Nemzetközi részvénypiacok (2006. május-június)  -  Eladói többség

Egyesült Államok

Április végéhez képest a Dow Jones ugyan nem esett olyan nagyot, mint a fejlôdô piacok részvényindexei (11 350 pontról június 23-ig 10 989-ig jutott), május és június nagy része mégis erôs eladói nyomást hozott az amerikai részvénypiacokon. Május végén átmeneti korrekció volt megfigyelhetô, miután jobb makrogazdasági hírek is napvilágot láttak, de június elején ismét a medve lett az úr. A fôképpen az inflációs félelmek gerjesztette eladások okozta bizonytalanság mindvégig nem szûnt meg, a Fed sokáig nem adott fogódzót. Amikor pedig június elején kicsit határozottabban nyilatkozott, a részvénypiac akkor sem lehetett boldog - az inflációs riogatásokat az újabb kamatemelés jeleként fogadták a befektetôk. Nôttek viszont az amerikai olajtartalékok, ami segített megállítani az áremelkedési hullámot.

A tôzsdén jól szerepelt a Yahoo és a Ford, a Microsoft jegyzése esett, a Sun Microsystems nagy kilengéseket mutatott be. A kanadai repülôgép- és fegyvergyártó, a Bombardier komoly karcsúsítás és az eredmény erôteljes visszaesése árán befejezte restrukturálását.

Európa

A távközlési szektor sikerét hozta a májusi - amúgy általánosan inkább visszaeséssel jellemezhetô - idôszak Európában. A France Télécom, a Deutsche Telekom, a Vodafone és a Telekom Italia egyaránt jól teljesített. Pedig a Vodafone gyorsjelentése erôs mínuszról adott hírt, és a többiek sem szolgáltattak fundamentális okot a nagy drágulásra. Talán egyedül a DT közölt jó hírt, amikor bejelentette: nem zárja ki a British Telecom megvételét. Ezen túlmenôen a német gazdaságról jelent meg jó adat, a vártnál kisebb infláció és a munkanélküliség visszaesése (8,3%-ról 7,9-re) segítette a piacokat. A lengyel PKN Orlen litván finomítót vett a Jukosztól, és az egész acélipari szektor felbolydult, miután az Arcelor európai óriást orosz vevô vitte el a Mittal Steel elôl. Az acélipar többi potenciális célpontjának papírjai drágulni kezdtek. A kevés nyertes egyébként inkább a "hagyományos" iparágakból került ki.

Távol-Kelet

Június elején az olajár megtorpant, a Brent 70 dollár alá is benézett (-3,5% egy hét alatt). Mindez segített megfékezni a másfél hónap alatt 1000 pontot vesztô Nikkei zuhanását, az index 16 ezer pont alatt stabilizálódott. Késôbb kiderült, hogy ez is csak átmeneti, az újabb eladási hullámban 15 ezer alá vitte a mutatót, sôt június 19-én 14 662 pont volt az újabb állomás, végül 23-án 15 124-ig erôsödött. Kína és India ezúttal is nyertese volt a nemzetközi tôkeáramlásnak. Egy hirtelen visszaesést követôen emelkedtek az indexek, s legutóbb a GE jelentette be, hogy érdemben növelné kínai jelenlétét.

Hazai részvénypiac (2006. május-június)  -  Méretes vesztés

Április végén még 24 356 pontos magasságba hágott a Budapesti Értéktôzsde indexe, késôbb a kisebb és igen intenzív emelkedéseket leszámítva leginkább az a kérdés foglalkoztatta az érdekelt közönséget, hogy az újabb és újabb ezerpontos esések melyik napon realizálódnak. A 12-vel kezdôdô héten 19 ezer pont alatt járt a Bux, a hónap utolsó elôtti hetét pedig 19 391 ponttal zárta.

Bár a visszaesés immár határozott országspecifikus okkal is magyarázható, nem járt sokkal jobban a lengyel, a cseh és az orosz piac sem - szinte azonos meredekségû zuhanópályát írtak le. Mindez azért különös, mert a forintpiac sokáig nyugodt volt (261-263-as euróárfolyammal), sôt az állampapír-piaci hozamok csökkentek is. A június 10-én (hétvégén) részleteiben is megismert megszorítási csomagnak a miniszterelnök által történô szerencsétlen kommunikálása, majd az S&P által bejelentett leminôsítés után viszont a nagyot esés következett.

Jóllehet a hazai folyamatokat nehéz elválasztani a régió egészét jellemzô nagyfokú bizonytalanságtól, az azért megállapítható, hogy a választások után gyakorlatilag folyamatosan esett a Bux. Elôbb azért, mert a kormányzat csak igen általános programpontokat tett közzé, s ezért a piac jó kockázatkezelôként inkább csökkentette a kitettségeit. Az sem tett jót, hogy napvilágot látott a Nemzetközi Valutaalap véleménye, miszerint akár 10% is lehet a magyar államháztartás 2006-os hiánya, vagyis messze magasabb az akkori hivatalos prognózisnál (6%). Ezek után ismerhették meg a piacok az addig prognosztizáltnál mintegy ezermilliárd forinttal nagyobbra taksált deficit orvoslásának a kormány által kívánt módját. Azt, hogy a bejelentett program szerkezeti reformokat nem tartalmaz, inkább a látható jövedelmekbôl vonna el még többet, és hogy ráadásul a támogatott lakáshitelekre vonatkozó különadó, illetve a tervbe vett (részleteiben nem ismertetett) gyógyszerkassza-stop miatt néhány tôzsdei cég "különsarc" elébe néz.

Ily módon annak ellenére, hogy a pénzügyi piacok általában üdvözlik az évek óta szorgalmazott egyensúlyteremtô megszorításokat, "sikerült" azt a bravúrt végrehajtani, hogy a program ismertetése újabb visszaeséshez vezetett - ellentétben a nagy fellendülést hozó 1995-ös (persze a hazai pénzügyi szakmai elit reprezentánsai által megkonstruált) makrostabilizációval.

A részvénypiacon megélénkült a forgalom - alighanem inkább a menekülôk miatt, bár voltak napok, amikor hirtelen a hurráoptimizmus vált uralkodóvá, és az árak visszakanyarodtak. A nagyok közül hol egyik, hol másik blue-chip állt az esés, olykor az emelkedés élére. A Magyar Telekom (záróára 23-án: 821 forint) zuhanása azért lehetett különösen fájdalmas, mert az adott idôszakban a távközlési részvények Európa-szerte erôsödtek. A részvény értékét nem bolygatta meg, hogy a cég MakTel-részesedése (51%) nô, mert a macedóniai leányvállalat 10%-nyi saját részvényt vett az államtól. Az OTP (5399 forint) fôleg június elején húzott bele kényszerûen az esésbe, hiába, hogy a bank amúgy oroszországi, ukrajnai, romániai tendereken is aktív. A különféle indexekben a likvid OTP reprezentálja a legerôsebben Magyarországot, ráadásul a "csomag" elôzetes változata különösen erôsen érinti a legnagyobb lakossági bankot, ezért mégsem meglepô a részvény által a csúcsához képest elszenvedett 30%-nyi esés. A leghektikusabb a Mol (20 500) volt, amely elôbb aláment annak a 21 760 forintos árnak is, amelyen a cég megvette az államtól 10,9 millió saját részvényét, majd visszafordult onnan. A Richter (37 500) 12-én 7,5%-ot zuhant (36 300 forintig), azután szintén fölfele vette az irányt. A kisebb társaságok közül a Synergon papírjának kurzusa emelkedett (egymásnak ellenfeszülô részvényesi csoportok vásárlásai hajtották az árát), a sok reménnyel már nem kecsegtetô Nabit pedig spekulánsok dupláztatták.