Erősen megváltozott a hangulat az állampapírpiacon, hiszen nem is olyan régen még a mögöttünk álló hosszú (2004-2005-ben mindvégig érvényesülő) kamatcsökkentési folyamat újabb és újabb állomásairól és az ezeket megelőző-megelőlegező várakozásokról, azaz az alapkamatnál is alacsonyabb állampapír-piaci referenciahozamokról szóltak az összefoglalók. December közepe felé tartva éppen a másik oldalra lengtek ki a hozamok. Az alapkamat nem mozdult el a monetáris döntéshozóktól szeptember 20-án kapott 6%-os mértéktől, ám a referenciaértékek nem 5,5% körül, hanem a hosszabb futamidőkre 6,5% körül kezdtek sűrűsödni.

Fejlemények

Természetesen a problémák nem egyik napról a másikra jelentkeztek, az egyensúlyi mutatók (az államháztartási hiány) romlása és a kormányzati ígéretek tarthatatlansága, a brüsszeli "fejcsóválások" hosszú ideje érlelték a potenciális következményeket. Két fejlemény mégis megdöbbenthette az adósságfinanszírozást nyomon követő közvéleményt. Ez a kettő pedig az Államadósság Kezelő Központ Rt. által bejelentett jövő évi finanszírozási terv és a Fitch hitelminősítő által Magyarországnak adott rosszabb kockázati besorolás volt.

ÁKK-prezentáció

Az ÁKK szokásos korrekt, számszerű tájékoztatása ritkán vezet piaci zavarhoz. Most sem történt ilyen, de elég ijesztő volt azt hallani, hogy az év végére a központi költségvetés bruttó adóssága elérheti a 12,788 milliárd forintot, vagyis egy év alatt 10%-kal nő. Ráadásul ez még óvatos becslésnek is mondható, ha figyelembe vesszük, hogy lapzártánkkor már feljebb is jártunk: október lezárultával a bruttó adósság 12,887 milliárdra rúgott. A remélt "fogyatkozás" az év végi időszakok (szokásos) tendenciái mellett elsősorban a Budapest Airport Rt. sikeres (a vártnál sokkal nagyobb bevételt hozó) privatizációjának köszönhető, amennyiben a bevételek egy része a kormányzati remények szerint már 2005-ben jelentkezik.

Sajnálatos módon azonban az aktuális trendek még az adósság növekedésének irányába is mutathatnak, ha a forint árfolyama úgy alakul. Amennyiben érdemben gyengül a forint, akkor hiányt generál az is, hogy a 2005-ös "friss" adósság megközelítőleg kétharmada devizaadósság, vagyis az év végi számbavételkor még egy kis árfolyam-veszteség is várható.

Jövőre

Az ÁKK előrevetítette, hogy 2006-ban sokkal kisebb mértékben várható devizaalapú finanszírozás, a nettó kibocsátás 0,9 milliárd euróval kisebb lesz, 1,2 milliárd euróra rúg majd. Ez önmagában persze nem ijesztette volna meg az állampapír-piaci befektetőket, az azonban okozhatott meglepetést, hogy a nettó forintkibocsátás az egy éve ilyenkor publikált 2005-ös tervszámnak (426 milliárd forint) nem sok híján a kétszerese, 831 milliárd forint lehet.

(Az adósságkezelők egyébként egy éve ilyenkor határozták meg a nemzetközi tőkepiaci források nagyobb arányú bevonását, amivel párhuzamosan 2005-re vonatkozóan 2004-hez képest majdnem a harmadával mérsékelték a forintban denominált papírok tervezett kibocsátását. Bank & Tőzsde, 2004. 11. szám)

Fitch, a krampusz

Decemberben a hazai állampapírpiac egyik fő eseménye - az államadósság finanszírozásában főszerepet vivő nemzetközi pénzügyi befektetők szemszögéből nézve pedig a vezető eseménye - volt az, hogy 6-án nem a Mikulás, hanem a Fitch lepte meg. Mégpedig krampusz képében azzal, hogy leminősítette a magyar hosszú távú államadósságot (a devizaadósság A- volt, és BBB+ lett stabil kilátással, a forintadósság pedig A helyett A-). A döntés hátterében ismert (és hosszabb ideje a leminősítés veszélyével fenyegető) tényezők állnak: először is a költségvetés helyzete, az, hogy növekszik az adósság, az euró bevezetése pedig késhet, és ezért a forint árfolyama volatilissá válhat. A minősítőügynökségnek nem tetszett a kormány manőverezése, az, hogy a tervezett hiányt fokozatosan emelgette, akár ex post, akár ex ante. A Fitch nem tűnt optimistának abban sem, hogy a jövő évre a GDP arányában 8%-os (autópálya-építéssel pedig 9%-os) hiányt prognosztizált.

A piac válasza

A piac nagy szerencsére nem reagált hisztérikusan a Fitch fellépésére, de reflektált arra, magától értetődően a maga kiszámítható módján: a forint "leértékelésével" és az elvárt kockázati prémium megemelésével, ami az adósságfinanszírozás drágulását vetítette előre, a gazdaságpolitika formálóinak figyelmébe ajánlva a piac törvényszerűségeit.

A forint az euróhoz képest 251-ről 253-ra gyengült, majd a következő napokban még lejjebb ereszkedett. Az állampapírpiacon a hozamok 5-13 bázisponttal gyengültek, később pedig még nagyobb mértékben. Az ÁKK-referenciahozamai középen csúcsos görbét adtak ki, a hároméves hozam december 15-re 6,97%-ig nőtt, de már az éven belüli hozamok zöme is 6,4-6,6%-ig ugrott. Alacsonyan egyedül a legrövidebb, a három hónapos futamidő maradt.

Kommentárok

Természetesen megszólaltak a politikusok és az elemzők is. Az előbbiek pártállás alapján reagáltak, a maguk érdekei szerint kommentálták a hazai pártpolitikán túlmutató eseményeket is. Járai Zsigmond jegybankelnök hangsúlyozta a komoly figyelmeztetésnek értékelendő leminősítés potenciális hatását - a tőkekivonás veszélyeire utaló figyelmeztetésről, kamatemelési nyomásról beszélt. Egyszersmind azt jelezte, hogy az infláció kedvező alakulására tekintettel nem indokolt a 6%-os kamathoz nyúlni (a Fitch bejelentése előtt, november 28-án az MNB Monetáris Tanácsa egyhangú szavazással változatlanul hagyta az irányadó rátát). Veres János pénzügyminiszter a leminősítés kapcsán (is) a jegybank elhibázott kamatpolitikáját tette szóvá, a nagyobbik kormánypárt soraiból a nemzetközi pénz-ügyi piacok törvényszerűségeit talán kevésbé figyelő politikusok egyike pedig azt nyilatkozta: a Fitch jelzése érdektelen és megalapozatlan.

Mindezek után a piaci elemzők jelzéseiből ítélve összefoglalónk zárásakor további csúszást lehetett valószínűsíteni. Akadt, aki úgy nyilatkozott: a helyzet rosszabb, mint amit a piac mutat, ezért szerinte a hozamok emelkedése, valamint újabb és újabb kellemetlen meglepetések várhatók. Vagyis 2006 inkább a hozamemelkedések éve lehet.