-6,25%-ot, ami azt mutatta, hogy a piac kiárazta az újabb kamatvágások valószínûségét (hiszen változatlan kéthetes kamattal számolva a hat hónapos kamatszint a kamatos kamat hatása miatt 6,1, a 12 hónaposé 6,27% lenne...).

A pénzügyi piacok fő hazai mozgatóereje október folyamán is az államháztartás helyzete és ennek folyományaképp az euró bevezetésének várható dátuma körüli bizonytalanság volt. A
lehetséges időpontokra vonatkozó találgatások (különösen a 2013-as, esetleg annál is későbbi határidő emlegetése), valamint ennek kapcsán a kormány és a jegybank viszonyának újbóli elmérgesedése következtében a befektetők láthatóan elbizonytalanodtak - a helyzeten a kedvezőnek mondható inflációs adat (3,7%-os CPI) sem segített.    

A kamatemelkedéssel párhuzamosan a forint euróárfolyama október folyamán a szeptemberihez képest is gyengült, és a hónap közepére 253-254-es szinten állandósult.

A bizonytalanság (illetve az ebből eredő forinteladások) következtében az átlagos havi jegybanki betétállomány mintegy 100 milliárd forinttal apadt, de még így is meghaladta az 1000 milliárd forintot. A betétállomány ingadozása viszont kis amplitúdóval valósult meg, mivel ezúttal elmaradt a várt kamatcsökkentést megelőző bővülés.

A kéthetes betétállomány kiegyensúlyozott alakulásának köszönhetően az overnight-kamat október első heteiben rendkívül stabilnak bizonyult: szinte mindvégig megmaradt az 5,95- 6,05%-os sávban.

Az MNB Monetáris Tanácsa október 24-i ülésén - az idén először - változatlanul hagyta az irányadó kamat lábát. A kamatcsökkentés elmaradására reagálva (még inkább arra a hírre, hogy az ülésen a kamatemelés is szóba került) a kamatok a következő napokban tovább nőttek.