Az elmúlt másfél hónap történéseinek áttekintését a kormányzati megszorító csomag publikálásának napjaira visszautalva indokolt kezdeni. A figyelemre méltó, a vártnál szigorúbb és hamarabb bejelentett intézkedések nyomán a hazai deviza akár erôsödhetett is volna. Nemzetközi összehasonlításban is ritkaságszámba megy ugyanis, hogy egy országban a méretéhez képest ekkora (2006-tól 2008-ig 350-1000-1000 milliárd forintos) megszorításokat jelentsenek be. A pénzügyi szigor deklarálása mégis a forint nagymértékû gyengülését hozta magával, aminek hazai és nemzetközi okai egyaránt voltak. A belsô okok között az élre kívánkozik, hogy a csomag bejelentésekor - sokadszorra - új információk zúdultak a piacra a várható államháztartási hiány mértékérôl, amely most is sokkal nagyobbnak ígérkezik, mint annak elôtte hittük. Igaz, amikor a hivatalos mérték a GDP 6%-áról szólt, elemzôk már akkor is 8-10%-ot prognosztizáltak. Mégis új jelzés volt a piac számára, hogy a pénzügyminiszter is sokkal nagyobb deficitrôl értekezik. További fontos mozzanatnak számított, hogy a miniszterelnök arról nyilatkozott: a paritás környékére várja a forintot, amely ezután el is indult ebbe az irányba. Összességében a június végi történések úgy értékelhetôk: pusztán ez a két fejlemény azzal járhatott volna, hogy a nemzetközi pénz-
ügyi befektetôk elkerülik Magyarországot, és elkezdik leépíteni pozícióikat. Az összhatás a csomaggal együtt is negatív volt, a megszorítások bejelentése csak tompítani tudta a forint gyengülését.

Csökkenô kamatmarzs

A forint nemcsak meggyengült, hanem stabilizálódott is (középárfolyama a csomag bejelentése után megugorva július 18-ig nem süllyedt a 277-es határ alá), hiszen számos más feltörekvô országnak is gyengült a devizája (problémák Brazíliában, Dél-Koreában, Törökországban). Törökország például nemcsak kamatemelésekre, de jegybanki intervencióra is kényszerült. Talán ennél is erôsebb hatással volt a forintra az, hogy a magyar állampapírpiacon és részvénypiacon aktív nemzetközi befektetôk az irányadó devizakamatok megemelésével szembesültek, vagyis a biztonságosabb otthoni terepen egyre jobb kamatokra számíthattak. Bár úgy tûnt, hogy az egyesült államokbeli kamatnövelési hullám a végéhez ér, még mindig akadtak, akik újabb emeléseket vártak. A Fed a soft landing mûvészetét ûzi, vagyis azt próbálja finomhangolással megtalálni, hogy hol van az a kamatszint, amelyik a kívánatos (3,2%-ra taksált) gazdasági növekedést elôsegíti, vagyis hûti a kialakult, inflációs veszélyekkel járó növekedést (3,8%), de nem hûti túl a gazdaságot, azaz nem veti vissza érdemben a dinamikát.

A többi nagy finanszírozó régió (Európa, Svájc, Japán) devizái kamatemelési hullám közepén járnak, így még mindig erôsnek bizonyult a pénzek jó hozamot kínáló hazai terepekre való távozásának és a forint gyengítésének veszélye.

Jegybanki kamat

Az erôteljes gyengülés és a nemzetközi kamatemelések nyomán a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is tettekre kényszerült. Elôbb június 19-én 25 bázisponttal emelt kamatot, amit akkor fanyalogva fogadott a piac, mondván: kompromisszum, de rossz, hiszen a nulla és az ötven bázispontos emelés hívei egyeztek ki a 25 pontban. Ezután a forint veszített értékébôl, a jegybank mégsem tett hitet a védelme mellett. Sokan úgy fordították le mindezt, hogy innentôl bizonyára a jövôben is mérsékelt (egyébként az irányadó jegybankok berkeiben is dívó) 25-25 pontos emelések várhatók. Annál meglepôbb volt a július 24-i 50 bázispontos emelés, ami érdemben erôsítette a hazai valutát. Különösen az elôzmények tükrében volt váratlan a mérték, amit az elemzôk lelkesebben is fogadtak. A két emelés ugyanis együttesen oda vezetett, hogy a kamatszint nem szállt el 7-8%-ig (tehát nem drágult drasztikusan az államadósság így is elég költséges finanszírozása), a jegybank mégis kiállt a forint mellett. A bankközi jegyzés a 24-i 278-as értékrôl másnapra 273 alá süllyedt.

Korrekció

Júliusban tehát korrigált az árfolyam, és a hónap végére 270-271 forintos kurzust regisztrált a piac. Volt, aki a fejleményt azzal magyarázta, hogy a hazai kamatemelésekre rásegített a régió devizáinak egységes erôsödése, volt, aki azzal, hogy Magyarország egyes értelmezések szerint dicséretet kapott Brüsszeltôl, mások meg éppen arra hivatkoztak: az EU informálisan azt jelezte, hogy komolyabb reformtetteket vár.

Ezek után július legvégén a korrekció korrekciója következett. A legújabb amerikai makroadatok ismeretében megint szélesedett azok tábora, akik tengerentúli kamatemelést vártak, ez a várakozás pedig kissé gyengítette a forintot.

Kamatkilátások

Összefoglalónk augusztus eleji zárásakor az egyesült államokbeli 5,25%-os kamatszinttel kapcsolatban két vélekedés volt jellemzô. Sokan plafonnak gondolták ezt az értéket is, mások még legalább 25 bázispontos emelkedést valószínûsítettek. A hazai pályát értékelve a legtöbben egyetértettek abban, hogy a 6,75%-os alapkamat még nem a végállomás. Ki még 25 pontot, ki pedig még háromszor 25 pontot gondolt indokoltnak. Surányi György - aki a piaci közvélekedés szerint jövôre harmadszorra foglalja el a jegybank elnökének posztját - azt nyilatkozta, hogy a 270 forintnál gyengébb forint-euró árfolyam káros a magyar gazdaságra. A monetáris tanács soraiban pedig többen (persze inkább az újabban választott tagok) látnak megkérdôjelezhetetlen szaktekintélyt a nagy nemzetközi elismertségnek és elfogadottságnak is örvendô exelnökben.