Bár 2005 végén az ÁKK Rt. közzétette, hogy a forintban denominált állampapírok nettó kibocsátását kétszeres mennyiségre növeli, egyelőre mindez nem vezetett kínálati túlsúlyhoz a piacon. Január első két üzleti hetében egyetlen kötvényaukció volt, a hároméves papírok megemelt árverési mennyisége azonban egyáltalán nem teremtett akkora kínálatot, amekkorát ne szívott volna fel a kereslet. A vételi érdeklődés ugyanis kifejezetten nagy volt, aminek hátterében szezonális okok is álltak. A biztosítóknál az év elején nagy volumenben jelentkeznek a díjbevételek, és ezeknek a pénzeknek jelentékeny része az állampapírpiacon csapódik le. Mindezt tetézte, hogy január 18-án 150 milliárd forintnyi államkötvény járt le, s a felszabaduló összeg újrabefektetésének szándéka szintén erősítette a keresletet. Január 19-én azután az öt- és tízéves aukciókon szintén túlkereslet mutatkozott, de már nem akkora (másfélszeres volt a benyújtott ajánlatok tömege).

Nemzetközi hatások

A feltörekvő piacokkal kapcsolatos hangulat ismét pozitív volt, attraktívnak bizonyult a brazil, a török, a lengyel és a dél-afrikai kínálat is. Az emerging marketek vonzerejét fokozhatta, hogy a legfejlettebb térségekben mérséklődtek a kamatemelési várakozások, az eddig megfigyelt kamatpályákhoz képest immár alacsonyabb csúcsokra várták az elemzők a kamatemelési folyamat tetejét. Az amerikai alapkamat tetőpontját 4,75%-ra tették, az Európai Központi Bank alapkamatának csúcsát illetően pedig eltûntek a 3,25%-ot előrevetítő várakozások. Hat hónapos időtávon már csak 2,75-3%-ra, az év végére 3%-ra számított a piac. Ez is segítette a feltörekvő országokat célzó hozamvadászatot.

Az év elején a befektetők amúgy is újrasúlyozzák a nemzetközi portfóliókat, és bár korántsem biztos, hogy Magyarország nagyobb súlyokat kap az összehasonlító táblázatokban, a nagy nemzetközi likviditásbőség általában minden piacnak jót tesz. A külföldi vásárlók között mindezek ellenére alapokat most kevésbé lehetett fellelni, inkább a spekulatív tőke tûnt fel az üzletekben. Mostanában túl sok pénz keres helyet magának, és a magyar piacon, ahol most még nem vált valósággá a kibocsátott volumen megemelése, ez a fejlemény vezetett a hozameséshez.

Hozamok

2005 végéhez képest január elején elsősorban a hosszabb futamidejû papírok hozama csökkent. Míg az éven belüli, három és hat hónapos referenciahozamok tartották a 6% körüli rátájukat, addig az egyéves hozam 6,4%-ról 6,15%-ig, a többéves hozamok pedig 6,9%-ról 6,35% környékére süllyedtek. Január második felében azután ami bejött a réven, az el is ment a vámon: annak nyomán, hogy az S&P kockázatosabbra minősített minket, ismét 6,85 százalékig szaladtak fel az éven túli hozamok.

Ezt tükrözték a kötvényaukciók is. Amíg 2005 utolsó két árverése a 7% közeli hozamok jegyében telt el, addig 2006 első aukciója 25 bázisponttal, a második és a harmadik árverés 50 bázisponttal lejjebb realizálódott. Igaz, az érintett konstrukciók csak korlátozottan hasonlíthatók össze, mert más-más futamidőkről volt szó. December végén az ötéves papírokból 35 milliárd forintnyit kínáltak és adtak el 6,94%-os átlaghozammal, a tízéves papírokból pedig 25 milliárd forintnyit 6,95%-os hozammal. A januári hároméves aukción azután 65 milliárd forintnyi mennyiségre 138,3 milliárd forintnyi ajánlatot tettek a forgalmazók, és az átlaghozam 6,75% lett. Az újabb ötéves árverésen 45 milliárd forintnyi kínálattal szemben 72,6 milliárd forintos értékre mutatkozott vételi szándék, ami 6,53%-os átlaghozamhoz vezetett, végül a tízéves árverésen 35 milliárdos kínálathoz csaknem 50 milliárdos kereslet társult, az átlaghozam pedig 6,54% lett - de ezek az aukciók hangsúlyozottan az S&P bejelentése előtt történtek.

A diszkontkincstárjegyek januári aukciójára is a rendkívül erős kereslet volt jellemző, a január 10-i három hónapos, a 11-i hat hónapos és a 12-i tizenkét hónapos árverésen mintegy négyszeres volt a túlkereslet, s az átlaghozam 5,9 (három hónapos), 6,12 (hat hónapos) és 6,26 (tizenkét hónapos) lett. Két héttel később hasonló érdeklődés közepette rendre 6,01, 5,99, illetve 6,19%-os átlag alakult ki.

Együtt a forinttal

A hozamok esése az év elején együtt járt a forint euróhoz mért erősödésével, majd a 250 forintos euróárfolyamon történő stabilizációjával. A piaci adatok tükrében a forint egyelőre nem nagyon tud gyengülni - változatlanul sok tényező támogatja ugyanis az erőnlétét. A lakosság körében még mindig népszerûek a devizahitelek, így a bankok folyamatosan erős forintkereslettel lépnek fel a piacon. Az MNB devizatartalékai - a Budapest Airport év végi eladásából származó privatizációs bevételének is köszönhetően - rekordszintre jutottak, ezért a jegybank is ad el eurót, vagyis vásárol forintot. Erősödött a zloty is, ami azért érdekes, mert a forint szinte teljesen együtt mozog vele. Igaz, a zloty volatilitása rendszerint nagyobb, ugyanis a lengyel piac nagyobb, és ezzel együtt ott több a spekulatív pozíció.

A makrogazdaságból