A bolgár Unionbank 60%-os pakettjének májusban lezárt megvétele után újabb határon túli, ezúttal romániai banki érdekeltség megszerzését célzó megállapodást jelentett be az MKB július 13-án - egy hétre rá, hogy a román sajtó megszellôztette a hírt. A célpont a marosvásárhelyi székhelyû, lízing- és brókerérdekeltséget is irányító Romexterra, amelyet az MKB kapcsolódó közleménye így mutatott be: 2005 végén eszközeinek értéke 302 millió euró volt (0,9%-os piaci súlyt képviselve), saját tôkéje 48,5 millió euróra, adózott eredménye 4,7 millióra rúgott. Negyvenhárom fiókjával mintegy 140 ezer lakossági és tízezernyi vállalati ügyfelet szolgál ki. A részvények 77,13%-a 90 ezer magánszemély kezében van, aminek az ügylet szempontjából szintén jelentôséget kell tulajdonítanunk. A vétel feltétele ugyanis a legalább 51%-nyi részvény megszerzése, ami az MKB szerint 2006 ôszére tetô alá hozható, majd a következô cél a 100%. Ez a tulajdonosi szerkezet viszont a kisrészvényesi tömegek kezelésében nem sok gyakorlatot felhalmozó MKB számára nehéz vásárlást vetített elôre.

A bank mindazonáltal ambiciózus tervvel állt elô. A közlemény felidézte, hogy fôtulajdonosa (a BayernLB) stratégiai döntése nyomán Budapestre delegálta akvizíciós központját, az pedig olyan pénzintézetek megvásárlását kapta feladatául, amelyek révén a csoport a legjobb teljesítményû nagy és közepes vállalkozások, illetve a kiemelkedô jövedelmû magánszemélyek kiszolgálásában a vezetô pozíciók egyikéhez juthat a térségben. Az illetékes felügyeletek már augusztus elején engedélyezték a befolyásszerzést (a PSZÁF maximum 75%-ig). Az MKB közleménye szerint ezzel megnyílt az út a kis- és középvállalati szektor egyik legfontosabb bankja, egyben az egyik legjobban vezetett és pozicionált román bank megszerzése elôtt. A 2015-ig elôre tekintô tervek a helyi menedzsmentre építve többek között 150 tagú értékesítési hálózattal, 700 ezernyi magán- és 70 ezernyi vállalati ügyféllel számolnak. A piaci súlyt 2010-re az eszközértékben 3,8%-ra, a hitelekben pedig a mai 1,1%-ról 3,6%-nyira emelnék. A Romexterrát az ország egyik vezetô pénzügyi szolgáltatójává kívánják fejleszteni.

A bemutatott információk tükrében az új célpont nagyságrendjében nem különbözik az Unionbanktól, amelynek méreteit a megvételekor (2005. szeptemberi adatok alapján) többek között 226 millió eurós eszközértékkel, 30 milliós tôkeerôvel, piaci súlyban pedig 1,4-1,6%-os részesedéssel jellemezte az MKB. Róla is azt tudatta: éllovasnak számít a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában, továbbá a legjobban irányított és pozicionált közepes méretû banknak Bulgáriában. Az ambiciózus tervek viszont jelentékeny menedzsmentkapacitásokat igényelnek a távoli leánybankok irányításában még nem sok tapasztalattal rendelkezô MKB-tól.

A Romexterra vételárát nem hozták nyilvánosságra (miként az Unionét sem). A közlemény azt jelezte: az akvizíció forrása tôkeemelés és alárendelt kölcsöntôke bevonása, már meghozott tulajdonosi határozatok alapján. A mértékekre ezúttal is a finanszírozást célzó ügyletek utalnak, illetve romániai források a saját tôke kétszeresére rúgó árat valószínûsítettek, ami körülbelül százmillió euróra, mintegy 27 milliárd forintra rúghat. Az elmúlt hónapokban, július végéig (az igazgatóság 2005. decemberi, 2006. januári és júniusi határozata alapján) a fôrészvényes három ügyletben összesen 1,612 milliárd forinttal emelte meg zárt körben a jegyzett tôkét, a saját tôkét pedig 49,646 milliárd forinttal, megközelítôleg a felével. (Az ezer forint névértékû új részvényeket mindháromszor 30 800 forintos áron bocsátották ki.) A névértéken 406 milliós, kibocsátási áron 12,5 milliárd forintos elsô tétel az Unionbank megvételének bejelentésekor realizálódott (Bank & Tôzsde, 2005. 12. szám).

A tôketranzakciók felsorolása ezzel még nem ért véget. Az MKB profitja az elmúlt években rendre lassabban nôtt az üzemméreténél, a 2005-ös eredményébôl viszont sosem látott mértékû és összegû (14,8 milliárdos) osztalékot fizettek. Ennek elôkészítéseképpen még 2005-ben 50 millió euróval toldották meg az elôzôleg 90 millió euró összegben bevont alárendelt kölcsöntôkét. A szavatolótôke 2005 végével ily módon 8,7 (2004: 9,3)%-os fizetôképességi mutatóhoz volt elég.

A vételi idôszakban ugyanakkor nyilvánvalóan nem tett jót az MKB-nak az, hogy a közismerten régi nagy ügyfelének számító Transelektro az összeomlás szélére jutott. A sajtóban széles körben taglalt válság következtében (az érintett bankok sorával karöltve) tetemes veszteségek kockázatával szembesült. A lapzártánkkor közzétett féléves (nem konszolidált) gyorsjelentés adalékkal szolgált a lehetséges mértékekrôl, amennyiben a nettó kockázati ráfordítások egy év alatt 3,9 milliárdról 9,2 milliárd forintra ugrottak. Ez viszont elvitte a nettó kamatbevétel 5,7 milliárdos növekményének zömét, ráadásul a többnyire az átlagosnál ütemesebben emelkedô mûködési költségek most is erôsen (majdnem 20%-al, 2,8 milliárd forinttal) növekedtek - aligha függetlenül a rendkívüli teendôktôl. Így a szavatolótôkét is táplálni hivatott nyereség 29,2%-kal kisebb lett a 2005 félévinél, ami napjainkban ritka fejlemény a bankszektorban.