 |
A nagy térnyerés - Jelszó: növekedés, akvizíció |
Az elmúlt másfél-két év akvizíciós hullámát figyelve egyértelmû: a bankvilág térségünkben nagy átalakuláson megy keresztül. A fejlett gazdaságokhoz való közelítés-felzárkózás, a GDP gyors növekedése a napjainkban e szakmában már nagyon tágan értelmezett kelet-közép- és délkelet-európai országokban - Új Európában - olyan ütemû piacbôvülést hozott, amelyet Nyugat-Európában rég tapasztaltak a nyaktörô versenyben a jövedelmezôség romlásának szüntelen fenyegetésével, egyszersmind az éppen aktuális tôzsdei jelentés bemutatásának szinte folyamatos pszichés és egzisztenciális terheivel szembesülô bankmenedzserek. A gyors növekedés és profittermelés lehetôsége, a tôkepiacokon létszükségletnek számító új sztorik és javuló mutatók produkálásának vágya-reménye szinte mágnesként vonzza a terjeszkedni kívánó nemzetközi bankcsoportokat, amelyek a világnak ezen a részén mostanában napirendre tûzött bankprivatizációk érájában leginkább vásárlással kívánják megszerezni a hosszú távú piacon maradáshoz és profitábilis mûködéshez szükséges helyi hadállásokat és üzleti volumeneket. Az eredmény: az elmúlt másfél évben a térségünkre fókuszáló bankok, bankcsoportok csak akvizíciókra rekordösszeget költöttek - becsléseink szerint euróban számolva mintegy 19 milliárdot - amihez tetemes összegek társulnak a modernizálás és az új szerzemények integrálásának költségei formájában. |
 |
|
|
|
Biztosítási üzlet - Itt a Skandia is: Ötös cél |
A hazai pénzügyi szektorban az EU-csatlakozásunk nyomán zajló átalakulási folyamat újabb állomásaként újabb nemzetközi pénzügyi szolgáltató jelentette be, hogy Magyarországon is megkezdi aktivitását. Ezúttal a 150 éves svéd Skandia-csoport mutatkozott be a sajtónyilvánosságnak. Német leányvállalata a leggyakoribbnak bizonyuló utat követve határon átnyúló szolgáltatás révén kíván pozíciókat szerezni, mégpedig az életbiztosítási ágazat egyik legdinamikusabb üzleti terepén, a unit-linked termékek hazai biztosítók által uralt piacán. A szolgáltatói szektor nemzetiség szerinti megoszlásába is új színt hozó Skandia független pénzügyi tanácsadók közvetítésével egyetlen terméket kíván teríteni, amely azonban korántsem szabványáru. Ügyfelük kívánsága szerint "rengetegféle" portfóliót állítanak össze, így a Skandia saját instrumentumain kívül a világ legnevesebb alapkezelôinek - Fidelity, Pioneer, Franklin Templeton - kínálatát is felsorakoztatják. |
|
|
|
|
Bankközi devizapiac (2006. május-június) - Volt már 280 is |
A forint euróárfolyama a hazai bankközi piacon május folyamán két nap kivételével a 260-as határ fölötti tartományban ingadozott, hogy azután fölfelé vegye az irányt és június végéhez közeledve leküzdje a 280-as jegyzést is. A pálya hektikus mozgást takar. Amikor május elején úgy tûnt, hogy vége az egyesült államokbeli kamatemelési ciklusnak, devizánk euróárfolyama 259-ig erôsödött, amikor pedig a feltörekvô piacokon május közepén végigsöprô részvényeladási hullám a brazil reált és a török lírát is "megcsapta", célba vette a 270-es árfolyamot. Ráadásul úgy, hogy a piaci következmények (a tôzsdeindex zuhanása) a hazai fundamentumok miatt súlyosabbak voltak a régió átlagánál. A megelôzô pár hét folyamán a 263 forintos határt csak párszor áttörô jegyzés június 12. után a bejelentett megszorító intézkedések kapcsán hirtelen 271-ig is eljutott, majd új lendületet vett annak nyomán, hogy az S&P bejelentette: a makroegyensúly ingatagságára tekintettel leminôsíti az ország hosszú távú besorolását (A- után BBB+). Összefoglalónkban ezúttal Bihari Zoltán (HVB Bank, treasury) gondolatait ismertetjük. |
|
|
|
|
Bankközi pénzpiac (2006. május-június) - Hat után |
Az áprilisban alacsony, pár nap kivételével a 6% alatti tartományban mozgó rövid lejáratú (O/N) kamatok a megszokottnál lejjebb, 5,6-5,75%-os értékkel kezdték májusi pályájukat a bankközi betéti piacon. A tavasz utolsó hónapját is 6%-nál alacsonyabb egynapos kamatok jellemezték, a likviditás átmeneti szûkülése csak rövid idôre vitte följebb az árakat - a május közepén a török líra zuhanása nyomán kialakult riadalom pedig a hosszabb kamatokat emelte meg (6-14 ponttal). A kivétel a hónap utolsó üzleti napja volt - a bankok többségét aznap jellemzô forráshiány következtében az O/N-kamat pillanatok alatt az egekbe szökött és még 7%-nál magasabb árakon is kötöttek üzletet a bankok. Júniusban, a hónap második felében a hosszabb lejáratú kamatok sorra 7% fölé emelkedtek. |
|
|
|
|
Kilépett az ING, vett a HVB |
Az ING Bank gyakorlatilag kilép a lakossági üzletbôl, a HVB Bank pedig egy lépésben növeli lakossági üzleti állományait - ez derült ki azokból a májusi sajtóhírekbôl, amelyek a PSZÁF 16-án kiadott engedélyezési határozata nyomán "közhírré tették", hogy az ING megállapodást kötött a HVB Bankkal lakossági ügyfélkörének átadásáról. Az ügyletrôl viszonylag kevés információ látott napvilágot, amin a két érdekelt bank - különösen az ING - viszonylagos zárkózottságára tekintettel nem csodálkozhatunk. A folyamatról elôször a felügyeleti határozat tudósított. Ez a betétállomány átruházását célzó, április 25-i keltezésû megállapodásról, valamint május 15-i átruházási és július 1-jei lebonyolítási terminusról szól. A HVB pár nappal késôbb kiadott sajtóközleményében mindehhez azt tette hozzá, hogy az adásvétel az ING 11 ezer lakossági ügyfelét érinti, az átvett szolgáltatások köre pedig a bankszámla-, betétiszámla- és a bankszámlákhoz kapcsolódó más szolgáltatásokra (bankkártya, állandó megbízás, csoportos beszedési megbízás, elektronikus szolgáltatás), valamint a jelzáloghitelre terjed ki. |
|
|
|
|
Ami a csomagból kimaradt - Interjú Csaba László közgazdászprofesszorral |
A pénzügyi piacok és a közgazdászszakma berkeiben nem fogadta egyöntetű lelkesedés a magyar államháztartás helyzetére és az ország potenciáljának piaci megítélésére tekintettel rendkívüli érdeklődéssel várt Gyurcsány-csomagot, a június 10-én megismert egyensúlyjavító célú intézkedésegyüttest. A szakmai kritikák lényege szerint a bejelentett program a mérete miatt sem feltétlenül elégséges a folyamatosan duzzadó, ma már a Bokros-csomag előtti időket idéző államháztartási hiány és eladósodottság megfékezéséhez. A főként a bevételekre koncentráló intézkedések jellege nemcsak távol áll attól, hogy az 1995-ös makrostabilizációval elért, Magyarországot a régió éllovasává emelő fejlődéshez hasonló pozitív folyamat elindítójává váljon, de rossz üzeneteket hordoz az amúgy is ideges piacok számára. Főként azzal, hogy a pénzügyi és tőkepiacoktól amúgy láthatóan "távolságot tartó" kormány a csomaggal párhuzamosan nem hirdetett meg a nagy elosztórendszerek reformjára vonatkozó stratégiát. A júliusban már a parlamenti szakaszon is túljuttatott program mérlegre tételére kértük az államháztartási vonatkozású fejlemények rendszeres szakmai bírálójának számító Csaba László közgazdászprofesszort (Közép-európai Egyetem), aki nemrégiben megjelent könyvében skandináv és közép-európai hagyományokra hivatkozva hitet is tett a közélet homlokterében álló napi viták kapcsán a pártatlan, tárgyilagos értékelés és tájékoztatás fontossága mellett. Júliusban készített interjúnkat a szabadságszezonra tekintettel még akkor zártuk le, amikor nem volt ismert néhány később napvilágot látott kormányzati elgondolás (az egészségügy zöld könyve, a felsőoktatás átalakítására vonatkozó elképzelés). Az akkori gondolatok és az azóta történtek egybevetése további adalékokkal szolgálhat a helyzetértékeléshez. |
|
|
|
|
CO2-kereskedelem - Új üzlet, új befektetés? |
Az Európai Unió az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentését egy olyan rendszer bevezetésével kívánja megvalósítani, amelynek sikeréhez a tőkepiac üzleti alapú bekapcsolódása is hozzájárulhat. Az EU által alkalmazni kívánt modell a cap and trade (korlátozás és kereskedelem) elvén nyugszik, amely a szabályozás hatálya alá sorolt vállalatok összessége számára állapít meg a CO2 vonatkozásában kibocsátási plafont, egyidejűleg lehetővé teszi a kibocsátási jogok piaci alapú kereskedelmét. A Budapesti Értéktőzsde és a Központi Elszámolóház és Értéktár hosszabb ideje keresi annak lehetőségét, hogy az unió égisze alatt megszerveződő kereskedelemhez kapcsolódóan piaci szolgáltatásokat kínáljon, hozzájárulva ezzel a környezetvédelmi cél eléréséhez - írja szerzőnk, a Keler munkatársa, aki a szerveződőben lévő, a hazai befektetési szolgáltatási üzletben érdekelt vállalkozásokat, köztük az elszámolóházat és a befektetőket is új üzleti lehetőséggel kecsegtető szén-dioxid-piac jellemzőit tekinti át. |
|
|
|
|
Pénzügyi piacok, 2005 - Furcsa és szerencsés |
A 2005. év - finoman szólva - minden bizonnyal a furcsa jelzővel társítva lesz része a hazai tőkepiac krónikájának. Hiszen a mögöttünk hagyott esztendőnek ugyanúgy jellegzetessége volt a tőzsdei boom, a Bux szárnyalása, az infláció ütemes szelídülése, a kamatok csökkenése, a forint viszonylagos stabilitása, a banki és a befektetési üzlet dübörgése, valamint a magángazdaság jó teljesítménye, mint az egyre aggasztóbbá váló "költségvetési probléma". Vagyis az, hogy az 1995-ös makrogazdasági stabilizációval nem csekély társadalmi áldozatok árán kivívott pályáról való letérés ötéves korszaka betetőzött az elmúlt évben: a politikai harc dúlta Magyarország a befektetői közösség szemében ország-világ előtt az államháztartás rendbetételére, a pénzügyi egyensúly közelítésére képtelen, hiteltelen gazdaságpolitika országává vált azután, hogy a kilencvenes évek második felében még a régió éllovasának számított. 2005 a nemzetközi tőkepiacokon is furcsa év volt. Az olajár megugrása, a természeti katasztrófák megsokasodása és a terrorizmus térnyerése, vagyis a piaci kockázatok fokozódása ellenére is jó befektetési klíma jellemezte az időszakot. A pénzbőség viszonyai közepette a globális piacon válogató nemzetközi invesztorok szemében az Európai Unió részeként fölértékelődő kelet-közép-európai térségben a magyar tőzsdei részvények is állandó célpontot képeztek - az egyensúlyi problémák súlyosbodásáról tudósító makroadatok üzenetét hathatósan ellentételezte a forinteszközök viszonylag magas kamatprémiuma és a tőzsdei blue-chipek jó teljesítménye. Vagyis ellentételezte a pénzügyi piacok jelzőszámaiból markánsan visszatükröződő őszi fordulatig, amelynek bekövetkeztét - idézzük a hazai tőkepiac kútfőinek egyikét: nehéz volna másképpen értékelni, mint úgy, hogy a piac figyelmeztette Magyarországot. A budapesti tőzsdeindex az év utolsó időszakában 10-15%-kal "leszakadt" a nem sokkal előbb produkált történelmi csúcsától, miközben a térség más piacai erősödtek...
2005 azonban szerencsésnek is értékelhető. A makroegyensúly és a piac értékítéletének romlása, az EU berkeiből kapott figyelmeztetések és az ebben a helyzetben rejlő kockázat hónapról hónapra érzékelhető erősödése ellenére megúsztuk azokat a piac- és bizalomromboló krachokat, amelyek természetéből legutóbb 2003-ban kaptunk ízelítőt, s amelynek emléke nyilvánvalóan elevenen él még ma is azokban a piaci/befektetői közösségekben (a befektetési jegyeket tartó alapoktól a nyugdíjpénztárakig), amelyek az irányadó kamat hirtelen megemelésével leértékel(ődöt)t állampapír-állományokon tetemes veszteségekkel szembesültek. Az év egyik rezüméjének mindazonáltal a piaci folyamatokról szóló összeállításunk elé is az a gondolat kívánkozik, amellyel évértékelő körkérdésünk egyik megszólalója zárta mondandóját: tavaly megúsztuk ugyan, de hathatós kormányzati tettek híján most már minden nap ajándék... Összeállításunkban 2005 folyamatait tekintik át szerzőink a pénzügyi és a tőkepiac, illetve a fontosabb részpiacok szemszögéből. |
|
|
|
|
Hazai devizapiac (2005. december-2006. január) - Dráma nélkül |
2006 elején ismét a forint erôsödése jellemezte a hazai devizapiacot. Miután a Fed jegyzôkönyvének január elsô napjaira esô elemzôi értékelése szerint hamarabb és alacsonyabb kamat elérésével érhet véget az egyesült államokbeli kamatemelési hullám, világszerte vonzóvá vált minden olyan deviza, amelyik alternatívát állított a dollárnak. Itthon erre a pozitív hangulatra még rátett egy lapáttal az a fejlemény, hogy az ország devizatartaléka igencsak nagyra duzzadt, ami különösen erôs támaszt nyújthat a forintnak. Mivel a jegybank szívesen szabadulna a tartalékok egy részétôl, a piacnak azzal is kalkulálnia kell, hogy hiába a sok rossz makrogazdasági hír, a jegybank által a forint iránt támasztott potenciális kereslet aligha engedi érdemben gyengülni a devizánkat. Az elmúlt idôszak folyamatainak összefoglalásakor ezúttal Tóth Zoltán (CIB Bank) gondolataira támaszkodtunk. |
|
|
|
|
Állampapírpiac (2005. december-2006. január) - Erős kereslet |
Az 2005 végén kapott negatív makrogazdasági hírek után januárban egy ideig nem produkált kellemetlen információkat a magyar gazdaság, ellenben az év elején több okból is nagy kereslet mutatkozott az állampapírpiacon. Helyet kerestek ott a biztosítók év eleji díjbevételei, és a feltörekvő piacok iránt világszerte észlelhető nagy érdeklődés is pótlólagos pénzeket hozott Budapestre, így január első két hetében érdemben lejjebb ereszkedtek a hozamok, igaz január végén újabb hitelminősítő (az S&P) adott negatív jelzést a nemzetközi és a hazai befektetői közösségnek és a hozamok feljebb is szaladtak. Az elmúlt hetek állampapír-piaci folyamatait Bokor Mihály (ING Bank) kommentálására támaszkodva tekintettük át. |
|
|
|
|
Bankközi pénzpiac (2005. december-2006. január) - Átmeneti (?) megingás |
Viszonylag nyugodtan teltek el 2005 utolsó napjai a bankközi pénzpiacon, annak ellenére, hogy a Fitch december első napjaiban leminősítette hazánk hitelképességét. Az újabb nemzetközi figyelmeztetés hatására a kamatok feljebb szöktek, de a sokak által prognosztizált jegybanki kamatemelés elmaradt. A december közepéig fölfelé tartó hozamok az év végéig szinten maradtak, ami a piacok megnyugvását jelezte. Mindebben január első napjai sem hoztak sok fordulatot. A december közepére kialakult kamatszint az új év első heteiben is fennmaradt, majd a hónap közepén némileg váratlanul kisebb hozamcsökkenés következett be. |
|
|
|
|
Nemzetközi devizapiacok - Küzdelmes évkezdet |
Az euró januárban is folytatta a 2005 novemberének eleje óta bemutatott erősödését. A dollár gyengélkedésének hátterében egyértelműen a nemzetközi porondon legfontosabbnak tekintett jegybankok által folytatott kamatpolitika állt. A Fed másfél éve kezdett kamatemelési ciklusa a piaci konszenzus szerint a végéhez közeledik, az eurózónában pedig az Európai Központi Bank decemberi kamatdöntése teremtett új helyzetet. |
|
|
|
|
Stratégiai döntések előtt - Interjú Czakó Ferenccel, a Synergon alapító elnökével |
Megfontolt üzletfejlesztés, konzervatív pénzügyi politika, fiatalos lendület, stabil üzletmenet, remek mérlegszerkezet, konzisztens stratégia. Az informatikai rendszerek tervezésére és kivitelezésére specializálódott Synergon Rt. mindezt magáénak tudja, mindeddig mégsem vívta ki azt az elismerést, amelyet ugyanígy magáénak mondhatna annak fejében, hogy ágazatában a tőzsdei megmérettetés, a kockázati tőkével való együttműködés és a regionális aktivitás úttörő vállalkozásának számít - a magyar gazdaság, a tőkepiac viszonyait is tükrözi persze, hogy az adott ágazat a gazdaságban viselt súlyához képest mélyen alulreprezentált a budapesti parketten. A most tizenöt esztendős, a tőzsdén 1999-ben debütáló társaság alapító elnökét, Czakó Ferencet a múlt tapasztalatairól, kihívásairól és a jelen feladatairól kérdeztük. |
|
|
|
|
Állampapírpiac (2005. november-december) - Nyugodt pánik |
A decemberre remélt újabb hozamcsökkenési időszak a hónap közepéig elmaradt az állampapírpiacon, ám a folyamatokat meghatározó eseményekre tekintettel az is üdvözlendő, hogy nem alakult ki erőteljesebb eladói nyomás. Az év utolsó heteiben az intenzív eladósodásról tudósító ÁKK finanszírozási prezentációja és az ország hosszú távú devizaadósságának a Fitch által bejelentett leminősítése is "betehetett" volna a hozamoknak. A hozamok persze meglódultak - és nem csak nálunk -, ám a jegybanki alapkamat érintetlenül hagyása (6%) és a monetáris döntéshozók verbális intervenciója is segített abban, hogy ne uralkodjon el pánikhangulat a hazai pénzügyi piacokon. Kérdés ugyanakkor, hogy meddig feszíthető a húr, a sorozatos rossz jelzések után mikor szakad át a gát - mikor "száll el a forint", vagy szállnak el a kamatok -, amire láttunk már ijesztő példát (igaz, egy merőben más feltételrendszerben, amikor még az EU "védőbástyáin" kívül versenyzett az ország a nemzetközi piac pénzügyi forrásaiért). |
|
|
|
|
Hazai devizapiac (2005. november-december) - Koncentrált forgalomban |
November elején még erős volt a forint, euróárfolyama a bankközi piacon a 250-es határ alatt ingadozott, vagyis lényegében nem hagyta el az október eleje óta jellemző 248-255-ös sávot. Ezek után következett az a nap, december 6-a, amelyik a hazai pénzügyi piacok történetének aligha a jeles minősítéssel lesz része. Hiszen akkor látott napvilágot a hír, hogy a Fitch leminősítette a magyar hosszú lejáratú adósság kockázati besorolását, aminek nyomán két nap alatt 200-200 fillért veszített értékéből a forint, és az euróhoz mérve a 255-256-os árfolyamsáv tetejéig is eljutott. Ennél és a piacon végigsöprő ijedtségnél (összefoglalónk zárásáig) nagyobb baj nem történt, a jegyzések enyhén korrigáltak, és a hónap közepéhez közeledve újból 253-ig erősödött a forint. |
|
|
|
|
Nemzetközi devizapiacok Kis kamatemelés - nagy horderő |
Az elmúlt egy hónapban, december közepéig bezárólag, az euró-dollár árfolyam az 1,1650-1,1984-es sávban konszolidálódott, többször tesztelve annak alsó és felső határát. A kurzus egyik irányba sem tudott kitörni, annak ellenére, hogy a tengerentúlon a vártnál jobb gazdasági adatok láttak nap-
világot, és hogy az Európai Központi Bank 2003 nyara óta először változtatott az irányadó euró-
kamatlábon. Az időszak egyik legfontosabb eseménye az EKB kamatdöntése volt. Bár a 25 bázispontos emelést követő nyilatkozatokban Jean-Claude Trichet, a bank elnöke hangsúlyozta, hogy nem terveznek hosszabb kamatemelési ciklust, a döntés mégis jelezte a piacoknak, hogy ha szükségét látják, szigorítanak a monetáris politikán. |
|
|
|
|
Bankközi pénzpiac (2005. november-december) - Biztos bizonytalanságok |
A bankközi forintpiac novemberben az októberben látotthoz hasonló képet mutatott: a kedvezô inflációs adatok ellenére a piac várakozásai egyre inkább a kamatemelés felé tolódtak el, ami összefoglalónk zárásáig (december közepéig) nem történt meg. Az euró-forint árfolyam a 248-255-ös sávban ingadozott, meghatározva a hosszabb futamidejû forintkamatokat - ennek megfelelôen például a 12 hónapos kamatláb a 6,3-6,75%-os sávban mozgott a hónap folyamán. Ezek után decemberben az ország kockázati besorolásának leminôsítése a Fitch által fölkavarta a kedélyeket. A hír hallatán például a 6 hónapos futamidejû pénzek kamata pár óra alatt 6,25%-ról 6,50-55%-ig emelkedett. |
|
|
|
|
 Az online oldal technikai fejlesztését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete támogatta.
|
|
|
|
Linkgyűjtemény
