Ukrajna harmadik legnagyobb kereskedelmi bankja, a kijevi székhelyű UkrSotsBank nem lesz a magyar bankkonglomerátum tulajdona - ez értékelhető az OTP-célpontok kilátásai kapcsán az elmúlt hetek egyik fontos fejleményének.

Nincs UkrSotsBank

Az ukrán piacon az eszközérték alapján 6,4%-ot kontrolláló bankra az OTP még 2005. december
7-én nyújtott be előzetes, nem kötelező érvényű ajánlatot, majd az ilyenkor szokásos átvilágítást követően február 7-én kötelező érvényű ajánlatot is tett. A piacon napvilágot látott vélekedések a reális vételárat a könyvérték 4,5-5-szörösére tették abból kiindulva, hogy a BNP Paribas ugyanabban az időben becslések szerint a könyvérték 4,5-4,7-szereséért vásárolt meg egy másik ukrán hitelintézetet, az UkrSibBankot. Ez pedig arra utalt, hogy az OTP menedzsmentje által kiszemelt, 2005 szeptemberének végén 161 millió eurós saját tőkét kimutató UkrSotsBankot 800 millió euró körüli áron lehet megszerezni.

Az OTP kényszerűen ehhez hasonló árral is pályázott, ám ez is kevésnek bizonyult. Február 9-én az eladók bejelentették, hogy az olasz Intesával kezdenek exkluzív tárgyalásokat. Az Intesa (a CIB tulajdonosa) olyan árat ajánlott, amely a könyv szerinti érték több mint hétszeresére, 1,1 milliárd euróra értékelte az ukrán hitelintézetet, új rekordot felállítva a régióban. Ezek után az OTP-nek és a többi érdeklődőnek legfeljebb közepes méretű ukrán bankok juthatnak, tekintettel arra, hogy a három legnagyobb intézmény immár nemzetközi "nagyágyúk" tulajdonában van.

Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az OTP gyorsjelentését bemutató február 14-i sajtótájékoztatón úgy kommentálta a történteket: a sajtó kudarcként tálalta az UkrSotsBank megvásárlásáról való lecsúszásukat, aminek akkor valóban nem örült, pedig úgy érezte, mintha a fogát húzták volna, amikor aláírta a könyvérték 5,2-szeresére rúgó áron tett ajánlatot. Utólag mégis szerencsés fordulatnak értékeli, hogy más vitte el a bankot. A verseny ugyanis olyan magasra srófolta fel az árat, hogy a megtérülés esélye sokat romlott. Az OTP viszont megúszta az ezzel összefüggésben valószínűsíthető kudarcot is.

Mégis a CEC

Érdekes fejlemények játszódtak le a román takarékpénztár, a CEC privatizációjára kiírt pályázaton is, amelyben az OTP szintén érdekelt. Emlékeztetőül: a magánosítást célzó eljárás első körén túljutó nyolc pályázó közül 2005. október végéig hét pénzintézet tett indikatív vételi ajánlatot a CEC legalább 50, legfeljebb 75%-os állami tulajdonrészére. Ezek közül az EFG Eurobank 300 millió
eurót, az OTP pedig sajtóhírek szerint 270 milliót kínált. A román kormány, kevesellvén az ajánlott árakat, jócskán kivárt, mielőtt továbbengedte volna a tendert, sőt meglebegtette a privatizáció elhalasztását is. Ehhez képest március 3-án napvilágot látott az a hír, amely szerint az illetékes privatizációs bizottság mégis úgy döntött: folytatja a CEC privatizációját. Ez pedig egy lezártnak hitt utat nyitott meg az OTP előtt. Ebből a megnyilatkozásból az ugyanakkor nem vált ismertté, hogy milyen határidővel írják ki (pláne, hogy mikorra bírálják el) az eljárás következő állomását, azt, amikor már kötelező érvényű ajánlatot vár a privatizációs szervezet.

Splitska Banka

Előrehaladt a Horvátországban tervezett akvizíció is. Azok után, hogy az OTP január 20-án nem kötelező érvényű előzetes ajánlatot tett a HVB és az UniCredito frigye miatt eladósorba kerülő Splitska Banka 99,75%-os részvénycsomagjára, február 16-án napvilágot látott a hír, miszerint a magyar versenyző rákerült a vevőjelöltek rövidített listájára, vagyis megőrizte az esélyét a horvát bank megszerzésére. Az OTP kilátásaira nézve jó hír az is, hogy a nyolc vevőjelölt mezőnye olvadni látszott, hiszen az egyik jelentkező (a Hrvatska Postanska Banka) visszalépett, és piaci források azt is valószínűsítették, hogy a portugál BCS sem fog kötelező érvényű ajánlatot tenni a várhatóan márciusban záruló következő fordulóban.

Ezzel együtt az OTP Bank esélyeit aligha láthatjuk rózsásnak: legalábbis azon piaci pletykák tükrében, amelyek szerint a lengyel PKO kaphatja meg a HVB-UniCredito horvátországi bankját, hogy cserébe a hatóságok engedélyezzék a német és az olasz pénzügyi csoport lengyelországi érdekeltségeinek (Bank Pekao, BPH) összeolvasztását. Szakértők szerint mindenesetre a Splistska Bankáért folytatott küzdelem esélyesének a PKO és a francia Société Générale számít. A 2005 végén 183,5 millió euró saját tőkével rendelkező Splitska vételárát elemzők 800 millió euró körülire becsülték - legalábbis az UkrSotsBank-ügylet előtt...

Vojvodjanska Banka

Nem mondható állóvíznek a szerb piac sem, ahol az OTP 2005 legvégén vetette meg a lábát a Niska Banka 89,39%-os pakettjének 14,21 millió euróért való megszerzésével - a tranzakciót február 8-án született határozatában a PSZÁF már jóvá is hagyta, az ügylet zárását pedig márciusra időzítették. A minimális (0,7%-os) piaci résszel jellemezhető kisbank megszerzésével párhuzamosan azonban  az OTP november 7-én szándéknyilatkozatot adott be az ötödik legnagyobb szerb pénzintézetnek számító Vojvodjanska Banka állami tulajdonú pakettjének megvételére, december 5-én pedig mindezt megfejelte egy másik kisbankért, a Panonska Bankáért is a tettek mezejére lépve.

A 2005 szeptemberében 5,8%-os piaci részesedéssel bíró Vojvodjanska vevőjelöltjeit soroló ún. rövidített listára az OTP már december végén rákerült, majd február 27-én bejelentette, hogy előzetes nem kötelező ajánlatot tett a Vojvodjanskára.

A vételár a 65,7 millió eurós saját tőke és az utóbbi idők bankvásáraiban elért, a könyvérték öt-hétszeresére rúgó árak tükrében akár a 400 millió eurót is elérheti.

Az OTP ugyanakkor egyes hírek szerint hendikeppel indul, mert a vajdasági pénzintézetnek jelentős földtulajdona van, amelynek a magyar bank birtokába jutása állítólag politikailag kényes lenne a szerb kormánynak, amely hírek szerint inkább a görög National Bank of Greece-t preferálja a tizenegy jelentkező közül.

Zepter Banka

A Vovodjanska-tender esetleges elveszítése mindenesetre aligha érné felkészületlenül az OTP menedzsmentjét, amely az elmúlt hetek eseményei szerint B-tervvel is rendelkezik, sőt neki is látott a tartalékprojekt kivitelezéséhez. Vagyis hozzáfogott a Niskához hasonló kisebb és középbanki státusúra alkalmasnak látott regionális pénzintézetek felvásárlásának előkészületeihez. A Panonska Banka tenderéről ugyan március elejéig nem látott napvilágot új hír (érdekességként ezúttal az OTP egyik versenytársa éppen az MKB), ugyanakkor nemrégiben újabb kisbank került fókuszba. Február 24-én az OTP kötelező érvényű ajánlatot adott be a belgrádi Zepter Banka legalább 80, maximum 100%-os pakettjének megvásárlására. Az új jelölt 17 fiókot üzemeltet, mérlegfőösszege 2005 végén (előzetes adatok alapján) 76,7 millió euró volt, ami mintegy 0,8%-os piaci súlyt jelent.