2005 vége és 2006 eleje (egyelőre) nem okozott nagy meglepetéseket, a várakozásoknak megfelelő pályán mozogtak a hozamok a hazai állampapír-
piacon. A három-öt évesek a kezdeti magasabb, 6,9% körüli zónából január elején leszaladtak 6,35-6,5%-ig, ám azóta - február túlnyomó részében - a 6,5 és 7% közötti tartományban mozogtak. Minthogy az aktuálisan kialakuló sávokban az éppen jellemző kereslet-kínálati viszonyok határozzák meg a helyzetet, egy-egy "lelkesebb" vevő a sáv aljára tudja tapasztani a hozamot. Ezúttal például a 15 éves papírok iránt volt akkora kereslet, hogy az ideiglenesen más futamidők hozamait is 30-40 bázisponttal lejjebb tudta húzni, ám a vártnál kellemetlenebbnek értékelhető makrogazdasági hírek inkább a 7%-hoz közelebbi zónába terelték február végére a hozamokat.

Az első inflációs adat

Ilyen hír volt az első 2006-os inflációs adat: a januári 2,7%-os pénzromlási mutató. Amikor az áfa csökkentésének ismeretében először becsülték az elemzők az első 2006-os adatot (2005 szeptemberében), akkor még 2%-nál alacsonyabb indexet is prognosztizáltak. Nos, ez erősen optimistának bizonyult. Feltételezhetjük, hogy a nagykereskedelmi láncok ugyan kénytelenek voltak átengedni az áfa mérsékléséből adódó árcsökkenést a fogyasztóknak, de a kiskereskedelemben és a szolgáltatásokban igencsak részleges lehetett az árak lejjebb engedésének tere, sokan "lenyelhették" a kisebb forgalmi adó hozamát. Még februárban is napvilágot láttak olyan vélemények, hogy az áfa mérséklése nem épül be azonnal az árakba (vagyis a januári adatok nem tükrözik maradéktalanul az új helyzetet), hanem még februárban és márciusban is jelentkezik a hatása, de ennek azért csekély a valószínűsége.

Mindazonáltal az elmúlt hetekben a vártnál magasabb inflációs adat ugyanúgy nem engedte lefelé a hozamokat, mint az az általános bizonytalanság, amely a parlamenti választások lezajlásáig mindenképpen, sőt akár az ősz elejéig, vagyis az önkormányzati választásokig is "köztünk maradhat".

A tartomány

Ilyen környezetben a 6,5 és 7% közötti, eddig igen stabilnak tűnő "hozamsorozatból" inkább felfelé vezet út. Az Államadósság Kezelő Központ emelt mennyiségű kibocsátást célzó menetrendje adott, ha pedig a megnövelt mennyiség felszívásában már nem vesz részt aktívan a külföldi befektetői közönség, akkor könnyen a lélektaninak számító 7%-os határ fölé juthatnak a hozamok. Vannak persze ennek ellenében ható erők is. A januári inflációs adatot értékelve nem szabad elfeledkezni arról, hogy a maginfláció - bár részben szezonális okokból - alacsony volt, ráadásul valószínűsíthető, hogy a 7%-os hozam láttán sok új vásárló (elsősorban hazai végbefektetők) is aktivizálódhatnak, ami "visszatuszkolná" a jelzett sávba a hozamokat. Ráadásul 2006-ban eddig nem tűnt úgy, mintha a külföldiek távol tartanák magukat a magyar állampapíroktól, az általuk birtokolt mennyiség folyamatosan növekedett.

Az ÁKK-nak azért mégis van oka némi ijedségre. Bár a hazai állampapírok a pánikok időszakában is mindig elkeltek, és a kibocsátási rendszer remekül működik, mostanában nagyok a volumenek, ezért félő, hogy ha kicsit rosszabb hírek érik a piacot, vagy csak egyszerűen elfogynak a vásárlók, akkor könnyen "fölszaladhatunk". Az elmúlt évek tapasztalatai tükrében ennek megvan a veszélye.

 2005 ebben a tekintetben kivételes év volt, mert az intenzív hozamesés miatt márciusban volt "sztori" a piacon. Ám a megelőző években jellemzően azt láttuk, hogy az év eleji vásárlások után márciusban kisebb megtorpanás következett. Az idén amúgy is mintha általánosságban kevesebb lenne az aktív ügyfél, a valódi friss pénz. Egyes befektetések kifutnak, vagy tulajdonosaik bevételt realizálnak a kuponokból, és ezek a felszabaduló pénzek találnak helyet azután két-három hét múlva valamely újabb instrumentumban. Az állampapírpiacon azonban március elejéig egyáltalán nem mutatkozott meg az a hurráoptimizmus, amelyik a részvénypiacon, ahol érezhetően új pénzek jelentkeztek - Magyarország az eddigiek szerint 2006-ban is nyertese lehet az év eleji nemzetközi újraallokációnak. A fedezeti alapok a részvénypiacra hoztak-hoznak még pénzt, és piacunk mérete folytán még a kisebb hangsúlyjavulások is megdobják az árfolyamokat. Ugyanilyen forgatókönyv azonban az állampapírpiacon most nem tűnik valószínűnek, vagyis az érdemi hozamcsökkenésnek nincsen esélye.

A feltörekvő piacok sérülékenységét jól jelzi, hogy bár az izlandi gazdaság valószínűleg elég kicsi hatással van a brazilra, a törökre, avagy a magyarra, mégis, amikor az izlandi koronát váratlanul leértékelték, valamennyi fejlődő piacon lehetett tapasztalni menekülést. A hisztéria most egy-két nap alatt lecsillapodott, de érdekes jelzés volt.

Rövidek

A három-öt éves államkötvényekkel ellentétben a rövidebb futamidejű papírok piacán nagyon sok múlik a forint árfolyamán is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a forint euróárfolyama kimozdíthatatlan a 250-254-es sávból, és ameddig ez így van, addig a diszkontkincstárjegyek és a rövidebb kötvények árazása sem fog alapvetően megváltozni.

Az állampapírpiac alaphangulata, összefüggései február utolsó napjaiban így néztek ki, de az értékeléskor természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy választási év van.

Politika