.

Fed - közeleg a ciklus vége?

A dollár június elején meginduló átmeneti erôsödésének hátterében elsôsorban az állt, hogy sokasodtak az inflációs kockázatok növekedésére és ezzel a júniusi kamatemelés szükségességére utaló nyilatkozatok. Ben Bernanke mellett számos tagállami Fed-elnök is megerôsítette a szigorítás szükségességét, és kifejezte egyetértését Bernanke azon aggodalmával, miszerint a maginfláció a Fed komfortzónájának felsô határán van. Bernanke kijelentette: a Fed éberen fog ügyelni az inflációs folyamatokra, mivel az infláció kialakult mértéke nem kívánatos. Ezen nyilatkozatok nyomán június közepére már 90%-ra erôsödött annak valószínûsége, hogy a június 28-29-i ülésén a Fed 25 bázisponttal feljebb viszi az alapkamatot. Ez meg is történt (5,25% lett az alapkamat), de a vártnál kevésbé szigorú kommentár meglepte a piacot, és a dollár 1,2520-ról 1,2660-ig gyengült. A következô napokat is az értékvesztés jellemezte, egészen 1,2850-ig, mivel a figyelem középpontjába az amerikai gazdaság növekedésének várható lassulását alátámasztó hírek kerültek. Emiatt a piac a kamatemelési ciklus közelgô befejezését prognosztizálta, s az euró-dollár kamatkülönbözetnek a zöldhasú hátrányára történô csökkenésével és ennek következményeként újabb dollárgyengüléssel számolt. Sokasodtak azok a vélemények is, miszerint a szigorítás növelné a gazdaság lassulásának veszélyét.

A következô, augusztus 8-i kamatdöntéssel kapcsolatban a piac az inflációs kockázatok miatt eleinte még 90%-os valószínûséggel árazott be egy 25 bázispontos emelést, majd Bernanke július 19-i, a gazdasági növekedés fékezôdését hangsúlyozó beszédének hatására ez 45% közelébe csökkent. A kamatemelési várakozásokat csak tovább csökkentették a lassuló gazdaság képét elôrejelzô ún. bézs könyv megállapításai - ezek ismeretében már csak 40% esélyt kapott az augusztusi emelés. Végül a második negyedévi GDP-adat adta meg a "kegyelemdöfést", amely 2,5%-os értékével 30% alá küldte a szigorítási várakozásokat.

Az EKB viszont tovább emel

Eközben az Európai Központi Bank a június 8-i ülésén 25 bázisponttal, 2,75%-ra változtatta alapkamatát. A mértéket illetôen a piacon nem volt egyetértés, sokan 50 bázispontra számítottak. A kamatemelés ténye nem volt kérdéses - Jean-
Claude Trichet még áprilisban meglepôen világosan jelezte, hogy az EKB júniusban szándékozik ezt tenni -, azonban az intézmény egyes nyilatkozataiból sokan már az emelés ütemének felgyorsítására következtettek. Végül a 25 bázispont is hozzájárulhatott a dollár júniusi átmeneti konszolidációjához. A döntés utáni nyilatkozatban Trichet elnök elsôsorban az alkalmazkodó monetáris politikára helyezte a hangsúlyt, és kifejezte, hogy véleménye szerint még mindig alacsonyak a kamatok. Az újabb szigorítást az árstabilitást veszélyeztetô tényezôkkel és a gazdasági növekedés gyorsulásával magyarázta.

Az EKB a július 6-i ülésén nem változtatott az alapkamaton, viszont a szokásos sajtókonferencián bejelentették: augusztus 3-án "fizikális" ülést tartanak. A kiadott kommentár a fokozott éberség (strong vigilance) kifejezéssel élt, ami szintén fokozta az augusztusi kamatemelést célzó várakozásokat. Az EKB döntéshozói azt sugallták, hogy az infláció magas maradhat 2006 hátralévô részében és 2007-ben is. Utaltak továbbá (Trichet, Mersch, Garganas) 25 bázispontnál nagyobb emelések lehetôségére. A "sûrítés" híre hozzájárult az euró július eleji erôsödéséhez.

Végül a várakozásoknak megfelelôen augusztus 3-án 3% lett az alapkamat. Trichet elnök sajtótájékoztatóján kijelentette: a monetáris politika alkalmazkodó marad, amit a piac az adott körülmények között a további kamatemelések megerôsítéseként értelmezett. Az olajárnak a fogyasztói árakba való begyûrûzését kiemelten fogják figyelni. Elôrevetítették annak lehetôségét, hogy a háromhavi ritmusból kilépve akár sûrûbben változtatnak a kamatlábon. A piac ezek után az év végéig két 25 bázispontos kamatemelést kezdett árazni.

Amerikai gazdaság - várható

lassulás

A dollár június-júliusban megfigyelt gyengélkedéséhez nagymértékben hozzájárultak a gazdasági növekedés várható lassulására utaló adatok. Az
augusztusi kamatemelés esélyét elmosta a GDP második negyedéves adata, amely a várt 3%-hoz képest csupán 2,5% növekedést jelzett, szemben az elsô negyedéves 5,6%-kal. A foglalkoztatási adatok is egyre inkább a lassulást mutatták: a nem mezôgazdasági munkahelyek számának emelkedése májusban a piacot igencsak meglepve, még a várt szám felét sem elérve héthavi mélypontjára süllyedt (az áprilisi 126 ezer után 92 ezer) - jelentôsen csökkentve a júniusi kamatemelés valószínûségét. A júniusi növekedés (124 ezer) is jóval elmaradt a várttól, és júliusban ismét csalódást okozott az adat (a várt 144 ezer helyett 113 ezer lett).

Az ingatlanpiac lassulása szintén erôsítette a gazdaság dinamikájának visszaesését elôrevetítô várakozásokat. Az eladott új lakások volumene májusban 1,2%-kal zsugorodott, júniusban pedig a valószínûsítettnél is nagyobb mértékben, több mint 3%-kal. Az eladott használt lakások volumene szintén folyamatosan csökkent - júniusban már 1,4%-kal. Az ISM beszerzési menedzserindexek is folyamatosan romló képet festettek, a júliusi adatok csaknem egyéves mélypontra süllyedtek.

Bár az inflációs kockázatokat az amerikai gazdaság is hordozza, a piac figyelmét mindinkább a gazdaság lassulása kötötte le. A június közepén megjelenô árindexek (a termelôi maginfláció az áprilisi 0,1% után 0,3% volt májusban havi szinten, a fogyasztói maginfláció az áprilisi 2,3% után 2,4% lett éves szinten) még fokozni tudták a kamatemelési várakozásokat, a dollár pedig hét egymást követô napon tudott erôsödni, ami a leghosszabb ilyen periódus volt 2003 óta. Az inflációs adatok késôbb sokat vesztettek szigorítási várakozásokat erôsítô hatásukból, és noha az augusztus elején megjelenô júniusi maginfláció a májusinál (2,2%) és a vártnál (2,3%) is magasabb lett (2,4%), a dollár mégis háromhetes mélypontjára gyengült. Elemzôk szerint a vártnál magasabb infláció ellenére mutatkozó leértékelôdés az 1,2780-as fontos technikai határ áttörése miatt következett be. A számok ellenére a befektetôk a gazdasági lassulás miatt már a két éve tartó kamatemelési sorozat szüneteltetésére számítanak.

A globális egyensúllyal kapcsolatos kérdések ugyanakkor átmenetileg kikerültek a piac figyelmének középpontjából, mivel a külkereskedelmi deficit már negyedik hónapja hasonló - 60 milliárd dollárnál némileg magasabb - szinten stabilizálódott. Bár a márciusi értékhez (61,9 milliárd dollár) képest áprilisban nôtt (63,3 milliárd), a vártnál (65 milliárd) jóval kevesebb lett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a dollár június elején a legnagyobb heti erôsödést produkálta november óta. Májusban a hiány 63,8 milliárd dollár lett. És bár a hiány stabilizálódni látszik, a finanszírozás fontos tényezôje, a külföldiek nettó állampapír-vásárlása egyéves mélypontjára (51,1 milliárd dollárra) esett vissza áprilisban, ami 37%-os csökkenés a márciusihoz képest, és ez az összeg nem fedezte az áprilisi hiányt sem. A finanszírozhatósággal kapcsolatos félelmeket késôbb valamelyest enyhítette, hogy az állomány májusra 69,6 milliárd dollárra küzdötte vissza magát.

Eurózóna - gyorsuló

növekedés és infláció

Az euróövezetben közzétett adatok közül az EKB kamatdöntései szempontjából kitüntetett jelentôségû GDP és infláció állt a piac figyelmének középpontjában. A fogyasztói infláció a márciusi 2,2%-ról 2,4%-ra nôtt áprilisban és 2,5%-ra májusban, ami lökést adott a kamatemelési várakozásoknak, mivel magasabb az EKB által elfogadhatónál. A termelôi árak az áprilisi 5,5% után 6%-kal emelkedtek májusban - ez 2000 októbere óta a legmagasabb érték. Az adat publikálásának hatására az euró július elején mintegy négyhetes csúcsra erôsödött, mivel érvet kaptak azok a várakozások, melyek szerint az EKB a fokozódó inflációs nyomás mérséklése végett gyorsíthatja a kamatemelési ciklust. A pénzmennyiség (M3) növekedésének üteme az áprilisi 8,7% után 8,9% lett májusban, amit késôbb 8,8%-ra módosítottak, de így is erôsítette a szigorítási várakozásokat.