Március elejére a forint euróárfolyama a mögöttünk hagyott év végén jellemző, egyben 2005 leggyengébb értékeit produkáló 255-256 forintos tartományban ingadozott. Pedig 2006 elejét hosszabb ideig sokkal izmosabb, 250 forintnál alig erőtlenebb árfolyam jellemezte. A gyengülést több tényező váltotta ki, ám a tavasz első hónapjának elején nem látszott úgy, hogy érdemi nyomás nehezedne a forintra.
Infláció, leminősítések
2006 első fontosabb makrogazdasági adata, a KSH által közzétett januári inflációs adat (2,7%) volt, amely valamivel magasabb lett ugyan a vártnál, de nem okozott nagy meglepetést. A devizapiacon a prognosztizáltnál magasabb érték inkább a forint erősödését támogathatta volna, hiszen azt valószínűsíti, hogy az ütemesebb pénzromlás következtében távolabbra tolódnak a kamatcsökkentések. A forint mégsem erősödött; február elején nyugodt mederben zajlott a kereskedelem, és a jegyzések nem hagyták el a 250-252-es sávot. Február második felében azután a nemzetközi hitelminősítő intézetek újabb rossz hírekkel látták el a piacokat - leminősítésről, illetve a kilátások későbbi leminősítést valószínűsítő rontásáról tudósítottak. Minderre lehetett számítani, a rossz hír mégis kibillentette az egyensúlyából a forintot, amely az euróhoz képest 252-254-re gyengült.
Nemzetközi hatások
A gyengülésben közrejátszott az is, hogy két versenytárs deviza befektetési környezete is javult annak nyomán, hogy megemelték a szlovák korona és az euró alapkamatát. Szlovákiában ugyan így is alacsonyabb a kamatszint, hiszen a február 28-i 50 bázispontos emeléssel is csak 3,5% lett az irányadó ráta, de a váratlan akció azért Pozsony felé fordította a regionális befektetők figyelmét. Kivált, hogy az elemzők 25 bázispontos emelést prognosztizáltak.
Az eurókamat megemelése (március 2-án 2,25%-ról 2,5%-ra) nem volt váratlan, ráadásul éppen 25 bázispontot várt a piac. A meglepetést inkább a döntést követő elnöki kommentár váltotta ki, mert Jean-Claude Trichet EKB-elnök nyilatkozata az eddiginél határozottabban emelkedő kamatpályát sejtetett. A várható kamatváltoztatásokról közzétett agresszív nyilatkozat révén a több százalékpontos kamatelőnyünk dacára az euró vonzóbbá vált a forintnál. Az elemzők ugyanis határozottan úgy fordították le a beszédet, mely szerint az európai kamattető eléri, vagy meg is haladja a 3%-ot, hogy ha amerikai intenzitású kamatemelési sorozatról nem is beszélhetünk, de Európában is több lépcsőre érdemes felkészülni. A dollár- és az eurókamat emelését valószínűsítő várakozások - legalábbis átmenetileg - globálisan is a nagy devizák vonzerejét növelték, és ezáltal visszavettek a fejlődő piacok devizáira irányuló érdeklődésből.
Mindezt megspékelte egy izlandi devizakrízis - február 22-én a korona 4,5%-ot gyengült a dollárhoz képest. Az izlandi koronát persze a magyar piacon vélhetőleg senki sem figyeli, de a londoni házak arról értekeztek, hogy az általa bemutatott gyors gyengülés világszerte visszafoghatja a fejlődő piacok devizáit érintő tőkeáramlást, és a londoni vészjelzésre azért oda kellett figyelni.
Az MNB és a választási várakozások
A felsorolt hatások eredőjeként március elejére a forint-euró jegyzés a 255-ös árfolyam környékére jutott. Egy rövid ideig a mi piacunkon is tartotta magát az a pletyka, amely szerint itthon is kamatemelés várható, de az üzleti közösség ezt a vélekedést - nagyon helyesen - végül is nem "ette meg".
Magyarország vonzó kamatelőnye természetesen nem szűnt meg, és ez bizonyára sok portfólióbefektető fantáziáját megmozgatja, de egyelőre azt lehetett tapasztalni, hogy óvatosabbak a magyar piac vonatkozásában. Nem lehet elfeledkezni e tekintetben a közelgő választásokról sem. Bár áprilisig nem várható érdemi mozgás, sem kamatemelés, sem kamatcsökkentés, a választásokhoz közeledve a piac azért érezhetően bizonytalanabb, idegesebb. A Magyar Nemzeti Bank stabilizálhatná ugyan a helyzetet, tehetne a gyengülés ellen, hiszen a devizatartalékok volumene magasabb a kívánatosnál, ám nem szeretné befolyásolni a piacot. Vagyis az euróban tartott tartalékait csak nagyon óvatosan, lehetőleg a befolyásolást elkerülve szeretné piacra dobni.
Ellentétes mozgások
Februárban bizonyos tekintetben szétváltak a hazai pénzügyi piacok. Míg a devizapiacon a forint gyengülése volt a jellemző, addig az állampapírpiacon és a részvénypiacon éppen ellentétes hatásokat lehetett megfigyelni. Az állampapírpiacon estek a hozamok, és a külföldi befektetők kezében lévő állomány rekordmennyiségig jutott, a részvénypiacon pedig csúcsot döntött a Bux. Azt ugyan nem lehet tudni, hogy márciusban a Bux és a Max mozgása inkább követi majd a forintpiaci trendeket, vagy éppen ellenkezőleg: a részvénypiaci és az állampapír-piaci hosszhoz a bankközi forintpiac is felzárkózik, ám az nem tűnik valószínűnek, hogy a hazai deviza februári gyengülése egy hosszabb esési folyamat bevezetése lenne. |