November elsô harmadában a jegybanki tartalékszámlákon október végére felhalmozott "biztonsági állomány" visszaáramlott a kéthetes MNB-betétbe; az 562 milliárd forintos lejárt állomány 639 milliárdra gyarapodott, s ezzel az összállomány 893 milliárd forintra nôtt. A bankrendszer tartalékszámláin azonban ennek ellenére is maradtak fölöslegek (az összesített egyenleg meghaladta a 650 milliárd forintot, miközben a havi elhelyezési kötelezettség csak 520 milliárd forint volt).

Az overnight-kamatok ezek után az alapkamathoz igazodtak, vagyis a hónap elsô harmadában mindvégig 5,9 és 6,05% között mozogtak. Mivel azokban a napokban a forint is erôsödni látszott (egy euróért körülbelül egy héten keresztül 250 forintot sem adtak), a hosszabb futamidejû hitelek kamatai is lejjebb ereszkedtek: így a hat hónapos kamat a hó eleji 6,35-6,4%-ról 6,25-6,3-ra, az egyéves az október végi 6,45-6,5%-ról november 9-re 6,25-6,3%-ra. Mindez a kamatemelés lehetôségének kiárazódását mutatta: a 6%-os kéthetes kamat éves szintre számított kamatos kamatozású egyenértékese 6,27%.

A tartalékszámla-fölöslegek 9-én vissza is kerültek a jegybanki betétbe (aminek összértéke így 978 milliárd forintra nôtt), és a rövid távú kamatok néhány százalékponttal az irányadó ráta fölé - 6,05-6,15%-ig - nôttek a következô napokban.

Az ezt követô hetekben a kamatok mozgásait elsôsorban külsô tényezôk szabták meg, nevezetesen a kormány és a jegybank sorozatos egymásnak (és néha saját maguknak is) ellentmondó nyilatkozatai a magyar gazdaság állapotáról, illetve az euró bevezetésének esélyeirôl/idôpontjáról, valamint ezeknek a nyilatkozatoknak a nagyobb - elsôsorban külföldi - befektetôk által kigondolt értelmezései.

A gazdaság sebezhetôségérôl és a kamatcsökkenési trend lehetséges befejezôdésérôl a jegybank elnöke elôször 9-én üzent, és a piac reagált is erre. A következô napon az euró-forint árfolyam 251,5-ig gyengült, és a 6-12 hónapos kamatok 6,45-6,5%-ig emelkedtek. Másnap viszont az optimistákat is meglepôen jó inflációs adatot (3,2%-os októberi CPI) ismerhetett meg a piac, ami a forint - szintén csak átmenetinek bizonyuló - visszaerôsödéséhez és a kamatszint néhány százalékpontos süllyedéséhez vezetett.

A következô hetekben is ez a fajta kamat/árfolyam libikóka zajlott a piacon. Párhuzamosan azonban némi hangulatváltozást lehetett megfigyelni, ugyanis míg a kedvezôtlen hírekre a piac azonnal és erôsebben reagált, addig a jobbakra csak lassan és óvatosan. A forint árfolyama november 22-én érte el a mélypontját (egy euró több mint 245 forintot ért) - akkor, amikorra az Európai Unió legfelsô fórumán is terítékre került a magyar államháztartás ügye. A hat hónapos kamat 6,6-6,7%-ig, a 12 hónapos 6,75-6,85%-ig szökött fel, ami már egyértelmûen 50-75 százalékpontos kamatemelést tételezett fel egy éven belül.

A hosszabb bankközi kamatlábak meglódulása visszahatott az addig viszonylag stabil középtávú kamatokra is: az egy hónapos 6,2-6,25%-ig, a három hónapos 6,4-6,5%-ig nôtt, s eszerint az elsô 25 bázispontos kamatemelés nem fog sokat váratni magára.

A minikríziseket azután néhány napos nyugalom váltotta fel - amikor a piac számára már a menetrendszerûen esedékes rossz hírek elmaradása is jó hírt jelentett -, és a kamatok az emelkedésnél lassabb ütemben fokozatosan lejjebb ereszkedtek (amíg például a hat hónapos kamat egyetlen nap alatt ment följebb 10-15 bázisponttal, addig a növekedés ledolgozása körülbelül egy hetet vett igénybe).

A bizalomvesztés a kéthetes jegybanki betétállomány alakulásában is meglátszott: a november 16-án lejáró 639 milliárd forintból csak 469 milliárd forintnyit hosszabbítottak meg a bankok, pedig a tartalékszámla-egyenlegek nem indokoltak ilyen mértékû betétkivonást. Magyarázhatják viszont a csökkenést (legalábbis annak egy részét) a kéthetes jegybanki betéténél magasabb hosszabb futamidejû bankközi kamatok, illetve a még ennél is magasabb három-öt éves állampapírhozamok: a jegybankból kivont pénzek egy részét valószínûleg oda csoportosították át.

Az MNB Monetáris Tanácsának soros kamatdöntô ülését november 28-án tartották. A piac egy része nem zárta ki a kamatemelés lehetôségét, amit az alapkamatot meghaladó pénzpiaci kamatokkal indokoltak, valamint azzal, hogy az októberi ülésen már felvetôdött a lehetôség. A tanács azonban nem változtatott, sôt a 2006. évi inflációs elôrejelzését 1,6%-ról 1,1%-ra módosította. A két döntés együttes hatása ismét néhány százalékpontos kamateséshez vezetett.

A kéthetes betétállomány a következô hetekben még tovább apadt; a november 30-tól elhelyezett állomány 725 milliárd forintra csökkent, ami május óta a legalacsonyabb érték.

A betétállomány redukálása szemmel láthatóan túlzott mértékûnek bizonyult, amit a hónap utol-
só hetének nagymértékû likviditásbôsége is alátámasztott: az overnight-kamatszint nem mozdult ki az 5-5,25%-os sávból, és az egyhetes kamatok is 5,5-5,75%-ig süllyedtek.