Az év első hónapját a likviditásbőség uralta: a bankrendszer által a jegybanknál elhelyezett betétek összege januárban mindvégig felülmúlta az 1110 milliárd forintot, sőt a 25-én lekötött 1381 milliárd forintnyi betétösszeg éppen csak hogy elmaradt a 2005 augusztusában felállított mennyiségi csúcstól.

A hónap folyamán az utolsó héttől eltekintve az összbanki tartalékszámla-egyenleg sem mutatott különösebb ingadozást, így az overnight-kamat sem tért el a 6%-os irányadó kamattól.

Rossz hír átmeneti hatással

Mivel az előző hónapokban menetrendszerűnek mondható gyakorisággal adódó rossz hírek ezúttal elmaradtak, és a januárban közzétett inflációs mutató is viszonylag kedvezőnek volt értékelhető (3,6%), a forint euróval szembeni árfolyama pedig fokozatosan 250-ig erősödött, a  hosszabb futamidejű kamatszint is fokról fokra lejjebb ereszkedett.

A jelzett tendencia alól kivételnek számító utolsó januári hét azzal vált emlékezetessé, hogy a Standard & Poor’s bejelentette az ország hitelkockázatának alacsonyabb kategóriába történő átsorolását. Ennek nyomán a 6-12 hónapos kamatok átmenetileg 10-15 bázisponttal megemelkedtek, majd néhány nap múlva leereszkedtek korábbi értékükre.

Az év első két hetében a bankok által elhelyezett jegybanki betétek összessége alig változott (1186 milliárd, azután 1119 milliárd és 1173 milliárd forint volt), és az overnight-kamatszint sem mozdult ki az 5,9-6,1%-os sávból. A hosszabb (6-12 hónapos) kamatok viszont a hónap közepére egyenletesen csökkentek mintegy 30 bázisponttal: például a hat hónapos Bubor értéke a január 2-i 6,5%-ról január 17-re 6,16%-ig, a 12 hónaposé 6,67%-ról 6,22%-ra ereszkedett.

Optimistábban

A hangulat optimistává válásához nagyban hozzájárult az unió bejelentése, miszerint hazánk szeptemberig haladékot kapott az euróövezethez való csatlakozás érdekében elkerülhetetlen intézkedések kidolgozására. A kedvező fordulat után többen az eredetileg még 2005-re várt kamatcsökkenés bekövetkeztét is megjövendölték - ez a 25-én elhelyezett 200 milliárd forintos betétnövekményben is testet öltött: az újonnan lekötött mennyiség 486 milliárd forintról 694 milliárd forintra, az összbetétállomány 1173 milliárdról 1381 milliárd forintra gyarapodott.

A múlt év emlékét ebben az időszakban egyébként nemcsak a betétállománynak a kamatdöntés előtt lezajlott növekedése, hanem az annak nyomában járó likviditáshiány is felidézte: a bankközi kamatszint a tartalékzárás előtti hétvégén 7%-ig ugrott fel (érdekes módon ekkor következett be - a jelzett okból - a hosszabb bankközi kamatok emelkedése is), majd az utolsó napokra visszaesett az ilyenkor szokásos egynapos jegybanki betéti kamat szintjére. Az alapkamat ugyanakkor január folyamán sem változott.

Február első két hetét a likviditásbőség és a fokozatos kamatcsökkenés jellemezte. A hónap elején még az 5,9-6%-os tartományban mozgott az O/N-piac, a hónap közepe felé már 5,5-5,6%-os kamattal is lehetett egynapos ügyletet kötni.

Az állampapírpiacon minden lejáratban zsugorodtak a hozamok, amiben közrejátszhatott az MNB Monetáris Tanácsának két tagja által adott nyilatkozat: e szerint nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a közeli jövőben kismértékű kamatcsökkentésről döntenek. Ez természetesen a bankközi forintpiacon is hatással volt a hozamokra, amelyek minden futamidőre 4-5 ponttal mérséklődtek.

Likviditásbőségben

Február 10-én publikálták a monetáris testület januári ülésének jegyzőkönyvét, aminek nem volt különösebb piacmozgató hatása. A tanács tagjai egybehangzóan a kamatok tartása mellett adták le a voksukat. A jövőbeli irányról ellenben eltértek a vélemények. A tagok egy része az inflációs kilátások miatt kamatcsökkentésre látott lehetőséget, míg a többiek szerint az államháztartási problémák miatt az irányadó kamatok emelésére lehet szükség. Mindezek ellenére a hazai monetáris politikát a jövőben is a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandósága határozza meg.

Január utolsó napján az MNB-nél lejáró 687 milliárd forint helyébe 425 milliárd forintot helyeztek el a bankok kéthetes forintbetétben. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy az év második hónapja likviditásbőséggel kezdődött. A következő héten a lejáró 693 milliárd helyett 821 milliárd forintnyi betét áramlott a jegybankhoz, de ez sem volt képes enyhíteni a pénzbőséget, sőt a jelentősebb kamatcsökkenés csak ezután indult meg.

A következő héten ismét nagy összegben, 696 milliárd forint erejéig landoltak banki pénzek az MNB kéthetes betétjében, így február közepére már összesen 1518 milliárd forintra gyarapodott a jegybanknál elhelyezett betétek állománya. A rövid távú kamatokra először ez sem volt lényeges hatással. Az O/N-kamatszint kicsit emelkedett ugyan, de nem volt nagy mozgás a piacon. Viszont a hét vége felé hirtelen magasba szökött az egynapos kamatszint, az O/N- és a T/N-jegyzések 6,35- 6,6% között mozogtak.

Február 1-jén az O/N Bubor-jegyzés 6%, a három hónapos 6,16%, a hat hónapos 6,3%, a kilenc hónapos 6,37%, az egyéves 6,43% volt. Mindez a hónap végén a következőképpen alakult: O/N 5,32%, hat hónap 6,25%, kilenc hónap 6,32%, egy év 6,40%.