 |
Interjú - mi a csomagból kimaradt : Interjú Csaba László közgazdászprofesszorral |
A pénzügyi piacok és a közgazdászszakma berkeiben nem fogadta egyöntetû lelkesedés a magyar államháztartás helyzetére és az ország potenciáljának piaci megítélésére tekintettel rendkívüli érdeklôdéssel várt Gyurcsány-csomagot, a június 10-én megismert egyensúlyjavító célú intézkedésegyüttest. A szakmai kritikák lényege szerint a bejelentett program a mérete miatt sem feltétlenül elégséges a folyamatosan duzzadó, ma már a Bokros-csomag elôtti idôket idézô államháztartási hiány és eladósodottság megfékezéséhez. A fôként a bevételekre koncentráló intézkedések jellege nemcsak távol áll attól, hogy az 1995-ös makrostabilizációval elért, Magyarországot a régió éllovasává emelô fejlôdéshez hasonló pozitív folyamat elindítójává váljon, de rossz üzeneteket hordoz az amúgy is ideges piacok számára. Fôként azzal, hogy a pénzügyi és tôkepiacoktól amúgy láthatóan "távolságot tartó" kormány a csomaggal párhuzamosan nem hirdetett meg a nagy elosztórendszerek reformjára vonatkozó stratégiát. A júliusban már a parlamenti szakaszon is túljuttatott program mérlegre tételére kértük az államháztartási vonatkozású fejlemények rendszeres szakmai bírálójának számító Csaba László közgazdászprofesszort (Közép-európai Egyetem), aki nemrégiben megjelent könyvében skandináv és közép-európai hagyományokra hivatkozva hitet is tett a közélet homlokterében álló napi viták kapcsán a pártatlan, tárgyilagos értékelés és tájékoztatás fontossága mellett. Júliusban készített interjúnkat a szabadságszezonra tekintettel még akkor zártuk le, amikor nem volt ismert néhány késôbb napvilágot látott kormányzati elgondolás (az egészségügy zöld könyve, a felsôoktatás átalakítására vonatkozó elképzelés). Az akkori gondolatok és az azóta történtek egybevetése további adalékokkal szolgálhat a helyzetértékeléshez. |
 |
|
|
|
Ami a csomagból kimaradt - Interjú Csaba László közgazdászprofesszorral |
A pénzügyi piacok és a közgazdászszakma berkeiben nem fogadta egyöntetű lelkesedés a magyar államháztartás helyzetére és az ország potenciáljának piaci megítélésére tekintettel rendkívüli érdeklődéssel várt Gyurcsány-csomagot, a június 10-én megismert egyensúlyjavító célú intézkedésegyüttest. A szakmai kritikák lényege szerint a bejelentett program a mérete miatt sem feltétlenül elégséges a folyamatosan duzzadó, ma már a Bokros-csomag előtti időket idéző államháztartási hiány és eladósodottság megfékezéséhez. A főként a bevételekre koncentráló intézkedések jellege nemcsak távol áll attól, hogy az 1995-ös makrostabilizációval elért, Magyarországot a régió éllovasává emelő fejlődéshez hasonló pozitív folyamat elindítójává váljon, de rossz üzeneteket hordoz az amúgy is ideges piacok számára. Főként azzal, hogy a pénzügyi és tőkepiacoktól amúgy láthatóan "távolságot tartó" kormány a csomaggal párhuzamosan nem hirdetett meg a nagy elosztórendszerek reformjára vonatkozó stratégiát. A júliusban már a parlamenti szakaszon is túljuttatott program mérlegre tételére kértük az államháztartási vonatkozású fejlemények rendszeres szakmai bírálójának számító Csaba László közgazdászprofesszort (Közép-európai Egyetem), aki nemrégiben megjelent könyvében skandináv és közép-európai hagyományokra hivatkozva hitet is tett a közélet homlokterében álló napi viták kapcsán a pártatlan, tárgyilagos értékelés és tájékoztatás fontossága mellett. Júliusban készített interjúnkat a szabadságszezonra tekintettel még akkor zártuk le, amikor nem volt ismert néhány később napvilágot látott kormányzati elgondolás (az egészségügy zöld könyve, a felsőoktatás átalakítására vonatkozó elképzelés). Az akkori gondolatok és az azóta történtek egybevetése további adalékokkal szolgálhat a helyzetértékeléshez. |
|
|
|
|
Stratégiai döntések előtt - Interjú Czakó Ferenccel, a Synergon alapító elnökével |
Megfontolt üzletfejlesztés, konzervatív pénzügyi politika, fiatalos lendület, stabil üzletmenet, remek mérlegszerkezet, konzisztens stratégia. Az informatikai rendszerek tervezésére és kivitelezésére specializálódott Synergon Rt. mindezt magáénak tudja, mindeddig mégsem vívta ki azt az elismerést, amelyet ugyanígy magáénak mondhatna annak fejében, hogy ágazatában a tőzsdei megmérettetés, a kockázati tőkével való együttműködés és a regionális aktivitás úttörő vállalkozásának számít - a magyar gazdaság, a tőkepiac viszonyait is tükrözi persze, hogy az adott ágazat a gazdaságban viselt súlyához képest mélyen alulreprezentált a budapesti parketten. A most tizenöt esztendős, a tőzsdén 1999-ben debütáló társaság alapító elnökét, Czakó Ferencet a múlt tapasztalatairól, kihívásairól és a jelen feladatairól kérdeztük. |
|
|
|
|
Preferáljuk a megtakarítót! - Interjú Kozek Andrással, az Allianz vezérigazgató-helyettesével |
A pénzügyi ágazatokban tevékenykedő hazai szolgáltatókat új üzleti lehetőséggel kecsegteti az az immár kivitelezés alatt álló "kormányzati projekt", amelyik a hazai tőkepiac élénkítése érdekében offenzívát indító Budapesti Értéktőzsde kezdeményezésére a nyugdíjrendszer öngondoskodáson alapuló ágának kiegészítését célozza (Bank & Tőzsde, 2005. 6-7. és 8. szám). A negyedik pillér néven ismertté vált konstrukció meghirdetésére, főképpen a politikai döntéshozók megnyerésére szervezett, a tőzsdelobbit megjeleníteni hivatott nyári sajtótájékoztatón nem véletlenül képviseltette magát a pénzügyi szektor majd’ valamennyi ágazatának képviselője. Noha a program meghirdetésekor még nem lehetett tudni, hogy a költségvetési támogatáson (adókedvezményen) alapuló nyugdíj-előtakarékossági koncepcióból a kivitelezési fázisban - főként az európai uniós pénzügyi szabályozási kötöttségekre tekintettel - mi is lesz, sikerül-e tető alá hozni olyan terméket, amelyet bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók egyaránt magukénak érezhetnek, néhány körülmény biztosan megmutatkozott. Az, hogy az állami támogatás szárnyán (talán a lakáspiaci boomra emlékezve) kibontakozni látszó nagy üzletből egyik közvetítői csoport sem kíván kimaradni. Mindjárt érezhető volt ugyanakkor az is, hogy a konstrukció megítélésében a szakmai közösség nem egységes. A piaci hírek szerint a különvélemények egyike az Allianz Hungária Biztosító berkeiben fogalmazódott meg. Kozek András élet- és nyugdíjbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettest ebből az apropóból kérdeztük az álláspontjukról. |
|
|
|
|
Külföldi orientáció - Interjú Parádi Tamással, az SPB Befektetési Rt. vezérigazgatójával |
Leginkább a nemzetközi befektetési alapok piacán kínál hozzáadott értéket a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában 2005-ben tagságot szerző SPB Befektetési Rt. A magát klasszikus, független private banking szolgáltatóként aposztrofáló társaság nemzetközi kapcsolatai - elsősorban a HSBC Trinkaus & Burkhardt és a FERI Trust - talaján mind a befektetési alapok jegyeinek megvásárlásában, mind azok elemzésében komoly szakmai háttérre támaszkodhat. Ügyfeleit ezért fokozatosan "tologatja" a nemzetközi befektetési konstrukciók felé, nemritkán olyan egzotikus irányokba ösztönözve őket, mint amilyen az indiai, a kínai, a japán részvénypiac vagy éppen a nemzetközi nyersanyagpiac. A megközelítőleg 13 milliárd forintnyi vagyont kezelő specialista az év végére 18 milliárdig szeretne eljutni, s ezt a növekedést elsősorban a pénzügyi csoportoktól független nyugdíjpénztárak nemzetközi befektetésekre szánt pénzeinek kezeléséből reméli. Parádi Tamás vezérigazgatóval a hazai piacon kevéssé ismert társaság törekvéseiről beszélgettünk. |
|
|
|
|
Nem vagyunk egyedül. Interjú Balázs Lászlóval, a Volksbank elnök-vezérigazgatójával |
Az elmúlt hetekben napvilágot látott különféle számvetések tükrében a hazai bankszektor 2004-ben remek évet zárt az üzleti növekedés, a nyereségtermelés és a jövedelmezőség tekintetében egyaránt. A 2004-es év fő számait áprilisban publikáló Volksbank menedzsmentje egyenesen aranykornak aposztrofálta ezt az évet, arról tudósítva a sajtónyilvánosságot, hogy megnégyszerezték a nyereséget. Ebben persze segítségükre volt a szerény kiindulópont - az 1993-ban piacra lépő bank gyakorlatilag évtizedes távon nem vagy alig termelt profitot -, de a fő ok az, hogy az üzleti állomá-
nyok a szektor átlagánál és a vezetőség által az év elején nyilvánosságra hozott tervben foglaltnál is lényegesen gyorsabb ütemben bővültek. A kétszázmilliárdos eszközértéket az év végével elérő Volksbank a nagyok üzleti terepének számító retail-szolgáltatásokra, a kis- és középvállalkozásokra s az ezekben érdekelt magánszemélyekre fókuszálva a lakossági és a vállalati hitelezés, valamint és a betétgyűjtés dinamikájában is lekörözte a piacot. Az áprilisi tájékoztató nagyobb érdekessége azonban az volt, hogy a vezetőség újabb expanziót hirdetett. Eszerint a bank beáll abba a sorba, amelyet a fiókhálózatukat intenzíven gyarapító pénzügyi csoportok alkotnak, és az eszközérték alapján elfoglalt 12. helyéről a tíz legnagyobb hazai bank mezőnyének tagságára pályázik. Ezzel egyidejűleg tulajdonosi háttérben lényeges változás zajlott le: az osztrák anyaintézmény mellé felzárkózva a német és francia részvényesi kör erősítette befolyását. Az Österreichische Volksbanken AG (ÖVAG) a kelet-közép európai tevékenységért felelős leányvállalatát, a Volksbank International AG-t (VBI) nemzetközi joint venture-é alakította, s a VBI-ben tőkeemelés révén 24,5-24,5%-ot szerzett a francia népbanki csoport, a Banque Federale des Banques Populaires (BFBP), valamint a német takarékszövetkezeti bankcsoport, a DZ-Bank és a WGZ-Bank. |
|
|
|
|
Interjú Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde elnökével |
Tíz hónapnyi függő helyzet elteltével az Európai Bizottság versenyhatóságként eljárva március 22-én kiadott határozatával engedélyezte azt a 2004 májusában bejelentett ügyletet, amelynek révén a HVB Hungary vezetésével Ausztria vezető bankjai a Bécsi Értéktőzsdével karöltve közvetlenül-közvetve és különböző arányban, de a hazai tőkepiac mindhárom kulcsintézményének a tulajdonosává váltak. A tőkepiacunk szempontjából rendkívülinek értékelhető felvásárlás engedélyezése rendkívüli időszakot zárt le. Hiszen a tulajdonosi csoport engedély híján nem gyakorolhatta a Budapesti Értéktőzsde 68,8%-os pakettjéhez társuló irányító befolyását, amelyre az értéktőzsde 50,2%-os és az árutőzsde 75%-os tulajdoni hányadának máig nem hivatalos információ szerint 8 milliárd forintért történő kivásárlásával tett szert (Bank & Tőzsde, 2004. 4. és 5. szám). |
|
|
|
|
Interjú. Elismert konstrukció. Interjú Gergely Károllyal, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatójával |
A rendszerváltozás utáni Magyarországon a fiatalok lakáshoz juttatása az egymást váltó kormányzati ciklusokban mindvégig a politika kiemelt céljai közé tartozott - igaz, a retorika szintjétől csak a kilencvenes évtized derekán jócskán túljutva szakadtak el a döntéshozók. Az első hatásos tett a fejlett világban nagy múltat maga mögött tudó, napjainkban is népszerű lakás-takarékpénztárikonstrukció adaptálása, egyúttal az állami támogatás nyújtásával történő népszerűsítése volt, amit 2001-ben a robbanásszerű változást hozó állami intervenció követett: a Csipkerózsika-álmát alvó jelzáloghitel-rendszer, a lakáshitelezés dinamizálása a költségvetés (a politika) intenzív közreműködésével. A támogatott lakáshitelek sosem látott boomja persze a konstrukciók különbözősége folytán törvényszerűen maga mögé utasította azt a lakás-takarékpénztári modellt, amelynek relatív vonzerejét meghatározzák kötöttségei: a fix kamat, valamint az állami támogatásnak a takarékoskodást és a hitelezést korlátozó mértéke. Mindazonáltal a számok azt mutatják: a szegmens fejlődése nem tört meg. Gergely Károllyal, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatójával az elmúlt években lezajlott konszolidációban kétszereplőssé váló szektor és az általa vezetett társaság tavalyi évéről, illetve a kilátásokról beszélgettünk. Igyekeztünk megvizsgálni, hogy a honi megtakarítási piacon elérhető konstrukciók közül melyek azok, amelyek inkább versenytársként, és melyek azok, amelyek inkább kiegészítőként vehetők számba, és arra is választ kerestünk: meddig bővülhet még a piac? |
|
|
|
|
Márvány helyett gránit. Interjú Kisbenedek Péterrel, az Erste Bank vezérigazgatójával |
A lakossági bankszolgáltatások mind nehezebb versenytereppé váló piacán az osztrák Erste Bank leányintézménye a későn érkezők, ám nagy ugrást hirdetők csoportjának tagjaként az elmúlt időszakban felzárkózott a piaci átlagot meghaladó ütemű növekedést produkáló bankok
közé - az év első felében másfélszeresére növelte hitelportfólióját. A hazai bankkonszolidációk keretében sok milliárd forintos állami tőkeinjekciókkal támogatott, a 90-es évtized derekára mégis a tönk szélére jutó egykori Agrobank, valamint a valamivel sikeresebb Mezőbank egyesítésével és újabb állami tőketámogatással összehozott, majd az osztrák Erste-csoportnak eladott intézményt több éven át láthatóan lefoglalták az átalakítás feladatai. A 2000 őszén megújított
menedzsment azután olyan piaci célra váltott, amelynek hallatán a szakmában sokan felkapták a fejüket. Kisbenedek Péter vezérigazgatót, aki éppen két évvel ezelőtt cserélte fel az egyik vezető biztosítótársaság értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettesének pozícióját a bankvezetői székre, abból az alkalomból kérdeztük, hogy szeptember végén átvehette a Dale Carnegie nemzetközi vezetői díjat. |
|
|
|
|
Növekedés - minőséggel. Interjú Kovács F. Lászlóval, a BorsodChem vezérigazgatójával |
Ritkán van az újságírónak olyan érzése, hogy a vállalatvezető, akivel interjút készít, az általa irányított szervezetnek a motorja is, meg a szíve is. Az elmúlt hetekben a magyar tőkepiac egyik legnagyobb részvényeladási tranzakciójának középpontjában álló BorsodChem vezérigazgatója, Kovács F. László ilyen. Aligha véletlen, hogy a londoni és a varsói tőzsdére lépéssel egybekötött különleges ügylet (Bank & Tőzsde, 2004. 8. szám) nyilvános prezentációja apropóján az irányító pakettjének nagyobbik részét értékesítő főtulajdonos (Vienna Capital Partners) vezető partnere szükségesnek tartotta megjegyezni: kevés olyan embert ismer, aki ilyen lelkesedéssel képes beszámolókat tartani egy vállalat életéről, piaci helyzetéről, mint ahogyan ő. A 2004. év valóságos szenzációjának számító, a BorsodChemet újra izgalmas tőzsdei vállalattá transzformáló eladás kapcsán Kovács F. Lászlóval a vegyipar és a társaság közeljövőjéről, a részvényesek számára értékteremtési céllal kialakított stratégiájáról, a megvalósításhoz szükséges források megszerzésének lehetőségeiről beszélgettünk. Interjúnk még a háromnegyedéves tőzsdei gyorsjelentés november 12-i közzététele előtt, és azokban a napokban készült, amelyekben a BorsodChem menedzsmentjét bizonyos mértékig korlátozta a részvénytranzakcióhoz kapcsolódó 40 napos információs moratórium. |
|
|
|
|
Talán még eredményesebb. Interjú Trunkó Barnabással, a Mabisz főtitkárával |
A lassan a végéhez érő 2004. évvel az eddig napvilágot látott hivatalos értékelések tükrében jó időszakot zár a hazai pénzügyi szektor, noha a 2003-ban látott "diadalmenet", a lakossági hitelezés szédítő felívelését övező üzleti boom a költségvetési kockázat felerősödésével összefüggésben nem látszik megismételhetőnek. Az év kétségtelenül vezető eseményének számító EU-csatlakozás ugyanakkor nem járt "zajos" eseményekkel a szektorban, így nem hozott látványos változásokat a biztosítási üzletben sem. Miként a szakma vezető menedzserei hosszú ideje rendre előrevetítették, a csatlakozás az ágazat
sajátosságai, kiforrott "nemzetközisége" következtében csöndes folyamatként ment végbe, még ha a szabályozási, a működési közeg egy csapásra történő nagy átalakulása alapvető változásként értékelhető is, amely valamennyi pénzügyi ágazati törvény újabb és újabb módosulásában testet is ölt. Így azután ez az év is inkább a piacon zajló verseny, így a nem-életbiztosítási bevételek és kiadások 55-70 százaléknyi részét képviselő gépjármű-biztosítási üzlet (a casco és a kötelező "variáns") fordulataitól volt hangos. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkárát, Trunkó Barnabást az "autós-ágazat" változásairól, az EU-csatlakozás következményeiről kérdeztük, és megkértük, mondjon véleményt arról is, hogy szerinte milyen évet zár rövidesen az ágazat. |
|
|
|
|
A minta a piac, az alkalmazkodás. Interjú Gyuris Dániellel, az FHB vezérigazgatójával |
Többévnyi felkészülési időszak után, a parlamenti választási ciklusokon átívelő kormányzati lakástámogatási rendszer nyomán kialakult boom jóvoltából, 2002- 2003-ban vett nagy lendületet a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) üzleti aktivitása. A főként állami eszközökkel alapított első hazai jelzálog-hitelintézet - ma a háromtagú jelzálogbanki mezőny egyetlen függetlennek számító tagja - új üzletágat és a zálogjog képviselte hitelfedezet adásvételén alapuló refinanszírozási konstrukció révén új együttműködési formát honosított meg a magyar bankszektorban. Az elmúlt évben tető alá hozott részleges privatizálásával, majd tőzsdei bevezetésével az FHB erősen hozzájárult a rövid idő alatt a hazai bankpiac legdinamikusabb szegmensévé váló jelzáloghitel-üzlet átláthatóvá tételéhez is. Részvénye pedig a novemberi tőzsdei debütálás után bemutatott teljesítmény - a dinamikus növekedésről, kimagasló jövedelmezőségről tanúskodó fundamentumok, a szárnyaló árfolyam - tükrében esélyesnek látszik arra, hogy a tőkepiac közönsége az ezekben a berkekben
előszeretettel emlegetett sikersztorik újabb letéteményesét lássa benne. Az eddigiek szerint egyetlen üzletre szakosodott bank kibocsátási tájékoztatójában ugyanakkor vaskos részt képviselt a lakáspiaci jogszabályok, valamint a kockázatok taglalása, amelyek egyik lehetséges válfajába legújabban a rendkívül gyorsan teret nyerő devizahitelezés kapcsán kaphatunk betekintést. Gyuris Dániel vezérigazgatót, aki 1999 óta áll az FHB élén, interjúnkban többek között a kockázatokról kérdeztük. |
|
|
|
|
Matthias Kunsch: nagyon komolyan gondoljuk. Interjú a HVB Bank vezérigazgatójával |
"Az igazi veszélyt abban láttuk, hogy pénzügyi befektetők a hazai tőzsdék részvényeit valamelyik külföldi tőzsdének adják el, mert úgy gondoltuk, hogy attól kezdve nem rúg itt labdába senki.
A magyar részvényekre más ország brókerei fognak üzletet kötni, a magyar intézményi befektetőket annak az országnak a brókerei, letétkezelői, bankjai fogják kiszolgálni, és az üzleteket ott is számolják el. Nekünk legfeljebb az utcáról betérő kisbefektetők jutnak. A három, Magyarországon aktív osztrák bank vezetője viszont abban érdekelt, hogy itthon termeljen profitot, nem pedig Bécsben" - fejtette ki lapunknak Matthias Kunsch, a HVB Bank Hungary vezérigazgatója, aki a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde többségi pakettjét felvásárló osztrák konzorcium tető alá hozatalával történelmet ír a hazai tőkepiacon. A bankvezetőt a pénzügyi közösséget alaposan felrázó tranzakció részleteiről és a jövőről kérdeztük azután, hogy egy héttel a részvények adásvételének bejelentését követően megbeszéléseket folytatott a nyilvános megnyilatkozástól egészen addig elzárkózó s ezzel komoly konfliktus kialakulására utaló Jaksity György BÉT-elnökkel. |
|
|
|
|
Ma sokkal nehezebb. Interjú Pálvölgyi Mátyással, a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatójával |
2003 lényeges változásokat hozott a hazai biztosítási piacon, amelyek egyik nagy érintettje - a kivonuló Zürich Biztosító kétmilliárd forintos szerződésállományának átvételével, valamint a Magyar Posta biztosítóinak piacra lépése következtében a postai szerződések kiesésével - a mezőny vezető szolgáltatói között versenyző Generali-Providencia volt. A vezetőség mindazonáltal sikerként értékelte az évet, amely a korrigált életbiztosítási díjbevételek alapján enyhe súlyvesztést hozott a társaságnak, a nem-életbiztosítási üzletág korrigált bevételeivel mérve ellenben a 20,5 százalékos piaci részesedés őrzését jelenti. Ehhez az üzleti teljesítményhez 1,51 (2002: 1,38) milliárd forin-tos adózott nyereség társult. |
|
|
|
|
Lendületet hoztunk. Interjú Farkas Ádámmal és Karvalits Ferenccel, a CIB társ-vezérigazgatóival |
2001-2002-ben a hazai bankszektorban zajló verseny szempontjából is lényeges fejleményként menedzsmentváltás történt a mezőny egyik vezető tagjának számító CIB Bank élén. Az irányító-ellenőrző testületekben véghezvitt cserékkel összefüggésben Farkas Ádám és Karvalits Ferenc társ-vezérigazgatói minőségben 2002 tavaszán foglalta el hivatalát - egy nem hétköznapi eseménysor következtében. A tét nem más volt, mint az, hogy milyen menedzsmentfilozófiával versenyez tovább az a bank, amelyik a vállalati piacon tradicionálisan az egyik legjobbnak számított, s a lakossági üzletágban is ütemes térnyerést hirdetett meg még a kilencvenes évtizedben. 2003 az első teljes üzleti év, amely a bankcsoport tevékenységének dinamizálását és a banküzem professzionalizmusának erősítését célzó ambíciókat megfogalmazó új vezetők teljesítményét tükrözi. Az előzetes számok közzétételére szervezett - az üzleti állományokban és a bruttó profitban 25 százaléknál nagyobb arányú, az adózott nyereségben (IFRS szerinti konszolidált) a 2002. évivel megegyezően 10 százalékos növekedésről tudósító - február 11-i sajtótájékoztatóhoz kapcsolódva a társ-vezérigazgatókkal a CIB-csoport teljesítményéről beszélgettünk. |
|
|
|
|
Átalakulás után. Interjú Othmar Michllel, az Uniqa Biztosító elnök-vezérigazgatójával. |
A hazai biztosítási piacon érdekelt szolgáltatók körében az elmúlt pár év számos olyan változást hozott, amelyik a szektor nemzetközi tulajdonosi kötődéseire tekintettel Magyarország határain túlról startolt, és új társaságok, új márkanevek megjelenésében mutatkozott meg. Más kérdés, hogy az újonnan piacra lépők zöme - legalábbis eddig - nem tudott beleszólni a bevételek tekintetében erősen koncentrált, egyszersmind ütemesen növekvő magyar piacon zajló versenybe. Az ebben a tekintetben a Magyar Posta és a német HDI-csoport által alapított és óriási hendikeppel rajtoló postai biztosítók zászlóbontásán kívül a legnagyobb osztrák biztosítási csoport színrelépése számított a mögöttünk hagyott év egyik legfontosabb eseményének. A Kelet-Közép-Európából kivonuló AXA-csoport Magyarországot is elhagyta, s ennek következtében értékesítette itteni leányvállalatát - a valamikori Coloniát - az osztrák Uniqa Biztosítónak, amely az AXA-névtábla "átfestése" után 2003 novemberében kezdte el üzleti aktivitását hazánkban. A váltás érdekességeként az Uniqa révén az a Raiffeisen-csoport erősíti pozícióit, amelyik eddig tulajdonosi kötődésben nem dolgozott együtt biztosítóval a magyar piacon. Az Uniqa piacra lépése kapcsán Othmar Michl elnök-vezérigazgatót kérdeztük. |
|
|
|
|
Egyszerű és biztos. Interjú Stephan P. Kramerrel, a Magyar Posta Biztosító igazgatóságának értékesítésért felelős tagjával |
Biztosítói berkekben 2003 egyik hírének számított, hogy az év elején elkezdte tevékenységét a Magyar Posta és a német Talanx-csoport (régebben HDI-csoport) által alapított "kettős", a Magyar Posta Életbiztosító Rt. és a Magyar Posta Biztosító Rt. A postatársaság 2002-ben Németország harmadik legnagyobb biztosítási csoportjával alapította meg két pénzügyi szolgáltatóját. Az ország egyik legnagyobb értékesítési hálózatának bázisán a retail-piacot célba vevő két biztosító az egyszerű, biztos, közeli és kedvező szlogen jegyében kimunkált termékek eladásából februártól novemberig 4,3 milliárd forintos díjbevételre tett szert, s ezzel egy csapásra a hazai biztosítók mezőnyének első felébe került. Az utolsó hónapokban produkált dinamikából ítélve ez ráadásul még nem minden... Az első üzleti év eredményeiről és a tervekről Stephan P. Kramert, a Magyar Posta Biztosító vezetőjét kérdeztük. |
|
|
|
|
Ez volt a start. Interjú Singlovics Bélával, a Postabank vezérigazgatójával |
Egy év telt azóta, hogy a Postabank pályáján a 2002-es kormányváltás nyomán lezárult az a rendkívüli időszak, amelyet Princz Gábor rezsimjének 1998. nyári bukása után előbb az állami konszolidáció, majd a politika sorozatos közvetlen beavatkozásai jellemeztek a versenyt mellőző privatizáció kudarcba fúlt kísérletétől a Magyar Posta informális befolyásszerzésééig és annak zavaros következményeiig. Ez alatt az egy év alatt a 2002 őszén hivatalba álló új vezetőség Singlovics Bélával az élén a bank eladására kiírt pályázat szeptember 25-én kihirdetett eredménye tükrében sikertörténetet írt. A hosszú ideje szervezeti megrázkódtatások, piac- és vagyonvesztés alatt álló, a megelőző másfél évben három vezetőségcsere terheit is "nyögő" társaságot eljuttatták a szakmai befektetőnek történő magánosításig, amit egyelőre a kormányzati megbízók alighanem legvérmesebb várakozásait is felülmúló vételár fémjelez. Singlovics Bélát, aki ezzel a második bankprivatizáció "levezénylésén" jutott túl, a Postabank eladási pozíciójáról kérdeztük pár nappal az Erste Bank győzelmét hozó pályázat eredményének kihirdetése után, de még az üzletet szentesítő szerződés megkötése előtt. |
|
|
|
|
Évtizedek. Tízéves a Bank & Tőzsde. A legjobb csapatkapitánynak. Interjú Pulai Miklóssal |
A Bank & Tőzsde megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából sorozatunkban azokat hívjuk segítségül a visszatekintéshez, akik ebben a piacgazdaságra történő áttérés jegyében pergő izgalmas korszakban szakmai teljesítményükkel beírták a nevüket a magyar pénzügyi szektor történetébe. Bácskai Tamás, Hardy Ilona, Várhegyi Éva, Erdély Gábor, Lantos Csaba, Schalkhammer Erika és Száz János után ezúttal annak a Pulai Miklósnak tettük fel az időszak értékelését is célzó kérdéseinket, akit jellemzően a hazai piacgazdaság újjászervezéséhez vezető folyamat egyik markáns személyiségeként, egyszersmind az új magyar bankszektor első nagy lobbistájaként tart számon a szakmai közösség. A kilencvenes évtizedben egészen 2000-ig - nem mellékesen minden szóba jöhető szakmai kitüntetéssel elismerten - a Bankszövetség főtitkáraként tevékenykedő, azóta is ebben a kötelékben munkálkodó Pulai Miklóstól is azt kérdeztük: az ő évtizede milyen volt? |
|
|
|
|
Akár a lyoni takácsok? Interjú Száz Jánossal |
A Bank & Tőzsde megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából szervezett sorozatunkban a visszatekintéshez azokat hívjuk segítségül, akik a hazai piacgazdaság kezdeti korszakával egybeeső évtizedünkben szakmai teljesítményükkel beiratkoztak a magyar pénzügyi szektor történelemkönyvébe. Bácskai Tamás, Hardy Ilona, Várhegyi Éva, Erdély Gábor, Lantos Csaba, Schalkhammer Erika után annak a Száz Jánosnak tettük fel kérdéseinket, aki az egykori tőzsdeszervezők táborából a legszélesebb körben befolyásolta a magyar tőkepiac intellektuális teljesítményét. A "Közgáz" és a piac professzora, aki az elmúlt évtizedben a modern pénzügyek tanításának valamennyi állomáshelyén meghatározó személyiségként az opciók árazásának okításától a tőzsdei és a jegybanki tanácsnokságig terjedő skálán fejtette ki aktivitását, napjainkban a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen való tanításon kívül Erdély közgazdászhallgatóinak felemelkedésére összpontosítja energiáinak egy részét. A többiekhez hasonlóan Száz Jánost is arról kérdeztük: az ő évtizede milyen volt? |
|
|
|
|
Irányítani más! Interjú Felcsuti Péterrel, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójával |
Illúzió azt gondolni, hogy a hazai piacukon sikeres nyugati bankok a távoli országokban tevékenykedő leányintézményeik irányításában is feltétlenül sikeresek. Mégis, a banktulajdonosok legfontosabb minőségi jellemzője az, hogy pénzügyi erejük folytán szükség esetén képesek-e állni az irányításuk alatt álló intézményekben keletkezett különféle - akár csalásból, visszaélésekből származó - veszteségek számláját. Tehát bankot banknak indokolt irányítania - összegezhető annak az álláspontnak a lényege, amelyet Felcsuti Péter fogalmazott meg a Kereskedelmi és Hitelbank berkeiben történtek apropóján feltett kérdéseinkre válaszolva. Interjúnkat, noha a hazai pénzügyi köröket hetek óta izgalomban tartó K&H-botrány kapcsán ma még nyilvánvalóan a konkrétumok állnak a figyelem középpontjában, nem az egyébként is még feltárás alatt álló történtek értékelésére szántuk. A "diplomáciai" játékszabályok tiszteletben tartásával általánosítható összefüggéseket igyekszünk megszólaltatni.
|
|
|
|
|
A másik oldalról. Interjú Schalkhammer Erikával. |
A Bank & Tőzsde megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából indított sorozatunkban a mögöttünk hagyott évtizedet azoknak a személyiségeknek a megszólaltatásával igyekszünk felidézni, akik ebben a sok szempontból különleges időszakban előrelendítették a hazai pénzügyi rendszer kiépülését, s akiket minden bizonnyal piacalapítóként tartanak majd számon a következő generációk. Bácskai Tamás, Hardy Ilona, Várhegyi Éva, Erdély Gábor és Lantos Csaba után most Schalkhammer Erikáé a szó, akinek nevéhez a Budapesti Értéktőzsde "üzemének" megszervezését kapcsolják az érintett szakmai körökben. Schalkhammer Erikát, aki a bennfentesek által "Hardy-görlöknek" nevezett első tőzsdestáb tagjai közül utolsóként hagyta el az intézményt, a többiekhez hasonlóan arról kérdeztük:
az ő évtizede milyen volt? |
|
|
|
|
Lehet még fejlődni. Interjú Egyed Gézával, a WestLB ügyvezető igazgatójával |
2001-ben egy üzletileg viszszafogott időszak után állt új, a német szokásokat követve társügyvezetői rendszert megtestesítő vezetőség a WestLB magyarországi érdekeltsége élére. Ez a fejlemény stratégiai döntéshez kapcsolódott: a vezetőpáros magyar tagja Egyed Géza személyében a pénzügyi piacokat képviselő menedzser lett, aki annak idején lapunknak nyilatkozva elmondta: a tulajdonos ezt az üzletágat tekinti a fejlesztés egyik lényeges irányának (Bank & Tőzsde, 2001. 11. szám). A hazai nagyvállalati és pénzügyi befektetői ügyfélkörben kvázi fiókintézményként dolgozó WestLB profiljából következően nem sokat hallat magáról. Ez a piac ugyanakkor 2001 nyara, a devizaliberalizáció és a forint árfolyamsávjának megnyitása óta az érdekeltek szerint számottevő fejlődésen ment keresztül (Bank & Tőzsde, 2002. november). Egyed Gézát arról kérdeztük: mennyit tudott valóra váltani terveiből, és persze kíváncsiak voltunk arra is: hogyan értékeli a forintpiac legújabb, az árfolyamsáv eltolásával bekövetkezett fejleményeit? |
|
|
|
|
A piac átrendeződik. Interjú Czakó Borbálával, az Ernst & Young új magyarországi vezérigazgatójával |
Az elmúlt hetek egyik legérdekesebb személyi híre arról tudósított, hogy Terták Ádám tizenkét év után leköszönt az Ernst & Young Kft. vezérigazgatójának tisztéről, és a cégnél maradva regionális színtéren folytatja aktivitását. Az új vezérigazgató az utódja, a vállalati tanácsadási üzletág élén álló Czakó Borbála lett. A hírt az toldotta meg, hogy a négy nagy nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó társaság közül Magyarországon három váltott nagyjából egyszerre vezetőt. S noha egyről informális tájékoztatás formájában hónapok óta tudni lehetett, az egybeesés legalábbis meglepő. Czakó Borbálát - aki az elmúlt évtized nagy részét az ügyfeleket képviselő pozícióban töltötte (az IFC-nél) - többek között a könyvvizsgálói és a tanácsadói üzletben napirenden lévő változásokról kérdeztük. |
|
|
|
|
Folyamatokról van szó. Interjú Felcsuti Péterrel, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójával |
A hazai bankok táborában több szempontból is sajátos pályát befutó Raiffeisen Bank konkurenseivel karöltve a kilencvenes évek végén hirdette ki, hogy a magyar piacon hosszú távon talpon maradó univerzális pénzügyi csoportok egyike kíván lenni. A banküzleten kívül Magyarországon a befektetési és a vagyonkezelési szolgáltatásokban, a lízing- és az ingatlanfejlesztési üzletben érdekelt, Ausztriából irányított csoport feje a szakmában hallható vélemények tükrében rendre a legjobbnak elismert bankok közé számít, amit a krónikás a legtranszparensebb jelzővel is megtoldhat. Szektorbeli pozícióját jellemzi, hogy az elmúlt hetekben közzétett adatokból ítélve 2002-ben eszközértéke alapján a hatodik helyet, ügyfélkihelyezéseivel az ötödiket, nyereségben mérve pedig a negyedik helyezést mondhatta magáénak, ugyanúgy, mint egy éve. Ráadásul oly módon, hogy a bank a legtöbb versenytársával ellentétben számviteli tekintetben nem konszolidálja a hozzá kapcsolódó - igaz, hozzá képest eltörpülő - Raiffeisen-vállalkozások többségét. Felcsuti Péter vezérigazgató lapunknak nyilatkozva többek között azt hangsúlyozta: a bankok által "kihirdetett" nagy átalakulásokat célzó tervek csak hosszú folyamatokban érhetnek be. |
|
|
|
|
Mindenkinek jut üzlet. Interjú Bartyik Zsuzsannával, az IC Bank új vezérigazgatójával |
A hazai bankszektor alighanem legtalányosabb tagjának számít a Nemzetközi Kereskedelmi Bank (IC Bank), amely 2003-ban a tizedik üzleti évét kezdte meg Magyarországon. A szektorban egyedülálló tulajdonosi struktúrával, néhány maláj magánszemély részvényessel tevékenykedő intézmény ekkora időtávon tízmilliárd forintos nagyságrenddel jellemezhető üzleti súlyt sem épített fel magának ezen a piacon, és ez alatt az évtized alatt stratégiájának bemutatásával is adósa maradt a bankok transzparens működését illetően igényes üzleti közönségnek. Mindebben jelzi a változás igényét az a pár hónappal ezelőtt lezajlott személycsere, amelynek keretében a bank két és fél évig tevékenykedő negyedik vezérigazgatóját a CIB egykori ügyvezetője, Bartyik Zsuzsanna váltotta fel a második üzleti évét veszteséggel záró minibank első számú vezetőjének székében. Ezzel egy kísérlet rajtjának lehetünk tanúi. Mint Bartyik Zsuzsa a lapunknak adott interjújában kifejtette: a nemrégiben elfogadott stratégiai terv alapján elkezdődött a szervezet újjáépítése, és a mást másképpen jelszót zászlóra tűzve a bankot expanzív pályára állítják. |
|
|
|
|
Amerika bizonyított! Interjú Bokros Lajossal, a Világbank igazgatójával |
A 2002-es esztendő a tőkepiacokon alighanem örökre emlékezetes lesz a világ legnagyobb gazdaságában kipattant botránysorozat miatt, amelynek stációi között minden idők legnagyobb vállalati összeomlását és neves cégóriások hírnevének besározódását egyaránt láthattuk. Az egészen eddig a hihetetlen kategóriájába sorolt események, amelyek még a vezető könyvvizsgáló cégek egyikét is elsöpörték, bizalmi válságot okoztak az amúgy is depressziós pénzügyi piacokon, és sokak szemében megkérdőjelezték a tőkepiaci hajtóerőktől fűtött gazdasági modell hitelességét. A Világbank igazgatójaként az eseményeket helyben is tanulmányozó Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter és tőzsdeelnök szerint a történtek mégsem az amerikai modell krízisét, hanem éppen ellenkezőleg: annak erejét, rugalmasságát és transzparenciáját bizonyítják. A magyar gazdaságtörténetbe az 1995. évi "pályaváltás" kivitelezőjeként bevonuló, a gazdaságátalakító programokban nagy nemzetközi gyakorlatot szerző közgazdász úgy véli: 2002 tanulságaként
az euróövezet vezető gazdaságainak és Japánnak mélyreható változtatásokat kellene véghezvinniük elavult szerkezeteikben, így a politikával erősen összefonódó óriáscégeket kikezdhetetlenné tevő, a rugalmas vállalatokat gúzsba kötő szabályozásban, máskülönben tovább romlik versenyképességük az Egyesült Államokéhoz képest. |
|
|
|
|
Tőkepiac 2002-2003. Töretlen optimizmussal. Interjú Cselovszki Róberttel, az Ertse Bank Befektetési Rt. elnök-vezérigazgatójával |
Az elmúlt két-három évben alighanem kevesen őrizték meg a szűkülő magyar részvénypiacba vetett bizalmukat. Az Erste-csoport brókerérdekeltségének élén álló Cselovszki Róbert a jelekből ítélve közéjük tartozik, hiszen cége egyike annak a két társaságnak, amely éppen a legínségesebb években vette át a tisztuló és konszolidálódó hazai piacról kivonuló jó néhány befektetési vállalkozás ügyfeleit. Mindez segítette azt a folyamatot, amelynek révén az Erste (nevéhez méltóan) a tőzsdei részvénykereskedelemben a forgalmi toplista élére küzdötte fel magát 2002-re. A piacvezető - derül ki Cselovszki Róberttel folytatott beszélgetésünkből -, mint eddig is, optimista, reményei szerint túl vagyunk a trendfordulón, és 2003 nem lesz rosszabb az előző évnél. Ezt segítheti a magyar gazdaság növekedése, a tőzsde által kezdeményezett, a kormányzat és a piac nagy játékosai által is támogatott kommunikációs kampány. Az európai uniós integráció szintén pozitív változásokkal kecsegtet. Az elnök-vezérigazgató abban a kérdésben nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, hogy vajon a hazai és külföldi részvények kereskedelme mikor terelődik egy parkettre azáltal, hogy a Budapesti Értéktőzsde szövetségre lép valamely nemzetközi tőzsdével, tőzsdecsoporttal. Abban viszont állást foglalt, hogy az integráció nem öncél. Akkor látja értelmét, ha javítja az intézmény és tulajdonosai pozícióit. |
|
|
|
|
Megismertetni a szektort. Interjú Tzvetkov Juliánnal, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület újonnan választott elnökével |
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület ősz-szel új elnököt választott, 2003. január elsejétől két éven keresztül Tzvetkov Julián, a Central Europe Trust (CET) képviselet-
vezetője tölti be a posztot. Az új elnökkel a hazai piacról, valamint a kockázati tőkebefektetések fellendítésének lehetőségeiről beszélgettünk. Mint elmondta, a szektor - dotkom-válsággal szorosan összefüggő - tavalyi visszaesését az idén már óvatos élénkülés követheti mind a befektetett tőkét, mind a létrejött üzletek számát tekintve. Ugyanakkor a venture capital szakma hazai ismertsége hagy némi kívánnivalót maga után, és immár végérvényesen bebizonyosodott, hogy az 1998-ban meghozott, ám a piaci valóságtól mind a mai napig elrugaszkodó kockázatitőke-törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Így, ha valóban azt szeretnénk, hogy a hazai piacon aktív kockázatitőke-társaságok mellett olyanok is alakuljanak, amelyek immár a nekik szánt törvény égisze alatt működnek (nem pedig külföldi cégek hazai képviseleteiként, mint ma), akkor reformra van szükség. |
|
|
|
|
Prudens és stabil. Interjú Harmati Lászlóval, az FHB vezérigazgató-helyettesével |
Az elmúlt hetekben a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) hirtelen a tőkepiaci érdeklődés középpontjába került, mivel kormányzati források a szeptember végén beharangozott tőkepiaci élénkítést célzó program egyik tőzsdeesélyesének "jelölték" nem sokkal azután, hogy az elismert nemzetközi hitelminősítők egyike igencsak magasra tette az intézmény első nemzetközi besorolását. A 2001-ben kibontakozó lakáshitelezési boom egyik főszereplőjévé felnövekvő első hazai jelzálogbankra ugyanakkor a nyár folyamán szűkebb szakmai körökben is a megszokottnál nagyobb figyelem irányult. Hiszen a hazai kormányváltások eddig tapasztalt forgatókönyvétől eltérően ennek az állami banknak az élén nem cserélték ki teljesen a vezetőséget. A második vonalban viszont új, eddigi pályája alapján szabályozási specialistaként ismert vezérigazgató-helyettes kezdte meg munkáját. Harmati Lászlót - akit a Bank & Tőzsde jogharmonizációs témájú cikkeinek egyik szerzőjeként is tisztelhetünk - többek között a hazai jelzáloghitel-piac szabályozási aspektusairól kérdeztük. |
|
|
|
|
Civil kezdeményezés. Interjú Jaksity Györggyel, a Budapesti Értéktőzsde elnökével |
A hazai részvénypiacot uraló depresszióból próbál kiutat találni az a nemrégiben beharangozott kampány, amelyet a több éve válsághangulatban dolgozó tőkepiaci közösség indítana a hazai befektetői közönség "átnevelésére". A kibocsátók, a tőzsdeüzletből megélni próbáló szolgáltatók, a piaci háttérintézmények, valamint az állam - a párhuzamosan fejlesztő csomagot hirdető kormányzat - bizonyos erőit is csatasorba állítani kívánó program azt tűzné zászlajára, hogy a marketing eszközeivel élve ráébressze a lakosságot az öngondoskodás, a megtakarítások nélkülözhetetlenségére, és persze ezzel rábírja a tőkepiaci, tőzsdei befektetések fellendítésére. Interjúnkban a Budapesti Értéktőzsde első lépéseire emlékeztető marketingkampány (egyik) feltalálóját, a nyilvánosságnak közismerten nagy jelentőséget tulajdonító Jaksity György tőzsdeelnököt - a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatóját - a tervek szerint jövőre startoló program meghirdetése alkalmából kérdeztük. |
|
|
|
|
"A józan ész tért vissza a piacokra" - interjú Csaba László egyetemi tanárral |
A közelmúlt vállalati botrányai alaposan átszabták azt a képet, amely az emberek - különösen a kívülállók - fejében élt az Egyesült Államok tôkepiacáról. Az Enronnal kezdôdô feketekrónika - amelynek lapjain azóta már tucatnyi multinacionális cég neve szerepel, köztük olyan világnagyságoké, mint a WorldCom vagy a Xerox - láttán sokan világgazdasági következményekrôl, illetve az amerikai tôzsdei kapitalizmus válságáról beszélnek. Hogy mennyire jogosak ezek a félelmek, arról Csaba László közgazdász egyetemi tanárt, tucatnyi tudományos társaság elnökségi tagját kérdeztük. |
|
|
|
|
 Az online oldal technikai fejlesztését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete támogatta.
|
|
|
|
Linkgyűjtemény
