Nemzetközi részvénypiac (2006. február)

Élet Greenspan után

Egyesült Államok

Egyelőre a kamatemelési várakozások erősödéséhez vezetett a nagy tekintélyű Alan Greenspan Fed-elnök leköszönése után bemutatkozó Ben Bernanke első nyilatkozata: az elemzők úgy értékelték, hogy az eddig 4,75%-os plafonnal várt kamatemelési sorozat akár tovább is lendülhet. Ennek nyomán a portfólióbefektetők jellemzően a részvénykitettség csökkentését választották - legalábbis az elemzések szerint, hiszen a február végére 11 ezer pont fölé kerülő Dow Jones mozgásán ebből semmi sem látszott. A tőzsdén érdekelt szektorok közül - a verseny erősödése és a halványabb negyedéves eredmények miatt - egyedül az IT-cégek körében volt általános visszaesés. Az Apple és az Intel intenzíven, a Google visszafogottabban gyöngült. Bár a részvényárak még felfelé tartottak, elemzők szerint az is óvatosságra int, hogy az inflációs adat (januárban 0,7%) a várt kétszerese lett, és hogy a michigani fogyasztói bizalmi index szintén esett.

Európa

Az európai indexek ugyancsak felfelé tartottak, amit az általános jó hangulat, a mérsékeltebb olajárak és a sok-sok jó vállalati eredmény megjelenése indokolt. Hosszú évek után újra nyereséges lett a Volkswagen, remekelt a szeszipari Diageo, az elmúlt évek pocsék teljesítményét követően magára talált a Cadbury Schweppes, és intenzíven növelte nyereségét a kozmetika francia óriáscége, a L’Oréal. A pénzügyi szektor részvényei szinte egységesen felfelé léphettek, mert sok remek eredmény született: az ING, a BNP Paribas és a Commerzbank is meglepte részvényeseit. A nagy diadalmenetben talán csak a német GDP negyedik negyedévi növekedése (pontosabban növekedésének elmaradása) okozott csalódást, hiszen a tavalyi utolsó három hónapban a remélt 0,3% helyett kereken 0% lett a gazdasági növekedés.

Távol-Kelet

A tavalyi fantasztikus meneteléséhez képest ugyan már megtorpant a Nikkei, de az elmúlt hetek így is az optimizmus jegyében teltek, és a legfontosabb japán index újból 16 ezer pont fölé keveredett. A távol-keleti gazdaságnak és a vezető kibocsátóknak a nyersanyagárak, elsősorban az olajár csökkenése tett jót. Az olaj árának intenzív esése idején jobban is emelkedett az index, bár a növekedés még akkor is kitartott, amikor a nigériai zavargások hírére felfelé korrigált az olaj. A legjobban az acélgyártók meneteltek, az exportőrök gyengébben muzsikáltak, mert a jen erősödése ismét azzal fenyegetett, hogy érdemben csökken a társaságok dollárban realizált forgalmának jenértéke.

Hazai részvénypiac (2006. február)

Ismét csúcsdöntés

Az időszak legfontosabb periódusa a február 15-ét megelőző gyorsjelentési dömping volt a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában. A beszámolókat sommásan a várakozásoknak megfelelőnek lehet nevezni, a tőkepiaci reakció mégis meghökkentően optimista volt. A forgalom megugrott, és a Bux február 27-én már 24 ezer pont fölötti értékkel új történelmi magasságba jutott (igaz onnan hamar korrigált erősen lefelé). Mindez nehezen magyarázható mással, mint az újabb nagy nemzetközi tőkebeáramlási lendülettel, ami jó és kevésbé jó időszakot maga mögött hagyó blue-chipeket egyaránt az égig emelt. A részvénypiacon tehát továbbra sem volt tapasztalható a feltörekvő piacok devizáival szemben a megelőző hetekben megnyilvánuló bizonytalanság. Ahogyan a makrogazdaság felől hallatszó sok kellemetlen hír sem tudta elhalványítani a részvénypiaci optimizmust. Márpedig onnan minden érkezett, csak jó hír nem. Az első idei inflációs adat (január: 2,7%) azt jelezte, hogy a pénzromlás az áfacsökkentés ellenére nem mérséklődött érdemben. A magyar hosszú távú adósság minősítéséből legutóbb a Moody’s és a japán JCR vett vissza, ráadásul az elemzők a GDP negyedik negyedévi bővülésének 4,1%-os adatánál is jobbra számítottak. Ennek nyomán az állampapír-piaci hozamok emelkedtek, a forint gyöngült, ám a részvények valahogy most is megőrizték a vonzerejüket. Természetesen jó hírek is adódtak a riportidőszakban, így az, hogy jól teljesített az Egis és a Synergon, s hogy a Magyar Telekomnál nincs veszélyben a nagy osztalék kifizetése. A Richter szintén szép számokat mutatott be, ám a szokásos visszafogott vezérigazgatói kommentár egy ideig visszatartotta a részvényt - igaz, utána hatalmasat szárnyalt. Bár a legrosszabb számokat közlő társaságok egyre kellemetlenebb híreket publikáltak, ezek a papírok inkább kisbefektetők kezében vannak.

A piac hangulatát és a Bux alakulását sem a Nabi hattyúdala, sem a Globus csúnya számai - és az alacsony áron tett francia kivásárlási ajánlat - nem nagyon tudták befolyásolni. Arra azonban, hogy a Bux február 27-én, hétfőn átlépte a 24 ezer pontot, azért így sincsen igazán magyarázat. Ehhez az indexszinthez több blue-chip együttes szárnyalása kellett (az említett napon különösen a Richter és a Vojvodjanska Banka csaknem 100%-ára ajánlatot benyújtó OTP menetelt). A Richter részvényét ekkor már 44 500 forintos áron adták-vették, azaz majdnem másfélszer annyiért, mint az Egis hosszú hónapok óta töretlenül felfelé menetelő és a 30 ezer forintot is könnyedén elhagyó papírját. Másnap azután alaposan lezuttyant a piac, így egyelőre a 24 ezer pont feletti régió csak átmeneti szint lehetett.