Az Aegon Értékpapír Rt. a HVB Bankra ruházta át a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében tartott ügyfélállományait, majd kezdeményezte szolgáltatói licencének a felfüggesztését - látott napvilágot az erről tudósító hivatalos közleményekben november elején. A közreadottak értelmében az érdekeltek szeptemberben szerződtek egymással, az állományok átruházása meg is történt, a pénzügyi felügyelet október végén engedélyezte az átruházást és november elején adta ki a tevékenységi engedély felfüggesztését kimondó határozatát. Az érintett üzleti volumenekből kiindulva aligha okoz nagy változást a piacon az, hogy az Aegon-csoport befektetési szolgáltató érdekeltsége kivonult a tőzsdeüzletből. Üzleti súlya a megbízásos ügyletekben hagyományosan csekély volt, inkább kapun (csoporton) belülre dolgozott, aminek következtében sok évvel ezelőtt elhagyta már az utcáról betérő ügyfelek kiszolgálására szakosodott brókercégekre jellemző belvárosi (Október 6. utcai) önálló irodáját. Ezzel összefüggésben nem hozott babérokat a csoportjának az üzleti volumenek frontján zajló versenyben, ellentétben az Aegon menedzsmentjének kommunikációjában mind nagyobb súlyt képviselő alapkezelő vállalkozással, amelyik pár éve már élenjár a hozamokért folytatott piaci küzdelemben.

Miközben Magyarországon a részvénypiac hosszú ideje a bessz jegyeit hordozza, és küzd a marginalizálódás jövôképe ellen, a hazai bankközi piac történetében a 2001 nyarától máig tartó idôszak alighanem a nagy térnyerésrôl is emlékezetes lesz. A forint árfolyamsávjának kiszélesítése, majd a devizakorlátozások felszámolása az elmúlt évben olyan új pályát nyitott, amelyet a forgalom hirtelen megtöbbszörözôdése, az árfolyamok és az üzleti volumenek nagy kilengése, az új termékek megjelenése, a nemzetközi piacok óriásainak színre lépése, valamint a mindebben rejlô veszélyek megmutatkozása egyaránt jellemez. Havi összeállításaink egyike a hazai bankok érintett köreinek tevékenységében 2001-ben jó jövedelmeket produkáló treasury-üzletet tekinti át. A témának nem várt aktualitást ad az, hogy a bankközi kereskedelem históriájában a kezdeteket jelentô devizapiac kapunyitásának jubileumáról nemrégiben megemlékezô dealer-társadalom bizonyára egyik legnehezebb idôszakát éli. Hiszen a jegybank magasban tartott kamatai mágnesként vonzották az országba a globális pénzügyi piacokon hozamra "vadászó" tôkét, ami ismét megmutatta a piac kérlelhetetlenségét, erejének hatalmasságát, és nem elôször "súlyos" leckét ad a liberalizációval létrejött új helyzet sajátosságaiból.

Tőkepiacszerte nagy érdeklődés fogadta azt az élénkítő csomagot, amellyel már a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltjeként is tőkepiac-fejlesztési programot hirdető László Csaba miniszter szeptember végén állt elő. A stílusosan a Budapesti Értéktőzsdén bemutatott csomagterv a gazdaságpolitika átláthatóbbá tételén mint általános célon túl több konkrét piacélénkítő elemet foglal magában a megtakarítók "nevelésétől" (ezt a tőzsde megkeresése után a piaci szereplőktől összegyűjtött pénz finanszírozza majd) vagy a kínálat növelését célzó tervtől egészen a felügyeleti díjak csökkentéséig. A világgazdaság és a magyar gazdaság némely folyamatai persze rövid távon gátat szabnak a túlzott derűlátásnak, amelyre ráadásul némi árnyékot vethet az is, hogy a hazai tőkepiacot hosszú ideje tanulmányozók láthattak már nem kellően hatásosnak bizonyuló "fejlesztőprogramokat". Az óvatosak ezért inkább úgy fogalmaznak: az is jó, ha a mai pangásból kimozdulunk.

Néhány pozitív jeltől eltekintve ismét kellemetlen meglepetést okozott a tőkepiacon a Pannonplast Műanyagipari Rt. első féléves gyorsjelentése: az augusztus 16-án kiadott riport adatai szerint a csoport 1,009 milliárd forintos nettó veszteséget realizált, vagyis tizedével nagyobbat az egy éve ugyanezen időszakban kimutatottnál. Ez az eredmény pedig még akkor sincs köszönőviszonyban az év elején hivatalba lépett új vezetők által márciusban bejelentett tervekkel, ha a bevételek közben a vártnál jobban, 11,7 százalékkal (13,253 milliárdra) nőttek. Nem csoda hát, hogy a társaság a gyorsjelentés publikálásával egy időben profitfigyelmeztetést is kiadott: e szerint pedig a Pannonplast-csoport 2004-ben nemhogy nem lesz nyereséges, de mintegy egymilliárdos nettó veszteségre számít.

Az Antenna Hungária Rt. 73,43 százalékos állami tulajdonú pakettjének eladása dolgában az elmúlt négy hónap groteszk fordulattal ahhoz vezetett, hogy nem történt fordulat a jó ideje húzódó privatizáció folyamatában. Azaz, bár sok jel utalt arra, hogy még az első fél évben megtörténhet a vállalat magánkézbe adása, június végéig körvonalazódni sem látszott, hogy mi lehet az ÁPV Rt. elképzelése. A tavalyi bankprivatizációknak és a Mol állami pakettjéből a 12 százalékot felülmúló rész gyors és eredményes eladásának ismeretében így arra kell következtetnünk, hogy meglehet, nem kelendő a portéka. A tavaszi tőkepiaci felfutás elmúltával pedig még az is megeshet, hogy az értékesítéshez jó közeget képező pillanatnyi lehetőségek hosszabb időre elfogytak.

Tőzsdét adni-venni akár kiemelkedően nyereséges vállalkozás is lehet - a két hazai tőzsde és velük a részben általuk tulajdonolt Keler Rt. kivásárlásáról tudósító május 19-i hírek kapcsán kiszivárgott árinformációból legalábbis ez derült ki. Emlékeztetőül: a Budapesti Értéktőzsde 50,2 és a Budapesti Árutőzsde 75 százalékos pakettjét meg nem erősített, ám az érdekeltekhez közeli forrásból származó értesülések szerint körülbelül 8 milliárd forintos áron adta el az a pénzügyi befektetői kör, amelyik befektetett pénzét nagyjából fél-egy év leforgása alatt megtöbbszörözve Ausztria vezető pénzügyi csoportjait és a Bécsi Tőzsdét juttatta kontrollpozícióba a hazai tőkepiac központi intézményei fölött, igaz, e kontroll jóváhagyása az Európai Unió fúziókontrollt célzó szabályai értelmében még az illetékes testület döntésére vár. S noha nem gondoljuk, hogy az ország pénzügyi piacait általánosan kiszolgáló, ezért rendszerstabilitási szempontból is jelentőséggel bíró társaságok, így a Keler mérhető lenne pusztán a jövedelemtermelő potenciállal, a nyereségességgel - erre utal az is, hogy a tőzsdéket felvásárló befektetők tervei zátonyra futottak a Keler-részvények adásvétele kapcsán -, a történtek nyomán mégis adódik a kérdés: vajon milyen is napjainkban a tőzsdeüzlet? Milyen biznisz a piacokat működtető társaságok üzemeltetése? A kérdés megválaszolásához némi adalékul a BÉT, a BÁT és a velük szimbiózisban lévő Keler tavalyi eredményeit tekintjük át.

A Bank & Tőzsde megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából szervezett sorozatunkban azokat hívjuk segítségül, akik a mögöttünk hagyott, a hazai piacgazdaság kezdeti korszakával egybeeső évtizedben szakmai teljesítményükkel beiratkoztak a magyar pénzügyi szektor korrajzát remélhetőleg megörökítő majdani történelemkönyvbe. Bácskai Tamás, Hardy Ilona, Várhegyi Éva és Erdély Gábor után Lantos Csabának tettük fel kérdéseinket, aki az egykori piac- és tőzsdeszervezők táborából a leghosszabb tartamú "tőzsdetanácsnoki" mandátum birtokában talán a legszélesebb skálán befolyásolta a magyar tőkepiac meg-megtorpanó fejlődését. A 2000 óta az OTP Bank vezérigazgató-helyetteseként már a bankárszakmát művelő, ám a szintén tízéves Keler elnökeként a tőkepiaccal is szoros kapcsolatot tartó Lantos Csabát szintén arról kérdeztük: az ő évtizede milyen volt?

Aligha számítottak az elemzők olyan hatékony első negyedévre a Matávtól, mint amilyenről a távközlési társaság IFRS-elvek szerint összeállított konszolidált gyorsjelentésében beszámolt május 14-én. 2000 harmadik negyedéve óta nem volt példa arra, hogy 46 százalékos EBITDA-rátát mutasson fel a legnagyobb tőzsdei kapitalizációval rendelkező hazai vállalat. A csoda után nem csoda, ha a részvényének tőzsdei árfolyama 770-780 forintról 880 forint fölé ugrott. Ráadásul az éves közgyűlésen meghirdetett új osztalékpolitika is erőteljes változást hozhat a részvény megítélésében.

Megfigyelők egyelőre nem találják az okát annak, vajon a remek teljesítményről tudósító első negyedéves eredmények ellenére miért csúszik május közepe óta lefelé a Mol-részvény árfolyama. Az utóbbi hónapban több blokk-üzletet is kötöttek rá, majd a PKN Orlen lengyel olajtársaság bejelentette szándékát a Mol még állami kézben lévő pakettjének megvételére. Újabb pozitívumként lehetne felfogni, hogy a Slovnaftban a Mol sikerrel került többségi tulajdonba, s ezt már a szlovák cég közgyűlésén is érvényesíteni tudta az alapszabály módosításában. Ráadásul az EU-csatlakozással egyre tapinthatóbb közelségbe kerül a gázárak rendezése a piac megnyitása kapcsán.

Ha visszatekintünk a Budapesti
Értéktőzsde (BÉT) mögöttünk hagyott évére, az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Voltak jó és kevésbé jó periódusok, jó és kevésbé kellemes események, ha azonban a pozitív és a negatív fejleményeket a mérleg két serpenyőjébe rakjuk, a mérleg nyelve a pozitív oldalra billen ki.

Az elmúlt időszakban a Globus Konzervipari Rt. azon kevés tőzsdei társaság közé tartozott, amelyek rendre kellemes meglepetést tartalmazó gyorsjelentéssel örvendeztették meg a befektetőket. A hosszabb ideje dinamikus bővülésről tudósító csoport több fontos bejelentést is tett. Ennek az interjúnak például az adott aktualitást, hogy a belga Pinguin nevű céggel közös terjeszkedést célzó szándéknyilatkozatot írt alá. Az a sokszor megpendített tőkebevonás azonban mindmáig nem sikerült, amelyik a Globus vezetőinek tervei alapján éppen az újabb akvizíciók finanszírozására lenne hivatott. A Bank & Tőzsdének nyilatkozó Temesfői István szerint azonban ez a fejlemény a csoport előtt megnyíló igen előnyös hitelfelvételi lehetőségek és a jó cash-flow-termelő képesség jóvoltából egyáltalán nem okoz már gondot. A piaci teljesítményt még fokozni is lehet - véli az elnök, hozzátéve: ehhez nem pusztán a cégnek kell eredményeket produkálnia. A szaktárcának ki kell dolgoznia a mezőgazdaság középtávú támogatási politikáját, hiszen ennek híján - érdemtelenül hátrányba kerülve - a Globus is könnyen kiszorulhat a nehezen kiépített nyugati piaci hadállásokból.

Nemzetközi piacok. Rendületlenül tartja magát az euró árfolyama a dollár viszonylatában, de még mindig nem tudta áttörni a hőn áhított paritást. Az eseményekben és gazdasági adatokban bővelkedő elmúlt hét további euróerősödést és sorozatos japán intervenciókat hozott. Az amerikai gazdasági mutatók, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek még mindig sokkal jobb képet tükröznek, mint amilyet a tőzsdei cégek teljesítménye és a dollár árfolyama alapján feltételeznénk. Bár az építési piac egyik legélénkebb időszakát éli, az inflációs nyomás változatlanul igen mérsékelt, így nem volt meglepő, hogy - tekintettel többek között a részvénypiacok szerény teljesítményére - a Fed nem változtatott irányadó kamatai nagyságán.

A bankközi forintpiac elmúlt hetét mérsékelt üzletmenet és likviditásbőség uralta, legalábbis a tartalékolási periódus zárásának napjáig. Noha a jegybanknál elhelyezett betétösszeg növekedett (192 milliárd forintról 224 milliárd forintra), az overnight-kamatok éppencsak meghaladták az egynapos passzív repóét (7,5 százalék).

BÁT gabonapiac

Közepes forgalom jellemezte a múlt héten a Budapesti Árutőzsde gabonapiacát, az egységes búzáét csakúgy, mint a takarmánykukoricáét. A búza betakarítása immár az egész országban folyik - jelenti a Hungarograin Kft. heti riportja -, ugyanakkor a hozamok egyelőre meglehetősen változatos képet mutatnak. Az Alföldön 2,5-3,5 tonnás hektáronkénti eredmények születnek, míg a Dunántúlon az értékek jellemzően meghaladják a 4 tonnát. A búza minősége jónak bizonyul, a malmi minőségű termés aránya pedig nagyobb a vártnál. Az agrártárca elképzelései szerint a tonnánként 23 ezer forintos intervenciós ár lehetőségként lesz nyitva a termelők előtt, akik a közraktárra rakott áru után - 100 százalékos kamattámogatás mellett - hitelt vehetnek fel, és februárig eldönthetik, hogy az államnak adják-e el a terményüket, vagy a szabadpiacon értékesítik azt. Az utóbbi esetben a felvett hitelt vissza kell fizetni. Ami a piaci folyamatokat illeti: a múlt héten a betakarítás által előidézett kínálati nyomás hatására a jegyzések - futamidőtől függően - 540-700 forinttal mérséklődtek, így az augusztusi lejárat 24 ezer forinton búcsúztatta a hetet.

Egyesült Államok. Jó kezdés után erős visszaesés jellemezte az amerikai részvénypiaci árfolyamokat június harmadik hetében. A kezdőnapon - az elmúlt hetek zuhanását felfelé korrigálandó - jókora nyereséget regisztrálhattak azok a befektetők, amelyek a technológiai, a biotechnológiai, a gyógyszeripari, a pénzügyi, valamint a légiközlekedési szektor vállalatainak papírjaiban tartják befektetéseiket.