Április folyamán még egy hét kivételével mindvégig alacsony tartományban mozogtak a rövid lejáratra szóló kamatok a bankközi betéti piacon. Az idôszak elején 5,9-6%-os áron lehetett egynapos forráshoz jutni. A likviditás azonban fokozatosan bôvült, emiatt a kamatok lassan ereszkedni kezdtek és meg sem álltak az 5,1-5,3%-os szintig. A hónap második felében esedékes adófizetések azután átmenetileg megcsapolták a likviditást, és az egynapos kamatok 6% fölé emelkedtek. A hónap egyik lényeges eseményeként a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett kéthetes betétek állománya újabb csúcsot döntött: április közepére 1523 milliárd forintnyi betét halmozódott fel a jegybanki konstrukcióban. A hosszabb kamatokat ereszkedô trend jellemezte. Az országgyûlési választások miatt nagy volt a piacon a bizonytalanság, a második forduló eredménye azonban megfelelt a piaci várakozásoknak, így a hónap utolsó szakaszában a forint az euróhoz mérten erôsödni kezdett, ami a hozamok csökkenését is maga után vonta.

A Bubor jegyzése április elején így nézett ki: O/N 5,99, egy hó 6,04, három hó 6,27, hat hó 6,57, kilenc hó 6,7, egy év 6,79, a hónap végén pedig a következôképpen alakult: O/N 5,13, egy hó 6,04, három hó 6,19, hat hó 6,41, kilenc hó 6,56, egy év 6,66%.

Ugyanez a bizonytalanság éreztette a hatását a devizapiacon is, aminek következtében a forint árfolyama nagy volatilitást mutatott.

Május elején a megszokottól eltérôen nem 6% körüli kamattal, hanem valamivel lejjebb, 5,6-5,75%-os kamatokkal nyitott az O/N-piac. Ennek ellenére a hónap elsô hetében az MNB-nél lejáró 459 milliárd forintnyi betétnél alig 24 milliárd forinttal több (483 milliárd forintnyi) pénzt kötöttek le a bankok a kéthetes jegybanki konstrukcióban. Ennek megfelelôen a kamatszint nem változott. A következô héten azután megugrott az állomány: a lejáró betéteket összesen 174 milliárd forinttal emelték meg, ami mintegy 900 milliárd forint elhelyezését jelentette. Erre a növekedésre számítani is lehetett, mivel az adott hét péntekén nagy volumenben jártak le állampapírok. A betétállomány felduzzadásával átmenetileg szûkült a likviditás, és a kamatok 6% fölé kúsztak, de pénteken újra 6%-nál alacsonyabb kamat fejében lehetett egynapos forráshoz jutni. A következô héten nem történt érdemi esemény, de a hónap végéhez közeledve egyre lejjebb csúsztak a rövid kamatok.

A hosszabb lejáratra kialakult hozamokat a forint erôsödése, illetve gyengülése mozgatta nagyobb mértékben. A hónap elején a forint az euróhoz képest a 265-ös értékrôl egészen 260,50-ig erôsödött. A folyamat hátterében azok a kiszivárgott hírek álltak, amelyek szerint a leendô kormány hajlandó lesz a piac által várt kiigazításra, ami az államháztartási hiány csökkenését vonhatja maga után. Ez bizakodást váltott ki, s a pozitív hangulat nyomán a hosszabb hozamok 8-11 ponttal süllyedtek az állampapírok másodlagos piacán. A három és hat hónapos kamatok 8-15 ponttal, míg a kilenc hónapos és az éves kamatok 17-18 ponttal ereszkedtek lejjebb.

Május folyamán a piac szempontjából lényeges tényezônek számított az áprilisi államháztartási hiány nyilvánosságra hozatala. A 115 milliárd forintos deficittel az elsô négy hónapban felgyülemlett hiány 904,2 milliárd forint lett, az éves elôirányzat 58,5%-a. Az áprilisi hiány viszont 44,2 milliárd forinttal kisebb lett a prognosztizáltnál. Az ugyanakkor nem tudta megakadályozni a forint ismételt gyengülését, hogy kiderült, az áprilisi infláció (2,3%) megfelelt a várakozásoknak.

A pozitív hangulatot végül a török líra zuhanása és az annak nyomán kialakult pánik törte meg május közepén. A magyar deviza néhány óra leforgása alatt 5 forintot veszített értékébôl az euróhoz képest, a három- és az ötéves hozamok pedig 9, illetve 8 ponttal nôttek. A három, hat, kilenc hónapos és az egyéves kamatok szintén megugrottak, rendre 7, 14-14, illetve 16 ponttal - a pánik érzékenyen érintette a hazai pénzügyi piacokat. A forint azonban a következô héten gyorsan ledolgozta a török líra gyengülése miatt elszenvedett veszteséget. Az árfolyam újra a 263-as érték környékére erôsödött, az állampapírhozamok is korrigálták a rövid idô leforgása alatt bekövetkezett 20-25 pontos emelkedést. A hat hónapos és a hosszabb benchmark-hozamok 5-7 ponttal visszaestek. Ezek után azon a héten ismét volatilisnak mutatkozott a piac. A forint egy nap alatt elveszítette a visszanyert 3%-nyi erôsödését, és ismét 266-ig gyengült. A hozamok kicsi fáziskéséssel, de követték a forint árfolyamának mozgását.

A monetáris tanács május 22-i kamatdöntô ülésétôl a magas olajár és a forint gyengélkedése ellenére azt várta a piac, hogy nem nyúl az irányadó rátához. A testület ezzel a várakozással összhangban határozott, a 6%-os alapkamat ezek után egészen a soron következô (júniusi 19-i) testületi ülésig érvényben maradt.

A döntés nyomán másnap (23-án) 991 milliárd forintnyi betétet helyeztek el a bankok a jegybanki kéthetes konstrukcióban, miáltal a lekötött állomány alig 11 milliárd forinttal maradt el 1523 milliárd forintos történelmi rekordértékétôl. A periódus végéhez közeledve az O/N-kamatok fokozatosan megközelítették az MNB egynapos kamatát. Az utolsó pillanatig úgy nézett ki, hogy nyugodt tartalékzárás elébe néz a szektor. Május utolsó üzleti napján azonban a bankok többsége forráshiánnyal küzdött, s ennek következtében az O/N-kamat pillanatok alatt az egekbe szökött, annak ellenére is, hogy az MNB-nél lejáró kéthetes betétbôl több mint 200 milliárd forintot vontak ki. Ezen a napon még 7%-nál magasabb árakon is följegyezhettünk kötéseket a bankközi piacon.