A tudósok többsége egyetért abban, hogy a globális klímaváltozásban és a felmelegedésben meghatározó szerepe van az emberiség ipari tevékenységének. A nemzetközi közösség, felismerve az ebben rejlő veszélyeket, 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával kötelezettséget vállalt arra, hogy a CO2 kibocsátását egy kiválasztott bázisidőszakhoz képest 2008 és 2012 között meghatározott arányban mérsékli, vagy legalábbis nem növeli. Bár a Föld legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok egyelőre nem ratifikálta a jegyzőkönyvet, a megállapodás 2005-ben hatályba lépett, így 2008-tól nemzetközi kötelezettséget jelent az EU tagországai és számos más állam (például Oroszország) számára. A 2012. év azonban nem jelenti a szén-dioxid kibocsátásának visszafogását célzó folyamat végét: az akkor lezáruló szakaszt továbbiak követik majd, a remények szerint egyre több aláíró országgal és a kibocsátás egyre nagyobb mértékű csökkentését maga után vonó vállalásokkal.

Emisszió-adásvétel

Az Európai Unió - igen erős környezetvédelmi elkötelezettségének köszönhetően - a kiotói törekvéseken is továbbmenve egy nemzetközi szinten önkéntes, de a tagállamai számára kötelező hároméves emissziókereskedelmi rendszert (Emission Trading System - ETS) indított el 2005. január 1-jén, 2007. december 31-i zárónappal. A Kiotói Jegyzőkönyvtől eltérően a vonatkozó direktíva hatálya alá nem az egyes országok, hanem hat ipari ágazat CO2-kibocsátói, az ún. üzemeltetők tartoznak.

A tőkepiaci termék

Az EU által meghatározott CO2-kibocsátási egység (European Union Allowance, EUA) Magyarországon vagyoni értékű jog, amely a tulajdonosát egy tonna CO2 gáz kibocsátására jogosítja fel azzal, hogy amennyiben ezzel a jogával nem kíván élni, azt el is adhatja, vagy - a kibocsátást megakadályozandó - kezdeményezheti a jog törlését.

A 2005-2007-es időszakra vonatkozó egységek jelentős részét - az akkreditált hitelesítő szervezetek által igazolt tényleges kibocsátás fedezeteként - ebben az időszakban az üzemeltetők fel is használják, egy kisebb mennyiség pedig várhatóan átvihető lesz a 2008-2012-es kereskedési periódusra.

Az EU mintegy 12 ezer (köztük Magyarország induláskori 238) üzemeltetője állami aktus keretében, ingyenesen kapja meg a kibocsátási egységeket a Nemzeti Kiosztási Lista brüsszeli jóváhagyását követően, várhatóan 2006 februárjában. Az így kiosztott jogok egyúttal a közösségi szinten maximalizált mennyiséget (cap) jelentik, a kiosztást követően ezek az egységek képezhetik a kereskedés tárgyát (trade), s bármely jogi vagy természetes személy megvásárolhatja azokat.

Az üzemeltetőknek a tényleges - hitelesítő szervezetek tanúsítványával igazolt - emissziójukkal megegyező mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyéveket követően április 30-ig vissza kell szolgáltatniuk az államnak. A többletjog eladható, míg a hiányzó mennyiséget a piacról kell beszerezniük. A szabályozás igen szigorú: az egységeket késedelmesen vagy hiányosan visszaszolgáltató üzemeltetők tonnánként 40 euró büntetésre is számíthatnak, miközben a visszaszolgáltatás kötelezettsége nem évül el.

A kibocsátásforgalmi jegyzék

Magyarországon a CO2-kibocsátási egységeket elektronikus jelként a közhiteles és nyilvános kibocsátásforgalmi jegyzékben tartják majd nyilván, a nyilvántartási rendszer üzemeltetője az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF). A rendszer az interneten elérhető felületén teszi lehetővé a számlákon rögzített kibocsátási egységek kezelését, azaz tranzakciók indítását, nyomon követését és az ott végrehajtott tranzakciókat és számlaegyenlegeket bemutató riportokhoz történő hozzáférést stb. A magyar jegyzék a www.euets.hu címen lesz majd elérhető - várhatóan szintén 2006 februárjától.

Az EU minden tagországa egy-egy nemzeti kibocsátásforgalmi jegyzéket használ, s a közöttük történő kommunikációt és ellenőrzéseket egy központi kibocsátásforgalmi jegyzék látja majd el. A számlatulajdonosok számára a nemzeti jegyzékek sora és a központi jegyzék zárt egységként jelenik meg, mivel bármely magán- vagy jogi személy bármelyik - sőt akár az összes - jegyzékben szabadon nyithat számlát és végezhet műveleteket. Az üzemeltetőknek kötelező a számlával való rendelkezés a jegyzékben, másoknak pedig legkésőbb akkor kell ott számlát nyitniuk, amikor az első általuk kötött ügyletet kívánják elszámoltatni.

A piac - jellemzők

A szén-dioxid-kibocsátási egység piaci ára november végén mintegy 20 euró volt, az elmúlt tizenhárom hónapban pedig a 7 és 29 euró közötti sávban mozgott. A hároméves kereskedelmi rendszerre vonatkozó szabályozás hatálya alá Magyarországon a 2006 februárjára előirányzott rajtkor 238 üzemeltető fog tartozni, ezek között évente körülbelül 30 millió egységet osztanak ki ingyenesen (ennek a volumennek az aktuális piaci értéke mintegy 191 milliárd forint). A teljes mennyiség 1,5%-át, körülbelül 2,9 milliárd forint értékben, állami aukció keretében értékesítik, aminek kapcsán felmerült az állampapír-aukció mintájára történő és a tőkepiaci infrastruktúrát igénybe vevő értékesítés lehetősége is.

A kibocsátási egységek tekintetében az EU szintjén teljesen egységes belső piacról beszélhetünk, ugyanis a 6,5 milliárd egységnyi összmennyiség az unió mintegy 12 ezer üzemeltetője (és más piaci szereplők) között szabadon cserélhet gazdát. (Ez a mennyiség akár nőhet is, mivel több, az unióhoz nem tartozó ország - így Svájc és Norvégia - is érdeklődik a rendszerhez való kapcsolódás feltételei iránt.)

Fedezők, befektetők, környezetvédők

A potenciális piaci szereplők egyik csoportjába az EU üzemeltetői tartoznak. Az unió emissziókereskedelmi rendszerének működési logikája miatt igen kicsi az esélye annak, hogy egy üzemeltető pontosan annyi egységgel rendelkezzen, amennyit a tárgyévet követő április 30-ig be kell nyújtania az államnak, ezért várhatóan mindannyiuknak részt kell venniük a kereskedelemben vevőként vagy eladóként.

A piac potenciális résztvevői a befektetők is, akik/amelyek spekulációs céllal kereskedhetnek, hozzájárulva a likviditás növeléséhez. A magánszemélyek és a környezetvédelmi szervezetek várhatóan környezetvédelmi céllal fognak vásárolni, ugyanis az általuk megvett, majd véglegesen töröltetett jogok alapján már nem lehet szén-dioxidot kibocsátani, így ezzel a mennyiséggel csökken az adott időszak emissziója.

Hasonló keresletet támaszthatnak a globális klímaváltozás ellen tenni kívánó intézmények, sőt akár még a legkülönfélébb rendezvények is, amelyek megvehetik a saját kibocsátásuknak megfelelő jogot a piacon, később szintén töröltetve azt. Az utóbbira példa a 2006-os Torinói Téli Olimpia, amely a teljes kibocsátását semlegesíti.

A pénzügyi szféra sem csak a kereskedelem technikai lebonyolítójaként kapcsolódik a rendszerhez, hanem maga is tesz önkéntes vállalásokat: a Citibank 2011-re 10%-kal fogja vissza évi egymillió tonnányi kibocsátását, míg a HSBC tavaly azt jelentette be, hogy a CO2 kibocsátása tekintetében semlegesen működik.

Tőzsdén is

2005 végén naponta mintegy 1,5 millió CO2-egység fordult meg a tőzsdei és a tőzsdén kívüli spot-piacokon az EU-ban. A forgalom azóta is töretlenül emelkedik, amit elősegít az a tény is, hogy egyre több országban történik meg a kibocsátási jogok állami kiosztása, és indulnak el a kibocsátásforgalmi jegyzékek. Az előrejelzések alapján az éves spot-piaci forgalom néhány éven belül eléri a teljes kibocsátott mennyiséget, a derivatív piac pedig ennél is nagyobb ütemben fejlődhet.

Az "emissziós piacban" rejlő lehetőségeket már számos ország tőzsdéje és elszámolóháza felismerte: napjainkra több nyugat-európai tőzsde (Norvégiában, Hollandiában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban) szervezte meg a termék kereskedelmét.

Magyarországon a piac felfutását jótékonyan befolyásolhatja az a törvénymódosítás, amely - az EU-ban egyedülálló módon - 50% kedvezményt ad a társasági adóalapból az ilyen ügyleteken elért nyereségre. Ez ráadásul elősegítheti azt is, hogy a több országban érdekelt nagy energiatermelő vállalatok nálunk helyezzék el a CO2-portfóliót kezelő kereskedelmi központjukat.

Befektetési szolgáltatókkal

Gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan a kibocsátási jogok rendszerében érdekelt valamennyi üzemeltetői státusú intézmény rendelkezik banki kapcsolattal, illetve sok gazdálkodószervezet vesz igénybe értékpapírokhoz, tőzsdei ügyletekhez kötődő szolgáltatásokat is. Ezek magától értetődően értékpapírszámlát is tartanak banknál vagy befektetési vállalkozásnál. Az üzemeltetők és mások is ezeken a szolgáltatói kapcsolatokon keresztül léphetnek majd piacra.

Magyarországon is várható, hogy a befektetési szolgáltatók az értékpapírpiacon már ismert termékek mintájára innovatív szolgáltatási csomagokat fognak kínálni. Ilyen termék lehet például az üzemeltetők CO2-kezelési stratégiájának kidolgozásában való közreműködés, a befektetési tanácsadás, a CO2-kibocsátási egység fedezetével történő hitel vagy akár a kibocsátási egység kölcsönzése.

Az ügyletek biztonságos elszámolása

A hazai kibocsátásforgalmi jegyzék rendszerbe állításával megkezdődik a kibocsátási egységek kereskedelme is, aminek velejárója lesz a partnerkockázat megjelenése. Ezt a kockázati elemet kezeli költséghatékony módon az az elszámolási szolgáltatás, amelyet a Keler dolgozott ki a CO2-egységekre vonatkozóan.

Mivel a kereskedelemben megkötött adásvételi szerződések teljesítése folyamán (miként a pénz- és tőkepiaci ügyletekben általában) a pénz utalásának és a termék rendelkezésre bocsátásának időpontja kettéválhat, az is megtörténhet, hogy csak az egyik üzletfél teljesít, a másik nem, így a teljesítő partner birtokon kívül marad. Ez az ún. nyitva szállítási kockázat, amely csak a pénz és a CO2-egység transzferjének összekapcsolásával, az egyidejű csere révén küszöbölhető ki teljesen. Az erre alkalmazott mechanizmus a szállítás fizetés ellenében (Delivery versus Payment, DVP) elven alapul; az értékpapírügyletek elszámolásakor ezt a modellt használja a Keler is.

Mit miért?

A magyar piac startjához még meg kell valósulnia néhány technikai feltételnek, amelyek közül a legfontosabb a magyar kibocsátásforgalmi jegyzék rendszerbe állítása. Ennek megtörténte után az üzemeltetők számára már Magyarországon is hozzáférhetővé válik az ügyletek kockázatmentes elszámolása a hagyományos banki-brókeri kapcsolatok igénybevételével.

A Budapesti Értéktőzsde és a Keler ezen túlmenően megoldást keres a CO2 kibocsátási egység azonnali és határidős tőzsdei piacának megnyitására, illetve közösen lép fel a CO2-aukció magyarországi tőkepiaci infrastruktúrán keresztül történő lebonyolítása érdekében.

A kereskedelembe való bekapcsolódással a tőkepiaci szereplők számára olyan lehetőség nyílik meg, amellyel nemcsak szolgáltatási palettájukat szélesíthetik, hanem kifejezhetik elkötelezettségüket a társadalomban egyre inkább tudatosuló, talán legfontosabb környezetvédelmi cél, a globális klímaváltozást kiváltó folyamatok megállítása iránt is.

Jogalap