A bankközi piacon a tavasz utolsó hónapjában igen változatosan alakult az egynapos kamat. A periódus a szokásostól eltérôen 6%-nál alacsonyabb (5,65-5,7%) kamatokkal indult, késôbb viszont átmeneti likviditási problémák miatt 6% fölé kúszott, majd fokozatosan csökkent, míg végül 5,4-5,5%-on stabilizálódott. A hónap utolsó napján viszont - amikor kiderült, hogy a bankrendszer tartalékszámláján jelentôs hiány mutatkozik - hirtelen 7%-ig is eljutott a piac. A hosszabb hozamok fokozatosan csökkentek, és az üzletek volumene nem volt számottevô.

A forint gyengülésével

Június elején az O/N-kamatok a magasban maradtak. A május végi 7-7,15% után 6,1-6,25% ellenében kínáltak forrást a bankok. Az egynapos kamat már az elsô héten 6% alá süllyedt, majd fokozatosan csökkent és a hónap közepén 5,1-5,35% körül mozgott.

A hosszabb hozamok viszont számottevô mértékben emelkedtek, aminek oka a forint jelentôs gyengülése volt. A hónap elején még nem mutatkozott nagyobb mozgás az árfolyamban. A piac az EKB kamatdöntésére és az új kormány programjának részletes bemutatására várt. A forint május végéhez képest kicsit gyengült (a jegyzés 262,00 körül ingadozott), és a hozamok se nagyon változtak. Azután a zuhanás emlékezetes idôszaka következett, amely a tôzsdén kezdôdött (a Bux egy nap alatt 500 pontot esett), miközben a forint és a másodlagos állampapír-piaci hozamok még stabilak maradtak. Az EKB 8-án a várakozásoknak megfelelôen 25 bázisponttal, 2,75%-ra emelte az irányadó eurókamatot, s a bank elnöke negyedévente 25 pontos emelést helyezett kilátásba. A részvénypiacokon estek az árak, a befektetôk a biztonságosabbnak tûnô hosszú lejáratú euró- és dollárkötvények felé fordultak, így a hosszú hozamok csökkentek, miközben a Fed júniusi ülését övezô kamatemelési várakozások fölerôsödtek.

A forint a június 10-én (szombaton) ismertetett kormányzati megszorító csomag bejelentése elôtti napon 265,00-ig gyengült, az állampapír-piaci hozamok minden futamidôben néhány bázisponttal lettek magasabbak. A bejelentést a piac nem fogadta kedvezôen, mert a csomag túlnyomórészt a bevételek növelésére irányul, a kiadások csökkentésérôl, a sürgetô strukturális reformokról alig esett szó, s ennek nyomán a forint 269-ig gyengült, a hozamok pedig jelentôs mértékben emelkedtek. Az árfolyam eséséhez a miniszterelnök gyengébb forintra vonatkozó megjegyzése is hozzájárult, hiszen ebbôl a piac arra is következtetett, hogy a koalíció ilyen típusú monetáris politikát (gyenge árfolyam, alacsony kamatok) képviselô jegybankelnököt nevez majd ki jövô márciusban.

A pénzügyi piacok szempontjából lényeges fejlemény volt június 13-án a májusi infláció publikálása, mivel az rosszabb lett a vártnál, valamint az is, hogy a kormány részletezte megszorító csomagját, amelynek szerkezetét az üzleti közönség negatívan ítélte meg. A forint két és fél éves mélypontra (271) gyengült, miközben az éven belüli lejáratú hozamok 20-30 bázisponttal nôttek. A kamatnövelési várakozások fokozódtak, mígnem 15-én újabb hideg zuhany következett azáltal, hogy a Standard & Poor’s lejjebb sorolta (A mínuszról  BBB pluszra) Magyarország hosszú lejáratú forintadósságát, ráadásul negatív kilátással. A piacot nem a leminôsítés ténye lepte meg, hanem az idôzítés. A forint egy-két óra alatt 274-ig gyengült az euróval szemben, a rövid hozamok 25-30, az éven túliak pedig 30-50 (!) ponttal emelkedtek. Az év végére azokban a napokban 6,75%-ra árazta a piac az alapkamatot, miközben az MNB Monetáris Tanácsának június 19-i ülésétôl legalább 50 pontos emelést várt.

Az ezek után bejelentett 25 bázispont piaci körök szerint rosszabb volt, mint ha hozzá se nyúltak volna a kamathoz, mivel a döntés feltehetôen a monetáris testület megosztottságát tükrözi. A kialakult helyzet fogyasztotta a monetáris politika hitelességét, s a forint historikus mélypontra (276) gyengült. A hozamok 6-10 bázisponttal nôttek a hozamgörbe teljes hosszán. A piac június további részében sem nyugodott meg, és a hazai deviza napról napra történelmi csúcsokat döntött, míg végül a 280-as határt is megközelítette. A kamatemelési várakozások erôsödtek.

Meglepetések nyomán

Az alapkamat megemelése után a jegybank O/N-betéti kamata 5% helyett 5,25%, hitelkamata pedig 7% helyett 7,25% lett. A kéthetes betéti kamat 6%-ról 6,25%-re változott. A magasabb ár meghozta a betételhelyezési kedvet: a lejáró 1070 milliárd forintnyi betét helyett 1260 milliárd forintot helyeztek el a bankok az MNB-nél. Persze ehhez a tartalékszámlákon felhalmozódott likviditási fölösleg is hozzájárult. A jegybanki konstrukcióban elhelyezett összeg a hónap utolsó hetén ismét nôtt, ezúttal mintegy 52 milliárd forinttal. Záráskor az O/N-kamat igen alacsony, 5,25-5,3% volt.

Június utolsó napjai ugyanakkor tartogattak még meglepetéseket a bankközi piacon. A forint újabb történelmi mélypontra jutott (az euróhoz képest elérte a 285,00-ös határt is), s ezzel a jegybanki intervenciós sáv fennállása óta elôször a sáv gyenge oldalára került az árfolyam. A kamatemelési várakozások markánsan fölerôsödtek, a másodlagos állampapírpiacon az egyéves hozamok egyetlen nap alatt 27 (!) ponttal ugrottak meg. A kérdés akkor már nem az volt, hogy emel-e kamatot az MNB, hanem az: mikor és mennyit. Voltak, akik már július 3-ra várták a döntést, pedig ez a téma akkor nem is volt napirenden. A mértéket illetôen megoszlottak a vélemények. Egyes elemzôk 200 pontot tartottak szükségesnek, a konszenzus legalább 75 pont lett.

A rendkívül izgalmas júniust kevésbé változatos július követte. Beköszöntött a nyári uborkaszezon, az egyetlen fontos esemény az MNB által 24-én bejelentett 50 pontos kamatemelés volt. Az O/N-piac az átlagosnak mondható 6-6,2%-os kamattal kezdte a hónapot. A bankrendszer ezekben a napokban tetemes mínuszt halmozott fel, de ilyenkor ez nem okoz problémát, ezért a kamatok sem emelkedtek nagyobb mértékben. A hiányzó összegeket a bankok a lejáró kéthetes jegybanki betétekbôl próbálták pótolni, így a hónap elsô betételhelyezési napján csökkent az MNB-nél lekötött állomány: 879 milliárd forintról 669 milliárdra. A következô héten már nem volt számottevô betétkivonás, szinte ugyanannyi pénz áramlott be, mint amennyi lejárt.

Július 3-án végül elmaradt a kamatemelés, viszont a monetáris tanács az alapkamat fokozatos növelését helyezte kilátásba, és felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési megszorító csomag a közvetlen áremelô hatásokon túl a kereslet visszafogásán keresztül közvetett módon mérsékeli a középtávú inflációs kockázatokat és a gazdaság külsô-belsô egyensúlyhiányát. A hír nyomán a forint gyengült, de késôbb erôsödött, és azt a napot végül pluszban (1%) zárta. Ekkor még a hosszabb hozamok nem változtak, de a következô napokban a forint erôsödött, és a hozamok is elindultak lefelé. Az éven belüliek 8-10, az éven túliak 14-23 ponttal csökkentek. A forint erôsödô trendje azonban nem bizonyult tartósnak, hiszen a dél-koreai rakétakísérleteket övezô globális félelem, valamint az irányadó központi bankoktól (Fed, EKB) várt kamatemelés kapcsán ismét gyengült, egészen 282-ig. Az EKB végül nem emelt, de szigorítást helyezett kilátásba, ami augusztusra 25 pontot jelenthet.

Július második hetében a hazai pénzügyi piacok érdekes fejleményeként lényeges mértékben erôsödött a forint, elemzôk szerint technikai jellegû okokból. Az árfolyam 277 alá süllyedt, ami a hozamok nagyfokú mérséklôdésével járt. Az erôsödés azonban most sem tartott sokáig, július közepén ismét 282 fölött járt a jegyzés. A gyengülés összhangban volt a régiós devizák gyengélkedésével. A forinton végül az segített, hogy a monetáris tanács 24-i ülésén 50 bázisponttal, 6,75%-ra emelte az alapkamatot, aminek nyomán az euróhoz képest egészen 273,30-ig jutott a kurzus. Az MNB kapcsolódó közleménye szerint további szigorításra lehet számítani. A forint a következô napokban is folytatta pályáját, és 271,50-ig erôsödött, a hosszú hozamok pedig nagymértékben csökkentek.

Az O/N-kamat júliusban mindvégig viszonylag kiegyensúlyozott volt, a tartalékzárás napján azonban hirtelen megugrott. A bankközi piacon tulajdonképpen csak kereslet mutatkozott, kihelyezôt nem nagyon lehetett látni. A kamatok egészen 6,75-6,95%-ig emelkedtek, miközben arra lehetett számítani, hogy az új periódus kezdetével visszaáll az átlagos mérték.